Adventi naptáram: 16


Szeptember 15-én ismét Póstelekre mentünk Atival. Kíváncsiak voltunk, hogy az augusztusi gombabumm folytatódott-e a kilencedik hónapban? Csodálatos módon, igen! Ráadásnak hét ehető gombát találtunk: erdei csiperke, déli tőkegomba, nagy őzlábgomba, nyári laskagomba, szemcsésnyelű fenyőtinóru, nyárfa-érdestinóru, vöröses nyálkásgomba. Ezekből vegyes pörköltet főztem. Nagyszerű íze volt.
Fantasztikus, hogy a háztáji egy rövid túra alatt ilyen sok jó gombát adott nekünk. Remek élmény 2017-ből.

Adventi naptáram: 15


Szeptember 9-én Biharfüredre mentünk gombászni a csapattal. Jó esély mutatkozott egy kiadós gombászatra. Ugyan az időjárás kissé barátságtalan volt a hegyen, de szinte észre se vettem, amint megláttam az első ízletes vargányát és utána a többit. Itthon az öt legszebbet fotóztam le, amik hibátlanok voltak. Kemény, fehér húsokban egy nyűjárat sem volt. Első osztályú vargányákat készítettem el kedvenc ételemnek, tejszínes gombaragunak. Mindig jó élmény hibátlan termőtesteket kézbe venni, és aztán megenni.

Adventi naptáram: 14


Augusztus 21-én a háztájiban néztünk körül Atival. A hónapban kapott a megyeszékhely és környéke cirka 60 mm esőt zivatarokból. Bár nem minden részen hullt le ennyi. Szerencsére Póstelek a sűrűjét kapta a felhők égi áldásának. Ennek hatására lenyűgöző gombakavalkáddal találkoztunk. Álmélkodva fotóztam az ismerős fajok színes termőtesteit: málnavörös tinóru, molyhos tinóru, vörös tinóru, rózsáskalapú tinóru, nyárfa-érdestinóru, húsbarna pénzecskegomba, szürke selyemgomba, fahéjszínű likacsosgomba, déli tőkegomba. Lásd a linkelt bejegyzésem képeit.
A különösen forró és száraz időjárású évben az augusztusi gombabumm kellemes meglepetés volt.

Viszlát, gyulai piac!


December 31-én minden kint lévő dekorációmat leveszem a rácsról. Szilveszter napja lesz az utolsó, hogy ott vagyok a csarnokban. Aznap jár le a megbízási szerződésem, és én felszabadulok a vállalt kötelezettség alól. Két évig voltam a gyulai piac gombavizsgálója. Értékes tapasztalatokkal gyarapodtam. Hálás vagyok Gyula városának, hogy gyakorolhattam a szakmámat. Azonban be kellett látnom, hogy gombából nem lehet megélni, és nekem elegem van a létminimum alatti tengődésből. Ha nem is konfettit szórva, de mosolyogva fogok lelépni. Szép és jó volt, de ennyi. 2018-ban újraindítom az életemet. 

Jó kérdés, hogy márciustól ki lesz a piac gombavizsgálója. Azonban ez nem az én gondom. Részemről becsülettel és legjobb tudásom szerint végeztem a munkámat. Új célok várnak rám.

Adventi naptáram: 13


A rézvörös őzlábgomba Leucoagaricus americanus új városlakó gombánk. Augusztusban fedeztem fel az Árpád-soron erősen korhadt vadgesztenye tuskón. A nemzetségneve jelzi, hogy a fehér tarlógomba L. leucothites rokona, de azzal ellentétben színes. Vörösbarnás pikkelyek díszítik kalapját és húsa sárgul, majd borvörösre színeződik. Étkezési értéke nincs. Egyszerűen szép és jó, hogy a városban is él.

Adventi naptáram: 12


A távolság ellenére jó ötlet volt elugrani Zemplénbe és a Smaragdvölgyben gombászni július 22-én. A nyári ehető gombák mind teremtek és sikerült megtölteni velük a kosarunkat. Négyen mentünk át egy autóban. Korán indultunk és későn értünk haza. Sikerült bemutató gombákat is gyűjteni, amikből másnap mini kiállítást csináltam Gyulán.

Adventi naptáram: 11


Július 13-án régi adósságomat törlesztettem, gombásztársammal elmentem a mályvádi erdőbe. Amikor Gyuláról kikanyarodtunk és a mellékúton haladva a távolban megpillantottam az erdősséget, ünnepélyes érzés lobbant szívemben: ősi tájon járok. Sajnos később totál csalódás lett a vágyott útból. A megye legrégebbi erdőterületén meglátszódik a több évszázados erdőművelés. Nyoma sincs a Dunánál még megfigyelhető igazi ligeterdőnek.
A szárazságban porzottak a művelési utak, nem marasztalt minket a kötött talaj, ami esős időszakban nehezen járható. Könnyedén eljutottunk az erdő óriásához, a hat méter feletti törzskörméretű kocsányos tölgyhöz. Az állóképen csak a fele látszik. A többi fa fölé magasodik. Ugyan a koronája szétesőben, de a fő ága még él. Oly jó lenne, ha még lenne kortársa Mályvádon! Az idők tanúja minden nagy fánk. Több megbecsülést érdemelnének.

A csodálatos öreg tölgy után elmentünk hazánk 1000. természetvédelmi területéhez, ami nem igazán mutatta meg szépségét nekünk. Itt öt méter törzskörméretű tölgyek élnek, de felverte a kökény és galagonya, amitől túl sűrű, nem látható át. Él még benne pár százéves vadkörte is. A csalódás ellenére jól tettem, hogy kimentem. Látnom kellett, hogy mi maradt a ligeterdőből.

Vesze, vizek és utak találkozása


A Veszely csárda novemberben nyílt meg újra. Szépen felújították és kibővítették a régi épületet, ami 1837-ben épült. Fényes legrégebbi ma is álló tanyája 1874-es, vagyis a csárda még korábbi. Örvendetes, hogy üzemel, mert rossz volt látni üresen. Életem egyik kulcspontján áll. Környékén sokat jövök-megyek. Például tíz évig a buszmegállóban szálltam fel a Gyuláról érkező járatra, hogy Békéscsabára menjek. Sajnos a csárdával szemközti útőrház nem maradt meg, az útépítés során lebontották. Pedig egykoron öreg tölgyek vették körül, egy pici ligeterdő folt utolsó mementói. Kár értük. Azonban a csárda megvan és szemmel láthatóan népszerű. Pici gombóccal a torkomban figyelem mindennapjait jövet-menet a két város között. Túl sokat veszített a megye a rendszerváltás óta, így minden sikeres vállalkozás fontos. Biztosan fogok itt enni, mert a polgári élet része, hogy időnként étterembe megyünk a barátainkkal. Például remek lenne a 40. születésnapom megünneplésére. Hiszen pont ott áll, ahol el fog ágazni az életutam. A menjek vagy maradjak libikókáján ülök, amiről egyszer le kell szállnom. 
A fotóm bal oldalán lévő facsoport a bicikliutat kísérő fák előőrse. Ott van a nyárfa-ligetem, ahol először láttam nyárfa-érdestinórut, cseh kucsmagombát, kétlevelű sarkvirágot. A csárda felett sejthető szülővárosom, Békéscsaba sziluettje, például az evangélikus nagytemplom, amit mostanában újítanak fel. A csárdától jobbra megy az út Póstelekre, ami a kutatási területem és sok jó gombával lepett meg az évek során, például a málnavörös tinóruval. Sok emlék ideköt. Oh, milyen nehéz elhagyni az anyaföldet!

Ajánlott bejegyzés: Történelmi uszadékok, amiből megtudhatod, hogy miről kapta a nevét a csárda.

Adventi naptáram: 10


A hamis céklatinóru Neoboletus xanthopus évekig feladta nekem a leckét: "Miféle gomba? Céklatinórura hasonlít, de az nem lehet, mert nem stimmel az élőhely."  Például 2015 júliusában szintén termett és akkor fotóját "színes tinóru" néven mentettem el. Idén végre megtudtam a nevét, és azt is, hogy közeli rokona az igazi céklatinórunak Neoboletus luridiformis. Ahhoz hasonlóan alapos főzés után meg lehet enni. Csak 2014-ben írták le mint új fajt! Békés megye csöpp tölgyeseiben jól érzi magát és tömegesen terem. A nyári szezon megmentője, mert képes hasznosítani a zivatarok éltető esőjét és tűri a forróságot. Enyhén szólva sokkoló, hogy 35 Celsius fokban a csertölgyek alatt 30-50-70 db nagy és színes tinóru álldogál. Egyik gombásztársam kosár számra szedte-ette és ajándékozta nyáron, valamint aszalta, hogy télen is legyen gombája. Bőségesen termett 2017 fura évében.

Gombászni jó!

A "Gombászni jó" kezdő gombakurzus március 10-én indul egy elméleti órával, amikor a túrákhoz szükséges alap ismereteket mondom el, kitérve a gombák leglényegesebb tulajdonságaira is. Ennek helyszíne a Boross László kutatóház Pósteleken. Az óra függ a jelentkezők szabadidejétől. A gombatúrákat viszont javasolt kora délelőtt kezdeni, mert tavasszal és ősszel gyorsan kifutunk a világosság idejéből, ha délután indulunk el.
A gombakurzus túrái könnyűek, bárki számára teljesíthetőek. Akár családoknak is jó és hasznos időtöltés.
Az oktató-túravezető a Gombamánia szerkesztője. A blogot 2010 óta írom, a szakellenőri tanfolyamot 2013-ban végeztem el, 2015 novemberétől 2017 decemberéig a gyulai piacon dolgoztam mint gombavizsgáló. Sok száz termőtest volt már a kezeim közt és jól ismerem szülőföldem gombáit. Tapasztalataim alapján válogattam össze az ötven fajt, aminek fele ehető, és többjük kiváló étkezési gomba. A fajlista tartalmazza a legfontosabb mérgező gombáinkat is. A tíz túra során mindig átismételjük az előző során megismert gombákat. Az ismétlés segít a memorizálásban. A kiemelten fontos fajokra többször visszatérek, ilyen a gyilkos galóca, amit minden természetjárónak ismernie kell, hogy figyelmeztetni tudja a hobbi gombásztársát a veszélyre, ha galócát szedne fel.
A nyolcadik vagy a kilencedik gombatúra után közös főzést fogunk tartani a kutatóházban, ahol végre élvezhetitek a gombák ízeit is.
Az első elméleti órán fogom kiosztani a túra bérletet, amibe pecséttel jelölöm, hogy jelen voltál. Lesz esély a pótlásra! Ha valamelyiken nem tudtál részt venni, vasárnaponként lesz a pót-túra. Sőt ha az időjárás közbeszól és szombaton kellemetlenkedő idő van, akkor másnap túrázunk. Tehát egyik óra sem marad el, mindenki végig tud menni a "Gombászni jó" anyagán.
Húsz éve gombászok aktívan, és a gombák mindig tudnak újat mutatni. Garantált a sok szép élmény.
A tíz gombatúrának támogatói díja van: 10000 forint. Cserébe életre szóló tudással gyarapodsz.

A jelentkező levélben elég a nevet, életkort, települést megírni. Család esetén mindenkiét.

Családi kedvezmény: gyerekeknek ingyenes.