Műveljük kertjeinket, avagy műveljük elménket/Cultivate our gardens, cultivate our minds

Kalandra hívás/Call for adventure

Három nappal korábban írtam a történetmesélés káros felhasználásáról, ahogy a narratív teret uralja a szómágiával a saját hasznát leső narancs rezsim. Ez abszolút káros, csak a rezsim haszonélvezőinek kellemes, a közösségnek, a többségnek ártalmas és látható módon az! Valójában a történetmesélés rituáléja építő céllal jött létre, hogy az emberek erőt merítsenek a mítoszokból. Nagyon is emberi volt, ahogy a tűz köré gyűltek és a tapasztaltabbak, a vének meséltek az ifjaknak. Érdekes, hogy a mítoszok alapmotívumai egyetemesek, mind az emberi lényegünkre mutatnak rá. Akármelyik néphez tartozzunk is, és akármilyen nyelven beszéljünk, bizony mind emberek vagyunk és ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe, ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel. A történetek megoldásokat és válaszokat kínálnak. Valójában a történetmesélés egy olyan ősi rituálé, ami a 21. században is lehengerlő hatással van ránk. Ezért is helytelen önző célokra használni. A történetek pont azért vannak, hogy ráébresszenek a közös tapasztalatainkra és ezen felismerés által összekössenek minket. A nyolcmilliárdosra nőtt gigászi emberiség még mindig csak gyermek, aki mohón vágyik a sikerre, hogy sikerül a célját elérnie és teljes életben lehet része. Elképesztő mennyiségű történet lát napvilágot egy évben mindenféle médium által. Ami káros, hogy a digitális térben magányos fogyasztói lettünk a történeteknek. A történetmesélés közösségi tevékenység. Ha a kedvenc sorozatod közösségi oldalán chatelsz, ez sem valódi kapcsolódás. A társas jelenlétet nem pótolja semmiféle digitális eszköz! Egy kis kitérő, de létfontosságú, a jóléted szempontjából élőlényként valódi és támogató emberi kapcsolódásokra van szükséged, különben elsorvadsz. Ezért fontos a klubok újraélesztése.
Kedvenc fantasydben is a kalandorok a fogadóban találkoznak. Az élet nevű küldetést sem egyedül teljesítjük, hanem hosszabb-rövidebb időkre társaink vannak és mi is mások társai vagyunk. Az ember igazából egy csoport részeként érzi jól magát, de nem mindegy a csoport célja! Minden ami életellenes, gonosz. Ennyire egyszerű felismerni a rosszat. És a te életed van olyan fontos mint azé, aki igyekszik téged a narratív terébe bezárnia. Ne hagyd magad, a saját életednek te vagy a hőse. Senki se írhatja felül a céljaidat. Honnan vettem a bölcsességem egy részét? Fiatalkorom óta szeretek olvasni és több gondolkodó műveit olvastam. A sok hasznos gondolat és személyes tapasztalataim alapján raktam össze a világképemet és választottam ki az elveimet. Szeretem a történeteket, és becsülöm a kommunikációt, amivel képes vagyok szót érteni veled. A sikeres együttműködés világos kommunikáció nélkül elképzelhetetlen. Ezért dühít a fogalmak jelentésének megváltoztatása, elferdítése. Aki zavart kelt, rosszat akar. Ez is tény. Egy ócska színjáték a narancs rezsim propagandája, aminek magas árát mi fizetjük meg. Bizony ember életek vesznek oda nemcsak közpénz milliárdok. Bőszít minden, ami az élettel szembe megy. Az ember fejlődni vágyik és kiteljesedni. Ne mond nekem, hogy nem érzed a természetes késztetést, hogy cselekedj.
Középkorú emberként még mindig érzem a valami újba kezdés izgalmát, és itt mit sem számít a már megélt kor, a sok csalódás, ugyanúgy gyorsabban ver a szívem és életre kelek. Csodálatosan jó érzés, hogy van erőm cselekedni és részt venni az élet nevű kalandban. Ne fogadd el más narratíváját, írd meg a sajátodat! Jogod van hozzá! Ember vagy, egyszer élsz, egyetlen egyszer mehetsz végig a kalandon, ne más határozza meg a sorsodat! Ebben segít a több évezredek óta feltalált és használt történetmesélés. Ez az egyik leghasznosabb eszközünk, amit neked is jogodban áll használni, hogy jobb, emberhez méltóbb életet teremts magadnak és azoknak, akiket szeretsz. A csodára nem várni kell, hanem létrehozni. A 21. század tragédiája, ha feladjuk céljainkat és beletörődünk a fogyasztó szerepébe. Az ember cselekvő lény, beleőrül a passzivitásba. Igen is szükségünk van a tettekre bármilyen kicsik is legyenek azok. Bár nincs kicsi tett, minden aktivitás számít, ami az életet támogatja. Sose tedd külső kézbe az én-képedet! Egyedi lényegedet te ismered a legjobban. Sose akarj másnak megfelelni, mert ez lehetetlen. Napestig tudnám írni a tapasztalataimat, de most nem ezek a fontosak, hanem a történetmesélés mint eszköz, aminek számos pozitív hatása van: önismeretet és magabiztosságot ad, növeli az empátiát, ami alapja a sikeres együttműködésnek, fejleszti a képzeletet és kreativitást, erősíti a kritikus és elemző gondolkozást, megtanít tervezni és végrehajtani, mert egy történet létrehozása nem is olyan egyszerű hiába természetes adottságunk, hogy történetekben gondolkozunk.
Novemberben tervezem elindítani a "storytelling workshopot" 18-25 éves fiatal felnőtteknek, akik a legnagyobb hasznát vehetik, mert bennük még van elég erő és hit, valamint vágy, hogy többet akarjanak és céljaikat megvalósítsák. Hagyományos előadás sorozatot tervezek, tehát valós térben, valós jelenléttel, felidézve az ősi módit, amikor összegyűltek az emberek, hogy egymástól tanuljanak. Szeretném továbbadni a szenvedélyt, és öreg fejjel látni, ahogy az utánam jövő generációk a nehézségeket legyőzik és boldogabb életet teremtenek maguknak.

Ui.: Bármily kicsi a tett, amivel az életet támogatod, ne halogasd.

Three days earlier, I wrote about the pernicious use of storytelling as the narrative space is dominated by the Orange regime, using word magic for its own benefit. It is absolutely damaging, only pleasing to the regime's beneficiaries, harmful to the community, the majority, and visibly so! In fact, the ritual of storytelling was created for the constructive purpose of empowering people through myths. It was very human, the way they gathered around the fire and the more experienced elders told stories to the young. It is interesting that the underlying motifs of the myths are universal, all pointing to our human essence. Whatever people we belong to and whatever language we speak, we are all human and face the same challenges and ask the same questions. Stories offer solutions and answers. In fact, storytelling is an ancient ritual that still resonates with us in the 21st century. That is why it is wrong to use it for selfish purposes. Stories are there precisely to make us aware of our common experiences and to bring us together through that awareness. The gigantic humanity that has grown to eight billion is still just a child, eager to succeed, to achieve its goals and to live a full life. An amazing amount of stories are published in a year by all kinds of media. What is damaging is that we have become the lone consumers of stories in the digital space. Storytelling is a community activity. Chatting on the social media page of your favorite show is not real connection either. There is no substitute for social presence in any digital medium! A small digression, but vital for your well-being as a living being you need real and supportive human connections, otherwise you will wither away. That's why it's important to revitalise clubs.
In my favourite fantasy, the adventurers meet at the inn. We are not alone on this quest called life, but we have companions for longer or shorter periods of time, and we are also companions to others. One actually enjoys being part of a group, but the purpose of the group is not always the same! Everything that is anti-life is evil. It is that simple to recognize evil. And your life is just as important as the life of the one who tries to lock you into their narrative space. Don't let yourself, you are the hero of your own life. No one can override your goals. Where did I get some of my wisdom? I have loved reading since I was young and have read the works of several thinkers. I have built my worldview and chosen my principles based on many useful ideas and personal experiences. I love stories and appreciate the communication I can have with you. Successful collaboration is unthinkable without clear communication. That's why I get angry when the meaning of concepts is changed or distorted. Anyone who creates confusion means the wrong thing. This is also a fact. It is a shabby charade, the propaganda of the orange regime, for which we are paying the high price. Indeed, human lives are lost, not just billions of public money. Anything that goes against life is an exaggeration. People want to grow and to fulfil themselves. Don't tell me you don't feel the natural urge to act.
As a middle-aged human, I still feel the excitement of starting something new, and here, no matter how old I am, no matter how many disappointments, my heart beats faster and I come alive. It feels wonderful to have the strength to act and to take part in the adventure that is life. Don't accept someone else's narrative, write your own! It's your right! You are human, you live once, you can only go through the adventure once, don't let others determine your destiny. This is where storytelling, invented and used for thousands of years, comes in. It is one of the most useful tools we have, and you have the right to use it to create a better, more humane life for yourself and those you love. The miracle is not something to wait for, but to create. The tragedy of the 21st century is when we give up our purpose and resign ourselves to being consumers. Man is a doer, he is mad with passivity. Yes, we need action, however small. Although there is no small action, every activity that supports life counts. Never externalize your self-image! You know your unique essence best. Never try to please others, because it is impossible. I could go on and on about my experiences, but they are not the important ones here, it is storytelling as a tool that has many positive effects: it gives you self-awareness and confidence, it increases empathy which is the basis for successful cooperation, it develops imagination and creativity, it strengthens critical and analytical thinking, it teaches you to plan and execute, because creating a story is not so easy, even though we have a natural ability to think in stories.
In November, I plan to launch a "storytelling workshop" for young adults aged 18-25, who can benefit the most from it because they still have the strength and belief and desire to want more and achieve their goals. I am planning a traditional lecture series, so in a real space, with a real presence, recalling the ancient way people gathered to learn from each other. I want to pass on the passion, and as an old head, see generations after me overcome adversity and create happier lives for themselves.

P.S.: No matter how small an act you do to support life, don't procrastinate.

Nyomokban gombát tartalmaz

Az ember nem hátrálhat meg a negatív élmények elől, ha meg akarja őrizni tisztán látását. Bármennyire ódzkodtam a terepjárástól, egy kedves hallgatóm kedvéért kibújtam elefántcsonttornyomból és kimentünk együtt a tájba, Kétkörösközbe. Szerintem nem ismersz rá a helyszínre a képen, holott az évek során számtalanszor láthattad a blogomban. Ez a menedék, a 117B ültetvény hagyásfái, ahol sokszor megfordultam tíz év alatt. Például ebben a 2018-as cikkemben is szerepel. Ezen a helyen régen nem jártam, de más sem az elszáradt kórók alapján a művelési úton. Elfeledett hely lett, holott itt nagyon sok gomba él, és itt láttam életemben először széleslevelű nőszőfüvet Kétkörösközben. Pont itt az első számú indikátor helyemen. Akár jelnek is tekinthettem volna a természettől. Egy ajándék, mert régóta vágytam erre az őshonos orchidea fajunkra is. Ahogy megírtam a linkelt cikket, rá egy hétre megtaláltam a széleslevelű nőszőfüvet és pont ott, ahol annyiszor jártam 2012 óta. Annyira akartam látni, hogy végül megláttam. A hazai orchidea fajok szerény megjelenésűek, de ugyanúgy orchideák, akár színpompás, hatalmas trópusi rokonaik. Természetesen ősszel már nyugalmi állapotban vannak, májustól júliusig figyelhetők meg.

Most október végén a gombák termőtesteiben kellett volna gyönyörködnöm, de a tartós szárazság miatt erre esély se volt. Ezzel tisztában voltam, de a tudás sem készíti fel az embert a valóság megtapasztalására. Hiába is próbáltam racionálisan szemlélni a "negatív adatot", hiszen a felmérés célja az adatnyerés, de a hiány így is odacsapott nekem. A változás egyértelmű és a gyász érzése normálisnak tekinthető. Elfojtása csak további bajokat generálna. Muszáj mély levegőt vennem és higgadtan szemlélnem a klímaváltozás hatását a tájra. Az embernek szembe kell néznie a kihívásokkal és reagálnia rájuk. Ez a túlélésünk alapja. A tények ismeretében cselekedni növeli a siker esélyét. Természetesen választhatjuk a passzivitást is, de a tények tagadása rontana a helyzeten. Az egyre növekvő krízisek egy tagadásban lévő embert szabályosan felőrölnek! Csak a cselekvő embernek van esélye a túlélésre. Hiba hinni benne, hogy a globális tőke zsebében lévő pártpolitikusok a megoldásban érdekeltek. Nem. Egyszerű kisemberek ők is, akik röpke életidejük alatt a lehető legjobban akarnak élni. Ez természetes igény, minden ösztönlény közös vágya. A baj ott van, hogy az ember kényelmes életmódja iszonyatosan nagy energiaigényű. Egyáltalán nem normális két tonnás vasakban agglomerációból bejárni a nagyvárosba és vissza. Az emberléptékű élethez való visszatérés erősen kívánatos. Elfogadni a korlátainkat és ezeket önerőből meghaladni! Az emberi test és elme egészen csodálatos tud lenni, ha értelmesen vannak használva. Jelenleg végzetes módon pazaroljuk emberi értékeinket és tárgyakba kapaszkodunk.

Önmagunk elpazarlása és a természeti értékek elveszejtése együttes tragédiája az emberiségnek. Ezen érdemes elgondolkodnod. Szomorúan szemléltem a park díszeinek ültetett örökzöldeket, melyek közül a lucfenyők, jegenyefenyők és hosszútűs fenyők kivétel nélkül rossz állapotban vannak, többük már kiszáradt. Egyedül egy boróka faj példánya nézett ki egészségesnek. A fenyők nem őshonosak az Alföldön, az örökzöldek közül a tiszafa és a közönséges boróka, ami természetesnek tekinthető Békés megyében. Tehát a téli ünnepkör és a hegyek méltóságteljes fái mind kivétel nélkül kipusztulnak innen. Ez természetes folyamat, aminek ellentéte az invazív fajok terjedése. Különösen aggasztó a bálványfa, zöld juhar, nyugati ostorfa, vörös tölgy terjedése. Utóbbi nagyméretű makkjait a szajkó ugyanúgy hordja-viszi-rejti, és amiről megfeledkezik, bizony kicsírázik. Teljesen megváltozik és fajszegénnyé válik a flóra, ha az özönnövények kiszorítják az őshonos fajokat, amik közül a nedvesebb klímát igénylők természetes módon is eltűnnének, de a szárazságtűrők megmaradását veszélyeztetik az idegenhonosak. 

A gyertyán őshonos lombhullató fafajunk, ami számos gombával társul. Másodlagos erdőalkotó, tehát a növénytársulásban a második koronaszintben található meg. Békés megyében is őshonosnak tekinthető, de a száraz és forró időszakok egyértelműen károsítják. A városban élő gyertyánok pusztulása feltűnő, ahogy Pósteleken is. Erősen kérdésessé vált számomra a fás vegetáció fennmaradása az Alföldön. A gyors felmelegedés a legtöbb élőlénynek ártalmas, az embernek is! Hamarosan mindannyian tapasztaljuk az ártalmait a saját bőrünkön. A fák helyzete figyelmeztetés, jobb lenne észhez térni. A szárazságtól és melegtől szenvedő fák a saját túlélésükért küzdenek, így a gyökérkapcsolt gombapartnereikkel elég nehéz lehet a kapcsolatuk, mert nem tudják biztosítani számukra például a termőtest képzéshez szükséges szerves vegyületeket. A fákkal társuló gombák jelenlétére egyetlen egy beteges nyárfa-érdestinóru termőtest utalt, amit az egyik tuti lakcímemen találtam. Itt jó időben bőven szedhető ebből a jó, ehető gombából. És most csak egyetlen egy beteg termőtest volt. Más gyökérkapcsolt gombának nem volt a felszínen látható jele. Bomlásnak indult csiperkéket találtunk a boróka alatt, egy pici csokor sárga kénvirággombát szintén fix lakcímén, egyetlen méreten aluli óriás bokrosgombát, ami normális időben tényleg feltűnően nagy termőtesteket növeszt, a fehér álpereszkéből kb. 5-6 darab volt, de valaki már felforgatta azokat, és volt egy kis fülőke fajból is mutatóba. És mikor hazaértünk, a ház előtt a fűben volt négy áltintagomba termőtest. Ezért a cikk címe. Pedig Kétkörösköz gombákban gazdag, de az időjárás lehetetlenné teszi számukra a termőtest növesztést. És ez csak egy a sok negatív változás közül. Vannak sokkal rosszabbak is. Ez nem riogatás, hanem figyelmeztetés. Kérlek, fogadd meg szavaimat a saját érdekedben. 

A történetmesélés ereje és átka/The power of storytelling and curse

A szavaknak erejük van, a ráolvasások minden néphagyományban, vajákos gyógyításban jelen vannak. A szómágia ugyanúgy a placebón alapszik, ha hiszel benne, tényleg hat. Egyetlen lényegünkre célzó szóval mély sebet lehet ejteni a lelkünkön. A sértésekre jobban emlékszünk mint a dicséretekre. A szavak tudatos megválogatása a hallgatóság tökéletes ismeretében meglepően hatásos bűvöletet tesz lehetővé. Pláne, ha a hallgató direkt igényli az elvarázsolást. Remekül megfigyelhető a narancs rezsim szóhasználatán a szómágia működése. Ez persze nekem mint kívülállónak, aki fantasztikus irodalommal is foglalkozik, undorító és dühítő. A kommunikáció művészetét személyes haszonszerzésre és megtévesztésre használni bűncselekmény, hiszen a hallgatóság egyértelműen életkárt szenved el! Amit a narancs rezsim csinál gonosz ráolvasás, hogy megbénítva tartsa áldozatát, amíg teljesen kiszipolyozza. Egy kis reményre ad okot, hogy a roncs-társadalmunk egyik fele nem érti a narancs rezsim szómágiáját, de ezt a részt viszont más bénítja meg, a "csendőr pofontól" való rettegés. A magyar egy megfélemlített nép, amely csak csőcselékké felhergelve képes időszakos zavarkeltésre. Lásd a tévészékház ostromát 2006-ban, vagy a vérnyugdíjasokat az Orbán-szeánszokon. Mindkettő eléggé az alja az istenadta magyar népnek. A megnyomorított, rossz életű kisemberek nyomorúságukban bosszúért kiáltanak és kéjes örömmel gyűlölnek bárkit, hogy ne kelljen szembenézniük mérhetetlen veszteségükkel és a ténnyel, hogy kőkeményen át lettek baszva. Ennél finomabban nem tudom megfogalmazni.
Egy csalódott, készséghiányos, rossz lelkiismeretű, gyenge és megfélemlített dupla proto-állam fojtogatja egymást eltérő okokból szenvedve a felsoroltaktól. Az etnonacionalista fele horgostul benyelte a narancs rezsim szómágiáját. Teljesen agymosott lett. Reménytelen. Nem lehet áttörni a bűbájon avagy hiten. Esélytelen józan érvekkel hatni egy olyan emberre, aki irracionális hatás alatt van, vagyis az érzelmei mozgatják. Tény, mindannyian érzelmi lények vagyunk, de idővel megtanuljuk használni a legfejlettebb agyterületeinket is, és józan észre teszünk szert. Csak miért vagyunk ilyen kevesen ebben a jobb sorsra érdemes országban? A valamikori szépreményű Magyarország a régiós társaitól is kezd elmaradni. Mert Árpád-átka, a fosztogató mentalitás és a teljesen téves kivételesség tudat megmérgezi a magyarokat. Amiből fakad a sérelmi politika, hogy minket mindenki bánt és harcolnunk, védekeznünk kell. Oh, sóhaj, eszement téveszme.
Mit lehet tenni? A szómágiát a köz céljára és a jó teremtésére használni. Az értelmiség egyik bűne, hogy lepaktált a rezsimmel, és világjáró polgárként megteheti, hogy ha már bűzös a medence, elmenjen nyugati nagyvárosokba, ahol aztán eltartott kisujjal panaszkodhat. Közben a magyar emberek oktatását, reményeinek életben tartását feladta. Feladta a harcot a "gonosz" vagyis a romboló önérdek ellen, és ezzel bizonyította a gyengeségét. Miért ilyen gyenge a magyar nép? Erősnek hazudja magát, de szemmel láthatóan képtelen életben maradni, a magyar nemzet öngyilkos spirálba zuhant bele és senki sincs, aki megállítana zuhanását, amit repülésnek vél. Kinek a felelőssége? 

Words have power, incantation are present in all folk traditions, in all vajakic healing. Word magic is equally based on placebo, if you believe in it, it really works. A single word aimed at our essence can inflict a deep wound on our soul. We remember insults better than praise. A conscious choice of words, with perfect knowledge of the listener, makes for a surprisingly effective charm. Especially if the listener directly demands the magic. The word magic of the orange regime is perfectly illustrated by its use of words. This is, of course, disgusting and infuriating to me as an outsider who also deals with fiction. Using the art of communication for personal gain and deception is a crime, as the audience is clearly suffering a loss of life! What the Orange regime is doing is viciously incantation into it to keep its victim paralysed until it is completely drained.  Perhaps is a small hope that one half of our wrecked society does not understand the word magic of the orange regime, but this part is paralysed by another, the fear of the "gendarme slap". Hungarians are an intimidated people, only capable of periodic disturbances when they are turned into a mob. See the siege of the TV house in 2006, or the angry pensioners at Orbán's séances. Both are pretty much the lowest of the low for the God-given Hungarian people. The crippled little people cry out in their misery for revenge and take a lustful pleasure in hating anyone so that they don't have to face their immense losses and the fact that they have been screwed over hard. I can't put it any more subtly than that.
A frustrated, deprived, poor conscience, weak and intimidated double proto-state is strangling each other for different reasons suffering from the same. The ethno-nationalist has hook, line and sinker sucked in the word magic of the Orange regime. It has become completely brainwashed. Hopeless. There is no way to break the spell or the belief. It is hopeless to use reason to influence a man who is under irrational influence, i.e. driven by his emotions. In fact, we are all emotional creatures, but in time we learn to use our most advanced brain areas and we gain common sense. Why are there so few of us in this better-fate country? Hungary, once a fair hope, is starting to lag behind its regional peers. It is because the Árpád curse, the looting mentality and the consciousness of utterly mistaken exceptionalism are poisoning Hungarians. Hence the politics of grievance, that everyone is hurting us and we have to fight and defend ourselves. Oh sigh, delusional delusion.
What can be done? Use word magic for the public good and to create good. One of the sins of the intellectuals is that they have made a pact with the regime, and as globe-trotting citizens they can afford to go to the big cities of the West when the pool is stinking, and then complain with their little fingers crossed. Meanwhile, he has given up on educating the Hungarian people and keeping their hopes alive. He has given up the fight against 'evil', that is, against destructive self-interest, and in so doing has demonstrated his weakness. Why are the Hungarian people so weak? It pretends to be strong, but it is apparently unable to survive, the Hungarian nation has fallen into a suicidal spiral and there is no one to stop its fall, which it believes to be a flight. Whose responsibility is it?

A pénteki előadásom témája: Kétkörösköz karakterfajai

Kedden délelőtt meglepetés fogadott az egyik lakcímemen, ami pont a telken található, a tavaly először termőre fordult lilatönkű pereszke tenyésztest idei első termőteste.
A képmozaik bal felső sarkában egy tipikus őszi pillanatot láthatsz megörökítve, lilatönkű pereszke gyűjtését a reptéri mezőn. Itt találkoztam először a gombával 1998 szeptemberében. A kellemes meglepetés és a sokszor megtapasztalt élmény együtt megihletett, hogy érdemes előadnom a gombászterepem karakterfajait bemutató előadásomat. Kétkörösköznek sajátos fungiája van, ami a tájra jellemző. A képmozaik többi faja is tipikus gombánk: lila susulyka, májgomba, deres tapló, szekszárdi csiperke. A füves puszták és ligetes erdőfoltok változatos élőhelyeket kínálnak a kedvenceinknek. Sajnos a klímaváltozás jelentős hatással van mindenre, a táj a szemem láttára változik át erdős pusztából száraz sztyeppévé. A fákkal együtt eltűnnek a fákkal társuló gombáink is, amik még jelenleg meglepően sokan vannak, illetve a fás vegetációhoz kötődő korhadékbontók, így egyik igen fontos karakterfajunk, a csoportos csiperke, ami éppen alkalmazkodik az élőhelyei zsugorodásához és az ember alkotta fás élőhelyekre, a természetközeli kertekbe igyekszik áttelepülni. Az őzlábgalóca már meglépte a váltást, a városi zöldterületek gyakori gombájává lett. Békéscsaba belvárosában is megtalálható.
A gombák egy része képes alkalmazkodni az ember okozta változásokhoz, más részük viszont nem, így eltűnésük elkerülhetetlen. A gombák fontos részei az ökoszisztémának, és ehető termőtesteik kiegészítő táplálékaink. De a gomba még ennél is több, mezőgazdasági, ipari, gyógyászati felhasználása sokfelé ágazó, akárcsak a micélium. Tényleg átszövi életünket. 
A Kétkörösköz karakterfajai az egyik legjobb előadásom, amit érdemes meghallgatnod. A chat szobát 17:55-kor nyitom ki.
Ha támogatni szeretnéd a munkámat, a jobb felső sarokban megteheted.

Promenád az összeomlásba

Ökológiai értelemben az erdő egy összetett ökoszisztéma. Biológiai sokféleség jellemzi, beleértve a különféle növény- állat- gombafajokat és persze a baktériumokat. Az erdő évezredeken át ugyanazon a helyen fennmaradhat, mert természetes folyamatok során megújítja önmagát. Persze előfordul, hogy nagy időtávlatok során változik a klíma és ha szárazabbra fordul egy mérsékelt övi terület időjárása, onnan a vízigényes lombhullató erdő eltűnik, de amint ismét csapadékosabbra fordul a klíma, újra erdősül a terület. Az egyenlítő mentén az esőerdők ősinek tekinthetők, hiszen a klíma változatlan, de a mi égövünkön jelentősen nagyobb változások fordultak elő a földtörténeti korok során. Sőt egy földtörténeti koron belül is mint a jelenkoré, ami a holocén. Éppen most néztem át ismét a különféle szakaszokat: fenyő-nyír, mogyoró, tölgy, bükk 1 és bükk 2 fázisok. Az utóbbi végét jelenti a fajunk által felpörgetett melegedés, mely során a bolygó elveszíti jégsapkáit és ismét egy forróbb-szárazabb földtörténeti korszak következik, hasonlatos a pliocénhoz, de mégis más lesz, mert valószínűleg a fajunk által hátrahagyott hulladék nagyban hatni fog az élővilágra. 

A gombász terepem a megyeszékhely szűkebb környezete, és a Fehér-Körös valamikor komolyan fenyegette nagyobb áradásaival Békéscsabát is. Az egykori élő folyók többlet vizet biztosítottak a tájnak, és kis kiterjedésű, ligetes erdők fennmaradását tették lehetővé. Ezért a terület megfelelt az erdős-sztyepp kritériumainak. Az Alföld a keleti pusztákkal rokon tájegységünk. A fűfélék nagyarányú elterjedése pont a szárazabbra forduló klíma miatt volt lehetséges a pliocénben, amikor kontinensünkön is megjelentek a füves puszták. A fűfélék száraz hidegnek és melegnek is jobban ellenállnak mint a fás szárú növények. A fák jelentősen vízigényesebbek mint a füvek. Egy erdőnek évi 600 mm csapadékra van szüksége. Bár elképesztően szélsőséges az évek során tapasztalt vízmennyiség, és többször előfordul 600 mm vagy még több is, például 2014, 2016, 2020, de ezekre mindig jut egy-egy olyan, amikor 400 mm körül érkezett összesen. Kész őrület, de lehet fokozni. A folyószabályozás, a lápos területek lecsapolása a megye élhetősége szempontjából elkerülhetetlen volt, de túl lett méretezve. A Körösök meglepően szélsőséges vízjárásúak. Amit nyáron látsz, az mind visszaduzzasztás eredménye. Amikor véget ér a mezőgazdasági szezon a duzzasztók befejezik munkájukat, hiszen eleve karban is kell tartani ezen ember alkotta műtárgyakat. Na, ilyenkor alaposan megdöbbennél látva, hogy milyen kevés víz van a medrekben és a mederalja mennyire bűzlő. Sajnos a folyóink szinte teljesen mozdulatlanok nyáron, az egész egy hatalmas tórendszernek tekinthető, amiből öntözővizet emel ki a mezőgazdaság. Hogy hogyan hat a folyók élővilágára mindez? Rosszul, nagyon rosszul. Elképesztő bajok vannak és mivel a felmelegedés igencsak rákapcsolt, a változások is felgyorsultak. 

A városi fákon is megfigyelhető a szárazság és hősokk együttes károsító hatása. A lombjuk már nyár végére sokuknak tönkrement, amitől őszies hangulata lett a zöldterületeknek. Közben a nyár felzabálta az őszt, és jelenleg sem a vénasszonyok nyarát tapasztaljuk meg, hanem ugyanúgy nyáridőt. Ugyan volt egy markáns hidegfront, ami lehűtötte a levegőt, de három nappal később rendkívül meleg légtömeg érkezett Afrika felől. Október második felében 20 Celsius fokos hajnali hőmérséklet extremitás. A kényelmes és biztonságos életmódunkat garantáló ipari termelés és közlekedés, de még számos tevékenységünk, amikhez fosszilis energiahordozókra van szükségünk, túl sok szén-dioxid kibocsátásával jár együtt. Az üvegházhatást fokozó gáz egyre növekvő jelenléte a légkör összetételében pörgeti a felmelegedést. Eredetileg a klímaváltozásról akartam írni, de megláttam egy programajánlót a nemzeti parkunk honlapján és fejem tetejére szaladt a szemöldököm: Őszi erdőkön keresztül. Aztán az ölembe esett a szemöldököm ettől a pár szótól: "védett természeti területeken folyó erdőgazdálkodás." A természetes részeknek azzal tennénk a legjobbat, ha békén hagynánk azokat. Viszont a gazdálkodás fenntartása jelzi, hogy ezek a részek nem természetesek, önmagukban életképtelenek. Egy igazi erdő eléggé ellenálló, de ezek nem erdők, mert túl kicsi a kiterjedésük, megdöbbentően fajszegények, és a mélyre süllyedt talajvízszint, a már említett hősokk miatt is a fák le vannak gyengülve, a kártevők sikeresen ostromot folytatnak ellenük és bizony pusztulnak. A trauma hatásban már csak bosszantó apróság a töménytelen kullancslégy, ami a túltartott patás vadállományon vígan tenyészik, hogy aztán a túrázót is szállás és táplálkozó helyének tekintse. Katasztrófaturizmusra készülhetsz, ha meg akarod tekinteni Békés megye "erdőit". Bocsáss meg, de kínomban röhögök. Én ugyan ki nem megyek már 2023-ban terepre. Eleget jártam és láttam.

2017-ben egyszer és 2020-ban kétszer voltam tavaszi időszakban Geszt környékén. A vénséges fa a Szépapó-tölgy a Holt-Korhány partján. Tudnék én is mesélni az Alföld erdőiről. Lásd a keményfás ligeterdőről szóló online magazinszámomat. Abban például olvashatsz a megye néhány megmaradt idős tölgyéről is. Nagyon tanulságos, ahogy elveszejtettük a természetes élővilágot, mert bizony az emberi faj az egyik oka a hatodik fajkihalásnak. Olyan mértékben alakítjuk át a felszínt és fúrunk le a mélybe, hogy megváltoztatjuk vele a világunkat. A szén-dioxid extrém mértékű kibocsátásával pedig a globális klímára hatunk. Javaslom, hogy menjél el a túrára, ha helyi vagy. Csak úgy megjegyzem, hogy a geszti erdőket az 1930-as években a Tisza család telepítette. Nem volt arrafelé erdő korábban, hanem vizes pusztaság volt. Nézd meg mindhárom katonai felmérést, nincs erdő jelölve egyiken sem. Aztán lesd meg a Google Mapson a település körül lévő rendkívül kis kiterjedésű gazdasági célú ültetvényeket. Ezek képtelenek betölteni az erdőre jellemző ökológiai szolgáltatásokat. Most dühös és kétségbeesett vagyok egyszerre. Az erdő témában több tucat cikket írtam az évek során! Nagyon is tisztában vagyok a fás vegetáció helyzetével Békés megyében és 2022-ig figyeltem, ahogy pusztulnak zöld szentélyeim. Nekem ez már sok(k). És nem halljátok fájó kiáltásom, hogy természet nélkül meghalunk, mert élőlényekként az élővilágból élünk. 

Őszi cikkajánló

Két éve 2021-ben az ünnep napján terepgyakorlaton vettem részt, és ott készítettem a csodás tele kosárról a fotót. Pont elcsíptük a termőhullám csúcsának leszálló ágát és még találtunk elégséges gombát a tanuláshoz és otthoni főzőcskézéshez. Erről a terepgyakorlatról nem írtam cikket, hanem a másikról számoltam be, amit én vezettem megyei helyszínen. A huszonharmadikai túrán vendég voltam. 2021 volt az az év, ami megértette velem, hogy a gombászat krízisbe került a gyors felmelegedés miatt. Még egy évet vittem szakellenőrként, aztán idéntől ismét szabadúszó lettem annak minden nehézségével és előnyével együtt. Kiszámíthatatlan időben nincs értelme ragaszkodni a biztonság illúziójához. A "régi jó" tapasztalatok érvényüket vesztették. Október, ami valamikor a gombaszezon csúcsidőszaka volt, a szárazságtól gombátlanná vált.

Egy éve a nemzeti ünnep előtt egy nappal a hegyvidéken gombásztam és a régi bőségnek a töredékét találtam. 2019-ben pont az ünnepnapon mentem át gombásztársakkal a Bélibe és csontszáraz volt erdő-mező, kizárólag a harmatgyűjtő, árnyas erdőszél pár méteres keskeny sávjában tudtak teremni a gombák. Elképesztő volt az egész. Idén viszont olyan alacsony a levegő páratartalma még a hegyvidéken is, hogy nem volt mi összegyűljön, tehát az erdőszél is gombátlan. Ezért sem erőltetem a terepi munkát, és inkább a városban gyűjtöm a kamerámmal a pillanatokat. Az online oktatást csinálom, péntekenként lehet csatlakozni az élő előadásokhoz. Töröm a fejem a heti témán.
A friss gombák hiányában, a szűkösség idején korábbi időszakokból szemezgetek. Bőven írtam cikkeket! Pár kedvencemet ajánlom figyelmedbe.

Családok és nemzetségek: pereszkék
Mi nő a hosszútűs fenyők alatt?
Családok és nemzetségek: nyálkásgombák
Kétkörösköz őzlábgombái
Szagos csigagomba
Az időjárás és gombák 2016-ban
50 gombafaj a kertek alól

Közéleti gondolkozás: az első lépés/Public thinking: the first step

Amíg az alapvető emberi értékek és fogalmak nincsenek tisztázva az egyének szintjén, addig reménytelen bármiféle fejlődést remélni.
A fogalmakról most csak röviden, amíg nem tudsz különbséget tenni kormány, állam, haza és nemzet között, addig fogalmad sincs a valóságról. Lásd két korábbi bejegyzésemet, pár nappal korábbit és egy márciusit. Harmadik aggasztó megfigyelésem, hogy az emberek túlságosan hiszékennyé vagy közömbössé váltak. Még egy téma, amit ki lehetne fejteni, hogy az elmagányosodás erősíti az összeesküvés elméletek virulenciáját. Elképesztő, hogy miket vesznek komolyan, mert gyengék. Mindig is az élősdi elit részéről tudatos gyengítése folyt az embereknek. Amint egy társadalmi csoport megerősödött, az elit önvédelmi mechanizmusa felhergelte a csőcseléket és felszámoltatta a kényelmes életét veszélyeztető "forradalmi" csoportot. Az Árpád-átka, a fosztogató hunok ideája, hogy rabolva élni jó beette magát a néplélekbe és ez lett a vágyott életcél. Ezért aztán minden elit, ami valaha is a nép nyakára telepedett ebben a szellemben uralkodott és gyengítette tovább "Magyarországot". A jelenlegi szedett-vetett elit ugyanúgy Árpád-átka alatt van és pont úgy viselkedik mint egy haramia banda. Pont úgy. Ezzel elkanyarodtam az eredeti témámtól, így visszafordulok. Az emberi értékek mint például szabadság, hűség, barátság, igazság, szeretet, bölcsesség, törvényesség, semmit sem jelentenek egy a szükségletek alacsony szintjén tartott népességben. Ezek pusztán irodalmi fikciók, a fantasztikum részei. Ezért visszás nekem, amikor a nemzeti ünnepek kapcsán mégis csak nagy szavakat használ az áruló-élősdi. Minek? Az istenadta nép nem érti. Nem használja az elméjét, ösztön-érzelmi szinten van tartva, és oda elég a sugalmazott biztonság érzet, hogy senki se gyújtja rátok az akolt kedves birkáim, megvédelek. Mitől is? Picit sem megnyugtató, amikor egy bűnöző nyugtatgatja áldozatát, vagy egy erőszaktevő a nőt, hogy nem fog fájni... Ez a nép tényleg folyton át és meg van b.va és megtanulta átvészelni az erőszakot. De a folyamatos erőszak olyan stressznek teszi ki, ami megrövidíti életét. Ismét kitérőt tettem, mert háborognak a gondolataim. Irritál a fogalomzavar, hogy semmi sincs helyesen értve és tényleg riasztó mértékben terjednek az összeesküvés-elméletek. A baj fokozódik.
Vegyem az egyik emberi értéket a szabadságot, ha már az áruló-élősdi szerint a magyar szabadságszerető nép. A fentiekben leírtak alapján ez egy félrevezető, elringató hazugság. A magyar nem tudja, hogy mi a szabadság, és erősen igényli a zsarnokságot, mert olyan szintén félős, hogy muszáj zárkába tenni, hogy a számára felfoghatatlan nagyvilág ne nyomja agyon. Pedig a nagyvilágban ki lehet nyújtózkodni és emberként lehet élni.
Holnap ismét egy nemzeti ünnep, aminek jelentése teljesen kifordult önmagából, és a posztszovjet káderek valódi természete rég megmutatkozott. Ki a fenének van kedve ünnepelni a hazugságok színjátékára ráeszmélve?!?

Until basic human values and concepts are clarified at the level of individuals, it is hopeless to hope for any progress.
Briefly on concepts, until you can distinguish between government, state, country and nation, you have no idea of reality. My third worrying observation is that people have become too gullible or indifferent. One more theme that could be developed is that loneliness reinforces the virulence of conspiracy theories. It's amazing the things they take seriously because they are weak. There has always been a conscious weakening of people by the elite. As soon as a social group was strengthened, the elite's self-defence mechanism would rouse the mob and eliminate the 'revolutionary' group that threatened its comfortable life. The Árpád curse, the idea of the marauding Huns that it was good to live by plunder, had implanted itself in the popular psyche and became the desired goal of life. Therefore, all the elites that ever settled on the people's necks ruled in this spirit and further weakened "Hungary". The current ragtag elite is just as much under the curse of Árpád and behaves like a band of haram. Exactly the same. I digressed from my original topic, so I'll turn back. Human values such as freedom, loyalty, friendship, justice, love, wisdom, lawfulness, mean nothing in a population held to a low standard of needs. They are mere literary fictions, part of the fantasy. That is why it is repugnant to me when, in the context of national holidays, the traitorous idiot still uses big words. Why? The godforsaken people don't understand. They don't use their minds, they are kept at an instinctual-emotional level, and there is enough of a sense of security implied that no one will light a fire under you, my dear sheep, I will protect you. From what? It's not the least bit reassuring when a criminal reassures his victim, or a rapist reassures a woman, that it won't hurt... These people are really screwed over and b.va all the time and have learned to survive violence. But constant violence puts them under stress that shortens their lives. Again I digress because I am ranting. I am irritated by the confusion of concepts, that nothing is understood correctly and that conspiracy theories are really spreading at an alarming rate. The trouble is getting worse.
Take freedom as one of the human values, if the traitor-heroic thinks that the Hungarian people are freedom-loving. Based on the above, this is a misleading, perverting lie. Hungarians do not know what freedom is, and they have a strong need for tyranny, because they are also so fearful that they have to be put in a cell to avoid being crushed to death by the world beyond their comprehension. But in the big world one can stretch oneself and live as a human being.
Tomorrow is another national holiday, the meaning of which has been completely turned inside out, and the true nature of the post-Soviet cadres has long since been revealed. Who the hell feels like celebrating after seeing the charade of lies?!?

Őszi hangulatban

A rózsástövő fenyőtinóru Suillus collinitus friss termőtestei voltak a mai nap meglepetései. Tegnap volt némi csapadék, amire reagáltak a tenyésztestek, hogy aztán megérkezzen az afrikai rendkívül meleg légtömeg erős széllel és tönkretegye a munkájuk eredményét. A kép hátterében elmosódva a gyapjas tintagomba Coprinus comatus tintásodásnak indult, de gyorsan száradó termőtestei lettek megörökítve. Egyszerűen nem tudnak teljesen feloldódni, mert megaszalódnak. Őrület a nagy hőmérsékletbeli különbség, az alacsony páratartalom és egy hét alatt őszből a nyárba visszazuhanás. Kedd hajnalban csak +1 Celsius fok volt, szombat hajnalra az előrejelzés +21 Celsius fokot ígér! Ez olyan szinten kibaszás a gombákkal és a gombásszal, hogy nincsenek rá elég erős jelzőim. Végre áhítattal örülhettem friss és jó termőtesteknek, dicsérhettem a gombák kitartását, mire az időjárás bunkósbottal veri agyon a gomba és ember közös reményét. Kínomban nevetek. Maró irónia, hogy egyre népszerűbb szabadtéri tevékenység a gombászat, ami éppen ellehetetlenül a kiszámíthatatlan és extrém időjárás hatására. Elveszíteni egy ilyen alapvető kapcsolódási lehetőséget a természettel nagy fájdalom számomra. Gyász van bennem. Ha nem figyelek oda, kitör belőlem. Sok erőmet elveszi a stresszenyhítés. Ezért sétálok és fotózok. A szépbe menekülés picit feledteti pár órára a romló körülményeket. Nehéz egyedül bármit is tenni, de ami tőlem telik, megteszem.

What is tangible and knowable

I like to think, even though I know that the brain is an imprecise instrument and is subject to many distortions. So I value the tangible elements of the world. A simple realization on the mushrooming trail about the edible shaggy inkcap Coprinus comatus started me on the trail, that food grows on the side of the road. Because I live in a low-income social class, mushrooms have become part of my survival. I value knowledge, especially when it is practical. One of my strongest insights is that human as a living being is dependent on nature. The biosphere is the life-support system of our species. The edible fruiting bodies of mushrooms are a very small part of a larger system, but they are important for both species conservation and human nutrition. Gathering mushrooms for food allows you to connect to a larger system. My homeland, this region, belongs to the forest-steppe zone in the temperate zone. This sentence also made my heart beat, because it opened up the memory of the thousands of experiences that I had had while walking through the countryside. Mushrooms typical of the landscape line up one after the other in my memory. These mushrooms, together with their habitats, represent the homeland for me. I have a very real and practical patriotism. I am not deluded by the illusions of others. I have very often bent down to the tangible reality and surveyed the landscape. I know the mushrooms, the landscape, life, my reality. I love my world.

A nemzeti illúzióról/On the national illusion

Október 18-án fotóztam le az aradi vértanúk csabai emlékhelyét, ahol október 6-án megemlékeztek róluk. A hősök egyike sem ismerne rá a mai Magyarországban az általuk megteremteni vágyott nemzetre. Ez nagyon nem az, amiért ők küzdöttek és életüket adták. Eleve úgy vélem, hogy az egész szabadságharc az elitek játszmája volt, amiben a közemberek pusztán eszközök, gyalogok voltak. Az ezeréves magyar királyság nemessége küzdött a szabadságáért és ehhez felhasználta a bimbózó nemzettudatot. Tehát a gombhoz keresett kabátot, a nemességnek volt egy célja, amihez feláldozható harcosokra volt szüksége. Ironikus, hogy a szabadságharc vezéralakjai közül páran szintén odavesztek és ma hősöknek véljük őket. Egy hazugságért küzdöttek, egy absztrakcióért, aminek semmiféle gyakorlati haszna nincs a globalizált világban. Bár a nemzetet tekinthetem egyfajta gazdasági udvarnak, amiben van egy jól meghatározható gazdálkodói érdekkör, amelyik gazdálkodik minden mással. Ez nem is olyan rossz meglátás, hogy mi igazából a nemzet, mert nem az, amire te gondolsz. A NER egyértelműen egy gazdasági célú képződmény és nyertesei piszok jól élnek a magyar államból. Leszögezem, hogy az állam, a haza és a nemzet teljesen különálló fogalmak, nem szinonimái egymásnak! Az állam mi mind mindannyian vagyunk. És mivel mi hús-vér lények vagyunk, az állam nagyon is valóságos. A haza és a nemzet viszont megfoghatatlan gondolati absztrakciók, nincs mögöttük semmi, csak amit te hozzájuk társítasz. A kormány megint egészen más, és nem egyenlő az állammal. A kormány a parlamenti demokráciákban a megválasztott menedzsment, aminek feladata mindenki javára a közös ügyeink megoldása és képviseletünk a nagyvilágban. Nem dolga kisajátítani a nemzetet mint fogalmat és erre felépíteni egy illúziót, mellyel elleplezheti teljesen közönséges megélhetési és vagyonosodási vágyát. Ez annyira pitiáner. Az aradi vértanúk idegbe jönnének a mai szánalmas elittől, ami egy szedett-vetett bagázs. A magyar nép, ami egy nemzetiségi vegyes csapat, kivérzett a történelem viharában. Képtelenné vált a legalapvetőbb önvédelmére is, és mint már annyiszor, a sajátjai tépik-marják. Mint valami őrült habog a nagyságról és hősiességről. Szomorúan nézem és félrefordulok.

On 18 October I photographed the memorial site of the martyrs of Arad in Csaba, where they were commemorated on 6 October. None of these heroes would recognise in today's Hungary the nation they had longed to create. It is very different from what they fought and gave their lives for. I believe, in principle, that the whole struggle for freedom was a game played by the elites, in which the common people were mere pawns and pawns. The nobility of the thousand-year-old Hungarian kingdom fought for its freedom and used the budding national consciousness to do so. So it was looking for a coat for the button, the nobility had a purpose for which it needed expendable warriors. Ironically, some of the leading figures in the struggle for freedom also perished and are now regarded as heroes. They were fighting for a lie, an abstraction that has no practical use in a globalised world. Although I can see the nation as a kind of economic court, with a well-defined farming interest that farms everything else. That's not such a bad view of what a nation really is, because it's not what you think it is. The NER is clearly an economic construct and its winners are making a filthy good living off the Hungarian state. Let me make it clear that state, country and nation are completely separate concepts, not synonymous! The state is all of us. And because we are flesh and blood, the state is very real. But country and nation are intangible abstractions of thought, with nothing behind them but what you associate with them. Again, government is quite different, and not the same as the state. The government in parliamentary democracies is the elected management charged with solving our common problems for the benefit of all and representing us in the world at large. It is not its job to expropriate the nation as a concept and build an illusion to cover up its utterly vulgar desire to make a living and to make a fortune. It is so petty. The martyrs of Arad would be upset by today's pathetic elite, which is a ragtag bunch. The Hungarian people, a true mixed nationality, bled out in the storm of history. It has become incapable of even its most basic self-defence, and as so many times before, it is being torn apart by its own. He's a madman, foaming at the mouth about greatness and heroism. I watch him sadly and turn away.

A szürke galóca az év gombája 2024-ben

A szürke galóca Amanita excelsa népszerűsége meglepett engem. Jóval többen szavaztak rá mint az általam befutónak vélt őzlábgalócára A. vittadinii. A tüskés galóca A. echinocephala a harmadik helyen végzett. Erre szavaztam, mert erdőlakó karakter fajként Kétkörösközben ideális év gombája lett volna. Nincs semmi gondom a szürke galócával sem, de nem tudok helyi jelenlétéről. Azért még mindig könnyebben bemutatható mint az extrém ritka disznófülgomba Gomphus clavatus, ami idén az év gombája. Csak kicsit utazni kell érte.
A galócák nemzetsége több fajjal képviselteti magát Kétkörösközben, és világszerte kb. 600 fajuk van. A mérgezés tekintetében sokféle vegyület található bennük, a legveszélyesebb a gyilkos galócában A. phalloides és rokon fajaiban található alfa-Amanitin. A nemzetség fajai szekcióba lettek csoportosítva közös tulajdonságok alapján. Saját szekciója van a gyilkos galócának, Phalloideae. A szürke galóca a Validae, az őzlábgalóca a Lepidella, a tüskés galóca a Roanokenses szekcióba tartozik. Ebből is látszik, hogy meglepően változatosak a nemzetségen belül a rokoni kapcsolatok. Most kissé el is szédültem a galóca-kavalkádtól.
A szürke galóca angol neve európai hamis piruló, ami utal hasonlatosságára a piruló galócával A. rubescens. Ez nem is véletlen, hiszen egy szekcióba tartoznak. Alapos főzés után a szürke is ehető, de retek ízű, vagyis jellegzetes galóca íze van.
Még többet lehetne írni a galócákról, viszont étkezési szempontból az életveszélyesen mérgező fajok miatt nem igazán közkedveltek, de mivel gombapartnerei a fáknak, az erdei ökoszisztéma fontos részei. Így a szürke galóca is.

Őszi gombák online előadásom pénteken

Itt van teljes erejével az ősz. Egyből kiraktam az ablakba pár narancssárga tököcskét és október 31-re utaló apró dekorációt. Narancssárga felső van rajtam, mert a fejemet kabak termésnek becézem. A Nagydobosi sütőtök szürke vastag héja fantasztikusan gazdag belsőt rejt ízletes magokkal teli, amik pirítás után nyerik el ízüket. Fiatalként marékszámra ettem a tökmagot. És jártam az Őrségben, használtam igazi tökmagolajat és mai napig kedvenc országtortám az Őrség Zöld Aranya. Bár kevésbé vagyok édesszájú középkorúként, így egy éve nem ettem tortát.
Most gondolatban az őszi gombász ösvényen sétálok az emlékeim között. Szeretem az őszt. A hónap elején megírtam, hogy miért. Röviden a cikk lényege, hogy az ősz nem az elmúlás ideje, hanem az életerő koncentrálásáé magokba, rügyekbe, gumókba a túlélés érdekében. Az ősz tanít, és bölcsebb mint egyéni panaszainkba temetkezve véljük. Butaság az élet bármely életet igenlő szakaszát a személyes sorsunkon való borongásra elpazarolni. Akkor is ha éppen szeles, esős, szürke, hideg időjárás van, mert ilyenkor a legjobb gondozni személyes kapcsolatainkat és valami kedvességgel meglepni a másikat. Bennem az ősz dala zsong és jó érzést teremt.
Az év 42. hetére is számos dolgot tervezek. Az egyik lesz a pénteki előadásom, aminek témája abszolút aktuális, őszi gombák. A chat szobát 17:55-kor nyitom ki és 18:00-tól kezdem az előadást.
Ha támogatni szeretnéd a munkámat, a blog jobb felső sarkában megtalálod a támogatói oldalamat. A jegyár 1100 Ft.

A legnagyobb vidéki város Budapest

Az ironikus megjegyzés akkor pattant ki elmémből, amikor legjobb barátom is a fővárosba költözött Békéscsabáról, ahol egy évben és majdnem egy napon születtünk. Én még mindig itt vagyok kis kitérőktől eltekintve, mert íróként remekül elfér bennem a lokálpatrióta és kozmopolita is. Bármikor tudok nézőpontot váltani, és mindenre újdonságként tekinteni. A nyitottság és kíváncsiság hasznos tulajdonságok, mert megóvnak a zárt gondolkozás veszélyétől, amibe sokan beleesnek. Ha egy ember neked szegez egy szembeállítást mint például főváros vs. vidék, legyél nagyon óvatos, mert egy elmetrükköt hajt végre rajtad, irányítva a figyelmedet igyekszik belerántani a saját érdekszférájába és felhasználni téged. Felnőtt emberként pontosan tudjuk, hogy az országon belüli vándorlás olyan nagyon összekutyulta a népességet, hogy minden címke érvényét vesztette. Eleve butaság címkézni magunkat, mert korlátozza az elménket. Igen, lehetséges elmebéklyókat tenni magunkra, vagy a hatalmat bitorlónak is érdeke rabságban tartani téged és a saját maga diktálta narratívába zárnia. Oh, most olyanokat írok, hogy a felét se érted, pedig a legősibb manipulációs technikát tárom eléd. Miért? Leírtam korábbi bejegyzésben, művészként jól felfogott érdekem, hogy működő közösség vegyen körül. Önző ember vagyok és nem is hazudom másnak magamat! De olyan ember vagyok, aki jól felfogott érdekében odafigyel másokra is, és aggasztja a romlás. A rombolásnak elejét kell venni, mert a hanyatlás mértéke elérte a kritikus szintet. Ezen nem segít a múltba bámulás, címkék aggatása magunkra, a megyék visszanevezése vármegyékre. Ez pusztán olcsó szélhámos trükk, a szar csokinak nevezése, de attól még a szarból nem lesz csokoládé, avagy a szarból vár. Elnézést kérek a vulgaritásért, de időnként hasznos erősebb kifejezéssekkel jeleznem a baj mértékét.

Gúnyos mosoly görbül az ajkam peremén egy kifejezés kapcsán, szabadságszerető. Micsoda hazugság! A magyar nemzet dupla tagadásban létezik, ami dupla mínuszt jelent és kesereg balsorsán, amit saját maga mért önmagára. Nem, a magyar képtelen felfogni a szabadságot, mert retteg a felelősségvállalástól és igényli a zsarnokságot, ami feloldozást jelent sok minden alól, hiszen semmiről sem tehet, elnyomásban kellett léteznie. Ez a nép mindig megtalálja azokat, akik gondoskodnak rossz érzéseiről busás haszonért cserébe. Széttárom karomat, megvonom vállamat és csendben megyek a dolgomra. Sok beszédnek sok az alja. Olyan sok okos írást olvastam nálamnál jelentősen tanultabbaktól, hogy picit ráuntam a passzív információ habzsolásra. Ezek semmin sem változtatnak, ha nem társul melléjük cselekvő emberek köre. Erről is írtam már, hálózat alapú társadalom, 100-150 fős csoportok, akár a fogaskerekek egymáshoz kapcsolódnak és meghajtsák egymást rendszerbe szerveződve. Ez a jövő. A múlt a hierarchikus felépítés, amiben a bávatag, tudatlan tömeg a messiást lesi, de csak csalók jönnek, hogy átverjék és kifosszák. Annyira összetett lett a globális világunk, hogy nincs ember/vezér, aki átlássa és tényleg ép ésszel tudna irányt mutatni. Az önérdek jóllakatása az egyetlen, amihez értenek az akarnokok. Még egyszer írom, a világ túlságosan bonyolult, és ezt a mi kis házi zsarnokunk is pontosan tudja. Emberi kicsinységét jelzi a státuszszimbólumokhoz való beteges vonzódása. Az élőlények meghalnak, ha nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. A magyar nemzet haldoklik, és csúfak lesznek a végnapjai, mert mindenki tök hülye volt, én is. XD The end.

Dehogy van vége. A történet folytatódik, de van egy olyan sejtésem, hogy kedves olvasóm, te sem vagy ura a saját életednek, meglepően sokat feladtál önállóságodból és mások által rád mért rutinok/vágyak alapján vergődsz át a létezés csodáján, ami pedig egyszeri alkalom, vagyis az élet egyetlen egyszer történik meg velünk. Jó kérdés, hogy van vagy nincs saját akaratod. Egyébként szabad akarat nem létezik, pusztán annak illúziója, és mivel tünékeny káprázat igencsak könnyű elveszíteni és valaki más szándékát követni, belekeveredni a vasmarokkal mért történetébe.
Itt most befejezem. Szombaton szép napom lesz. Arra készülök. Megyek élményeket gyűjteni, amikkel gyarapítom kreatív projektjeimet.
Ezeket a témákat még fogom részletezni, mert életbevágóan fontosak.

13. évforduló, avagy tizenhárom éves a Gombamánia

2014. október 29-én készült rólam a fotó a reptéri mezőn, és már ekkor négy éves volt a blog. A gombás kalandom 1998 szeptemberében vett nagyobb fordulatot (az első élmény még gyerekként ért a gyapjas tintagomba kapcsán), amikor ráleltem a lilatönkű pereszkére ugyanitt, ahol lefotózott a gombásztársam.
Kilenc évvel korábban a gombaklub részére gyűjtöttem bemutató termőtesteket. A gombaklub hat szezont ért meg 2013-2019 között. A blog dupla ennyi ideje létezik, és számtalanszor abbahagyhattam volna, de elviszem a 20. évfordulóig, ha nem halok meg időközben, mert ez is benne van a pakliban. Húsz év már igencsak értékes adattömeget jelent, de tizenhárom is bőven tartalmaz elgondolkoztató élményeket. Több mint egy évtized az életemből, és mennyi változás. Keserédes az évforduló. Meg is feledkeztem róla és utólag pótlom a bejegyzést október 16-án. Nem ünneplek, hiszen a tény, hogy még életben vagyok, hogy csinálom a kreatív projektjeimet, hogy vannak, akik szeretnek és bíznak bennem, mindez a kincs, az ünnep maga. Nem verem a mellemet, hogy mekkora ász vagyok, mert ez önhittség lenne. Adok egy kedves vállveregetést magamnak és máris az újabb teendőkön jár az elmém. Mert mindig mindent lehet jobban csinálni. Miközben tisztában vagyok az esendőségemmel.

Tudáskosár

A támogatói oldalamra kiraktam egy harmadik összeget is, ami a leendő új tudáskosaram díja, amin jelenleg dolgozok. Frissítem a meglévő anyagaimat, teljesen újragondolom az előadásokat és másként csoportosítom át az átadandó tudást.
Szombaton inspirációért a fővárosba megyek, mert idén is lesz a Magyar Természettudományi Múzeumban gombakiállítás, és a Soroksári Botanikus Kertben is, de nekem tömegközlekedéssel a múzeum érhető el könnyebben és gyorsabban. Ráadásnak október 14-én lesz a Kéktúrázás napja is, vagyis délelőtt a budai oldalon leszek, kicsit beugrom Hűvösvölgybe, hogy az Országos Kéktúrán sétáljak pár száz métert. 2018-ban már egy picikét voltam itt, így különleges élmény lesz visszatérni öt évvel öregebben. Teljesen tudatában vagyok a halandóságomnak, és picit sem veszem természetesnek, hogy lehetőségem nyílik valamit ismét felkeresni. Bármikor véget érhet az életnek nevezett egyszeri kaland. Ezért sem unatkozom. Mindig van mit csinálni. Jelenleg négy kreatív projektet viszek párhuzamosan: oktatás, regényírás, fotózás, közéleti gondolkozás.
Október 14-én frissítem az élmény anyagomat. Egyetlen fél napba sok mindent fogok belesűríteni. Ennyire intenzív az anyaggyűjtés. A szabadúszó önfoglalkoztatás is ugyanúgy munka.

Online előadásom pénteken: gombamérgezések

A galócák tökéletes "reklámarcai" az egyik legfontosabb előadásomnak, amiben a mérgezési típusokat mutatom be. Az öt galóca a montázson ötféle mérgezési típust jelenít meg. A bal belső sarokban a gyilkos galóca Amanita phalloides látható, ami hazánkban a legfontosabb mérgező gomba, mert életveszélyesen, halálosan mérgező. Végzetes hiba gombás ételt készíteni belőle! A fehér lemezes, fehér galléros, bocskoros termőtest mindig halálosan mérgező galóca. A másik négy galócának nincs bocskora. A citromgalócának Amanita citrina is peremes gumója van, a sápadt zöld termőtesten avar közt láthatod is. Ebben bufotenin/varangyméreg van. Ettől kissé mérgező. A piros kalapos, fehér pettyes gomba a légyölő galóca Amanita muscaria, ami dekoratív, feltűnő megjelenése ellenére közel sem olyan veszélyes mint a gyilkos galóca. Az iboténsav bódultságot okoz, ezért "bolondgomba". Régebben tejbe áztatták, amiből ittak a legyek, és elkábulva könnyedén le lehetett csapni azokat. Ezért a jelzője a légyölő. A jobb felső sarokban a piruló galócát Amanita rubescens láthatod, ami az öt közül az egyetlen ehető, de alaposan meg kell főzni. Ezért 20 perces gomba. Az ötödik a sárga galóca Amanita gemmata, ami kissé mérgező, gyomorpanaszokat okoz. Különlegessége, hogy egészen korán előbújik, lombfakadás után késő tavasszal terem.
Az előadásomban szó lesz a susulykákról, pókhálósgombákról, tölcsérgombákról, és még sok egyéb mérgező gombáról. Feltétlenül érdemes meghallgatnod, ha kezdő gombász vagy, esetleg a tudásodat szeretnéd átismételni. A chat szobát 17:55-kor nyitom ki és 18:00-tól kezdek.
A blog jobb felső sarkában a támogatói oldalamon keresztül át tudod utalni nekem a jegyárat, az 1100 forintot.

A személyautó a legdrágább drogja a civilizációnknak

Amikor egy ember tolókocsiba kényszerül, egyéni drámát él át. A két lábon való járás, a kötetlen mozgás elvesztése az egész életét felforgató trauma.
Jó kérdés számomra, hogy az egészséges ember mikor és miért hitte el, hogy a személyautó kiteljesíti őt, megajándékozza az egyéni szabadsággal és egyéb előnyökkel, amikor némi pro-kontra gondolkozás feltárja a személyautózás addiktív és pusztító jellegét. Ha már egy picit ideges lettél, pusztán ennyitől, hogy leírtam az autózás=drog, a reakciód egy tipikus függőé és nem is kéne folytatnom a cikkemet. A feladat a tied, hogy átgondold, miért váltott ki belőled erős reagálást a tény, létezésed kerékkötője az autód. Hogyan láncol magához a technológia. Miért érzel félelmet az elvesztésétől. Oh, természetesen nyomban logikus érveket sorakoztattál fel: agglomerációban élsz, nincs tömegközlekedés vagy problémás, autóval jársz dolgozni és a gyereket is útközben kirakod az óvodánál/iskolánál, a nagy bevásárlás is könnyebben intézhető vagy bármi közepesen nagy dolog szállítása stb.
Azt kell mondanom, hogy súlyos hiányosságaid vannak, és problémáidra helytelen választ adtál, amely vélt megoldással újabb problémákat generáltál. Tisztában vagy egyáltalán az (autó)ipar környezeti terhelésével, a járulékos károkkal, amik körbeérnek, és végül te rád nézve is rombolóak lesznek? Egy esetleges közúti baleset következményei azonnaliak és néha halálosak. Összelegózni a szétszakadt testeket nem túl szívderítő... Ez a tény arra hívja fel a figyelmünket, hogy az ember egyáltalán nincs felkészülve semmilyen szinten egy vagy két tonnás, akár kétszázzal is repesztő gépjármű kezelésére, és a fizika törvényei még mindig érvényesek. Az utak, a parkolók, a töltőállomások, az autógyárak, a roncstelepek mind-mind hasznos élettereket vesznek el és élőhelyeket szabdalnak fel. Valahogy azért a több millió elgázolt állatért senki sem sír, pedig értelmetlenül pusztulnak el. Az ökoszisztéma összeomlása valóságos veszély, de valahogy ez sem jut el az elmédig, mert holnap hétfő és muszáj autóba ülnöd, hogy eljuss a munkahelyedre és így tovább. Tényleg szabad lennél, vagy pont olyan vagy mint bármelyik állat, amely ki van szolgáltatva a szükségleteinek. Kegyes hazugságokkal édesíted meg a kényelmetlen valóságot, miközben gyakran hallott érv a SUV-ok mellett, hogy kényelmesek. Kényelemre vágyó csecsemők a volánnál! Ez veszélyes.
Az egyéni önzés diadala a személyautó birtoklása, vagy inkább az ipar szemfényvesztésének áldozata lettél, aki elhitte, hogy ez a fajta technológiai drog tényleg az egyéni kiteljesedés biztosítéka. Közben több a kára mint a haszna. Pár év óta terjedő agyrém az autóipar zöldre mosási kísérlete, az elektromos autó, aminek előállítása abszolút mínuszos tevékenység, amit a kedves autós/drogos és mindenki más is megfizet. Az ökológiai katasztrófa küszöbénél már semmiféle módon sem kéne erőltetni egy ilyesféle ipari "fejlesztést". Semmi szükség rá. Persze ha autós/drogos vagy, máris hörögsz, hogy elment az eszem. Jól vagy? Máris elvonási tünetek gyötörnek? Ha igen, tényleg függő vagy, és komolyan el kéne gondolkodnod rajta, hogy miféle csapdában vergődsz.
A személyautózás sokat ártott nekünk. És itt nemcsak azokra gondolok, akik közúti balesetben hunytak el. Elszomorító, hogyan szeparál el minket egymástól. A szociális fóbia betegség, csak úgy megjegyzem. Nekem sem öröm tömve telt buszon utazni, de ezen a tömegközlekedés fejlesztésével, optimalizálásával, AI alkalmazásával, lehetne javítani. A városok is menten élhetőbb helyek lennének. Eleve úgy kéne alakítani életünket, hogy ne kelljen nagy távolságokat megtennünk. A kisebb távolságok áthidalására pedig a kerékpáros infrastruktúrát javasolt fejleszteni. Az autót is inkább telekocsis vagy bérkocsis rendszerben kéne hasznosítani. Káros az egyszemélyes autózás. Ha belegondolsz, abnormális, hogy egy környezetromboló egyszemélyű guruló térben adsz magadnak én-időt miközben egy nagyvárosi dugóban araszolsz. Ez nagyon beteg dolog.
Visszatérve a nyitó mondathoz. Én nagyon aggódnék személyes egészségemért, ha olyan nyomorék lennék, akinek technológiai segítségre van szüksége az élete megszervezéséhez. Tolókocsiba tényleg csak nyomós indokkal ülnék. Te miért viteted magadat minden téren extrém áru eszközzel? Mert kényelmes? Vigyázat, csecsemő a volánnál! Aztán csodálkozunk, hogy szétrohad a világunk.

Viharsarki mesélő

A politika egészséges formájában az egyéni érdekek közösségi szintű ütköztetése, amely során a résztvevők törekednek a közös megegyezésre. Sose láttam értelmét a jobb és bal felosztásnak, mert az emberi sokszínűséget ostoba módon jóra és rosszra osztja, az egyén érdekétől függően meghatározva, hogy melyik oldal a jó és melyik a rossz. Ez pedig elképesztően káros és romboló, lásd milyen mélységbe juttatott minket 2023-ra. Akinek van szeme és füle látja a hanyatlás mértékét. Ugyanakkor észreveszi a "magokat", a romok alatt rejtező jövő csírákat is. Egy közösség fennmaradását a fiataljai biztosítják, ellehetetlenítésük másik ősbűne a jelenleg regnáló rezsimnek. Hogy miért tudnak a magyarok mindig ugyanabba a szarba belelépni? Ez egy irracionális tulajdonsága ennek a kis népnek, akárcsak csekély létszámához mérten a megosztottsága is. Ez szintén jele a roncs-társadalom komoly működési zavarának. Huh, hogy milyen nagy gordiuszi-csomót bogozott össze ez a pirinyó nép! Ebben azért elég ügyes, mondhatni nagyratörő. Egyelőre félrerakom az írást, mert tollam/pengém képtelen átvágni az őskövület csomót. A francba. Pedig éles eszű vagyok.

Megjegyzés: A Viharsarki mesélő egy lehetséges blog címe. Alszom rá egyet, hogy tényleg szeretnék-e egy félhalott nemzettel foglalkozni. Azért ez nem az a meló, amit épeszű ember kívánna magának.

Ajánlom figyelmedbe a Történelmi uszadék sorozatomat.