Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2016

Az emberiség bölcsője

A bejegyzés címe a képre utal. Ez jutott eszembe, amikor megláttam az égerfa odvába szorult régi flakont. Aztán lefotóztam, mert tökéletesen megjeleníti a természet és ember viszonyát. Az emberiség hulladék. Nincs jelentősége, hogy mit teszünk, mert millió évek távlatára tekintve semmi sem marad utánunk, és az élet, ez a fura lepedék a kőzet bolygón, alkalmazkodik mindenhez. Nem tudjuk kipusztítani az életet, csak magunknak ártunk, és a fajunk hosszú távú fennmaradását kockáztatjuk. Viszont ennek sincs jelentősége, gondoljunk csak a fantasztikus dinoszauruszokra, melyek leszármazottjai a madarak. Hihetetlen fajok sokasága tűnt el 65 millió évvel korábban. Vajon, sír értük a természet, mert én nem hallom a zokogását. A Föld napja a lehető legszánalmasabb világnap, amikor a fejlett világból néhányan rácsodálkoznak, hogy mekkora balfaszok vagyunk.
Kényelmesen hátradőlök és fütyörészve szemlélem az évszakok változását. Idén kicsit korábban jött a nyár.

Erdélyi-szigethegység 2016.04.23.

Föld napjára

Helyzetjelentés

A déli tőkegombaCyclocybe cylindracea Békéscsabán jött elő, de máshol is előbújtak termőtestei, érdemes felkeresni a "tuti helyeket". Termőre fordult a sárga gévagombaLaetiporus sulphureus is, ami az árterek gyakori gombája, de kertünk gyümölcsfáiban is megtelepedhet, nem túl válogatós "faölő". Illetve érdemes keresgélni fás élőhelyeken a nyári laskagombátPleurotus pulmonarius.
Sajnos a csapadékos februárra száraz március érkezett és az április szintén kevés esőt ad, így számos gomba visszavonult, a kucsmagombákat napok alatt kivégezte helyben a nyárias időjárás, míg a májusi pereszkéketCalocybe gambosa a gombalegyek nyüvei szállták meg. Azonban szerencsésebb helyeken még teremnek, előfordulnak. Bár a kucsmagomba szezonnak a héten vége van.
A nyárias meleg pozitív hatása volt, hogy a lassabban száradó füves részeken előjött a mezei szegfűgombaMarasmius oreades, és próbálkozott a gyapjas tintagombaCoprinus comatus is, de őt gyorsan leállította a meleg szél. 
A növény…

Nevem napjára (gondolatok)

Illúziómentesen. Minden, amit csinálok, a játék örömén alapul. Ha találok az aktuális játékomhoz játszótársakat, az öröm maximalizálódik. Aztán az ember lánya reggel tükörbe néz, vagy ami még sokkolóbb a köztéren felismeri az alkoholista koldusban önmagát, és megretten, egy illúzió rabja vagyok.
A magyar társadalom végletekig, de lehet, hogy az egész emberiség, anyagias, és két másik érték, a lelki és a szellemi magasról le van tojva, és én szarban tapicskolok a társadalom legalján. Számot kell vetnem társadalmi pozíciómmal - egész lényem, ami oly büszke ember mivoltára és borzong a valóságtól -, és ráébredni, hogy nem tartozom azon közösséghez, aminek a rendezvényeire nem tudok eljutni. Lehet, hogy közös a nyelv, de a szavak mindenkinek mást jelentenek és valódi információ áramlás, valódi kötödés nincs köztem és többiek között. Mindig is a saját (nagy) fejem után mentem és megyek továbbra is. Tehát a társadalom legalsó részének a szélén tartózkodom, az alsó középosztály szegénységbe …

Ez aztán a találat

Az Asproinocybe nodulospora a mai TIT gombaklub sztárja volt. Egy rendkívül ritka gomba, aminek három lelőhelye ismert a világból, és kettő hazánkban van a Budai-hegységben, a harmadik Mexikóban. Ez szintén ritka dolog, hogy egy faj élőhelyei ennyire messze legyenek egymástól, két kontinensen. Erősen javasolt összevetni a tenyésztestek génkészletét, hogy biztosan egy fajba tartoznak?
Első alkalommal 1980-ban került elő, és akkor Babos Margit és Bohus Gábor közösen írták le mint új fajt. Aztán sok-sok évvel később, az erősen csapadékos 2010-ben ismét felbukkant, majd 6 évvel később ismét. Ebben idén szerepet játszhatott az erősen csapadékos ősz és tél, ami nem mellesleg a kucsmagombáknak is kedvezett, amíg be nem jött a száraz-szeles meleg idő. Az Asproinocybe nodulospora nagyon hasonló a lila pereszkéhez Lepista nuda, ugyanúgy talajlakó korhadékbontó és mindketten a pereszkefélék Tricholomataceae családjába tartoznak. Azonban két külön fajról van szó. Bár szabad szemes különválasztásu…

Csak egy kép

Erdélyi-szigethegység 2016.04.09.

Dudoros koronggomba

A dudoros koronggombaDiscina ancilis a hétvégi túrán került a szemünk elé. Egy nagy bükkerdőben van egy picike lucfenyő liget és ott talált rá éles szemű gombásztársam. A gomba ügyesen beleolvadt környezetébe. Kedvenc táptalaján, korhadó lucfenyő tuskón örökítettem meg. Hasonlít a csészegombákra, közös rendbe (Pezizales) tartoznak családjaik. Mondhatni unokatestvérek. Összetévesztésüknek amatőr gombász szemből nincs jelentősége. Egyik sem szerepel az ehető-árusítható gombák listáján. Ráadásnak a koronggomba élőhelyi igényei miatt ritka hazánkban.

Szemetesnek használt táj

Több mint húsz éve hallottam először az Erdélyi-szigethegység csodáiról az egyik nagynénémtől. Mutatta a papírfotókat, hogy mennyire szép helyeken jártak. Aztán hozzátette, a fotózásnál ügyeskedni kell, hogy ne látszódjanak a szemétkupacok.
Szombaton, amikor a Sebes-Körösbe siető hegyi erecskéket fotóztam le, tisztán hallottam emlékeimből szólni a nagynénémet. Két képet lőttem, és az egyiken látatom a műanyag palackokat is. A nagyobb kupac szemét a képen kívül, bal oldalt van. Bárki megnézheti, ha addig nem hozza el hozzánk egy áradás. Hihetetlen, hogy negyedszázad alatt, egy generációváltásnyi idő nem volt elég Romániának, hogy valamit tegyen a szemlélet formálásért. Elképesztő, hogy legvonzóbb értékeiket miként rondítják el. Nem érzékelik a koca turisták, mert a kempingező-hétvégi parti állatja semmiképpen sem tekinthető természetjáró- és szerető embernek, hogy a nappali közepére szarnak, amikor szemetelnek. Képtelenek azon egyszerű cselekvésre, hogy az üres hulladékot egyszerűen eg…

Erdélyi-szigethegység 2016.04.02.