Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Csodagombák Békés megyében

Egy régebbi fotóm az Élővíz-csatorna partjáról visszaad valamit az egykori ártéri erdők hangulatából. Mindig mondom a gombásztársaimnak, hogy az igazi ligeterdő egy áthatolhatatlan dzsungel. Ha létezne természetes formájában, kaland lenne a bejárása. Nehezen tudnám felkutatni a benne élő gombákat. A származékai kevésbé sűrűek, aminek oka a szálalás, az "értéktelen" fafajok kivágása a tölgy és kőris javára, a túltartott vadállomány, ami másfél méteres magasságig mindent felfal. Ezért lehet átlátni a fák között. Ha meg mégsem, akkor csalános van előttünk, amit nem esznek a vadak. Azonban elég egy kicsit békén hagyni a ligeterdő jellegű állományokat, és önmaguktól kezdenek természetesebbé válni, ha van a közelükben olyan erdőfolt, ahonnan a ligeterdei flóra elemek vissza tudnak térni. A gombáknak nincs gondja a terjedéssel. A szél a spóráikat mindenhová eljuttatja, és ha jó helyen landolnak, kis szerencsével meg is telepednek. A keményfás ligeterdők ideális állapotukban jól zár…
Legutóbbi bejegyzések

Év gombája 2019-ben

A bronzos vargányaBoletus aereus nyerte meg az internetes szavazást, maga mögé utasítva a színpompás királytinórut és a színváltó húsú vöröses nyálkásgombát. Szinte borítékolható volt a győzelme, mivel egy kiváló ízű csemegegomba, amit sokan keresnek júniustól októberig. A négy vargánya közül az egyik legszebb színkombinációjú, mert csodás a kontraszt a feketén foltos kalap-barna tönk és a fiatal gomba fehér csövecskéi közt. Szerencsémre én sokszor látom egy szezon során, mert összes hegyvidéki melegkedvelő tölgyes helyemen előfordul. Hazánkban is a gyakori gombák közé tartozik. Jó szezonban ládaszámra gyűjtik. Ugyanolyan jó mint híresebb rokona az ízletes vargánya Boletus edulis. Mindketten úri gombák. Bár méltán kedvelt a nyári és vörösbarna vargánya is. Mindegyikük fehér húsa kimondottan aromás, egyedi ízű. Tudjátok, minden vargánya tinóru, de nem minden tinóru vargánya. Ők négyen elit csoport a hazai tinóruk között. Idénre lement a szezonjuk. Itt-ott még akadhat egy magányosan öre…

Vége a szezonnak

Hét közepén túrát szervezni nehezebb a munkanap miatt, de sikerült új gombásztárssal hegyre mennem. Kissé szorosan voltunk a kocsiban, de működött a teleportáló képességem, Nagyszalonta után lehunytam a szememet és Biharpoklos erdejénél nyitottam ki. Alaposan ki lehettem merülve, ha azokon a rázós szakaszokon sem ébredtem fel, hanem álomtalan álomban átszunyókáltam az út nagyobb részét. Ébren már ismét szembesültem a szoros helyzettel, így Belényes után megálltunk az út szélén és nyújtózkodtunk. A Bihar őszi színekben derengő tömbje már egészen közel volt. Belényes a Szigethegység három hegyvidékének ölelésében fekszik, mindig mondom, hogy tökéletes gombász lakhely. Az új társaknak elmondtam, hogy a Nagy-Bihar a hegység legmagasabb csúcsa és ott látható a toronnyal a tetején. Most a szárazabb levegőben remekül látszott. Budureasa falucskába érve ismét megcsodáltam a kék hortenziákat. Kár, hogy utastársaim nem vették észre a páratlan kerti díszeket, amik nekem már évek óta kedvesek. Az…

Negyedik lettem

Ma délelőtt hívtak a pesti vásárcsarnokból, ahol kedden a verseny volt, hogy kérnének néhány adatot tőlem a bérszámfejtéshez, mert pénzdíjas helyezést értem el. Egyből kérdeztem, hogy hanyadik lettem, mert sejtettem, hogy az első tízben leszek, de pénzdíjas helyezésre nem számítottam. Meglepett a válasz, a 4. lettem. Pedig kifogott rajtam három faj és néhánynál rossz nevet írtam, a nemzetséget felismertem, de a fajnév rossz volt, viszont lelkiismeretesen jelöltem az árusítható és védett gombákat. A hibákkal együtt ez egy nagyon jó eredmény. Legalább tudom, hogy mire kell figyelnem, mik a vakfoltjaim egy verseny helyzetben. Például totál csacsiság volt tőlem az első "büdös" galambgombát nem megszagolni, mert az asztal másik felén is volt egy rokon faj, ami külsőre dettó, de szagra már az igazi büdös volt, vagyis az elsőként látott rokont is a szaga leplezte volna le. Szóval lehetnek ilyen trükkös csapdák. A 60 fajból 30 tényleg könnyű volt, azoknál szinte automatikusan írtam …

Budapesti kirándulás

Szeptember végén megkaptam az értesítőt a gombafelismerő versenyről, de az utolsó pillanatig halogattam a jelentkezést, mert ebben a hónapban 49 ezer forintból gazdálkodok és az utazás -14-be "fájt" nekem. De aztán október 5-én, a jelentkezési határidő napján csak felhívtam a gyulai piacirodából a szervezőt, hogy én bizony megyek. Elgondolkoztam, hogy hogyan írhatnék a kissé titokzatos gombafelismerő versenyről: csak úgy ha jelen vagyok. Ezért hétfőn már vonatra ültem és ötre Budapesten voltam. Elmentem a TIT-be, mert tudtam, hogy ott lehetőségem lesz gombákat látnom felkészülésként. Sajnos az előadást nem hallgattam meg, mert közel három órás vonatozás után nem tudtam ülve maradni újabb másfél óráig. Muszáj volt állnom és a gombás asztal körül jönnöm-mennem. A TIT-ben jó volt az ismerős kollégákkal találkozni, de gyorsan telt az idő és negyed kilenckor elindultam a pesti szállásomra. Bár másnap rájöttem, hogy elég lett volna a kora reggeli vonattal jönnöm, mert nyolckor a v…

Bükkben voltam

Elvittem terepgyakorlatra a szakellenőr tanulókat. Szerettem volna, ha látnak friss termőtesteket és sok fajt, így Bükkszentkeresztet választottam, mert tudtam, hogy a miskolci gombásztársak mindent megtesznek, hogy a gombanapok kiállítására gombákat szerezzenek. Ez a tapasztalatom bejött, és valóban volt kiállítás. Pechünkre hamar kezdett megtelni a település látogatókkal, a zsúfoltság miatt időben le kellett lépnünk. Jól tettük, hogy korán távoztunk, mert kifelé menet két kilométeres kocsisor várt a bejutásra. 
Nem lőttem sok képet a bükki útról, mert a tanulóim oktatására koncentráltam. Az egész gyorsan lepergett. Pénteken indultunk, estére érkeztünk meg a szállásunkra. Szombaton hétkor indultunk el Bükkzsércről Bükkszentkeresztre át a Bükkön. Ez azért tetszett. Tényleg átvisz az út a hegység közepén. A szárazság lelombozott, a fákat is. Nem az időszerű lombszíneződés és levélhullás kísért minket. Remek élőhelyek mellett haladtunk el, de minden porszáraz volt. Csak a szűk völgyek al…