Egy kicsiny nemzetség óriása

A titáni pereszke Macrocybe titans képe egy újságban jelent meg. A képkeresővel találtam rá. Jobb felvételek is vannak a gombáról, de ez az egy, ami élőhelyén és a termetét jól érzékeltetve mutatja be. Igen, tényleg megnőhet ekkorára! Amerika melegebb éghajlatú, trópusi-szubtrópusi részein él. A tápdús talajokat kedveli, amik bőségesen tartalmaznak szerves anyagokat. A dél-amerikai erdőkben gyakran a levélvágó hangyák bolyán telepszik meg. Nem túl érzékeny, mert Florida városaiban is megjelenik frissen feldúlt területeken. Feltűnő termőtestei csábítók, de étkezési értéke nem ismert. 
Nemzetségét csak 1998-ban különítették el a többi pereszkétől. Jelenleg hét fajt tartalmaz, és ezek közül nemcsak a titans nő meg óriásira, hanem a gigantea is, ami Ázsiában él.
Egy kisebb termetű rokonukkal, a crassa fajnevűvel folynak termesztési kísérletek Japánban. Mindegyikük korhadékbontó, vagyis megfelelő technológiával nem lehetetlen a termesztésük.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A fülőke bosszúja

Az árvégű fülőke Gymnopus fusipes gyakori gombánk. A tölgyfák tövénél vagy azok gyökerei mentén jelennek meg a termőtestei júniustól októberig. Korhadékbontója és élősködője a tölgyeknek. Inkább nyári gomba, de kemény húsú termőtesteinek lassú bomlása miatt jóval később is találkozhatunk vele. Ha egy túlkoros árvégű fülőke csoport kalapjaiból készítünk gombás ételt, akkor garantáltan ételmérgezésünk lesz. Ebbe a hibába sokan beleszaladtak.
Legyünk óvatosak, és novemberben már ne szedjük fel! Tutira elcsapjuk vele a hasunkat.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Fehér oroszlánsörény

A Hericium erinaceus angol neve az oroszlánsörény. A magyar is találó, mi süngombának nevezzük. A filogenetikai kutatások alapján a galambgomba-alkatúak Russulales rendjébe tartozik. Tegye fel a kezét, aki szerint teljesen átlagos, kalaposgomba formája van. Ránézésre senki se mondaná meg róla, hogy galambgombák és rizikék a rokonai.
A süngomba nemcsak rendszertani meglepetést okoz nekünk. A természet ajándéka, mert gyógygomba. Sajnos hazánkban ritka, mert kevés a természetes, "öreg" erdő, de a Bükk-hegység gyertyán elegyes bükköseiben viszonylag gyakori. Kedvenc tápláléka a bükk, de kedveli a tölgyet is. Fehér korhadást okozó korhadékbontó, vagyis egyszerre bontja a cellulózt és a lignint. Néha sérült, haldokló fán jelennek meg a termőtestei. Nagyon könnyű felismerni a 2-5cm hosszú "tüskéiről". Őszi gomba, szeptembertől novemberig terem. Jelenlegi legutolsó találata november tizenötödikei a gombász fórumban.
Védett gombánk. Illik békén hagyni. Szerencsére termeszthető, de nem annyira könnyen mint például a laskagomba. Hazánkban is kísérleteznek a termesztésével. Erről találtam egy érdekes írást. Otthoni, hobbi nevelgetésére ideális a termőblokk, amit ITT lehet megrendelni.

Ez aztán a találat

A sárga lapátgomba Spathularia flavida termőtesteire heyderia becenevű gombásztársam talált rá Budakeszin. Az eredeti fotóját ITT nézheted meg. Ez egy rendkívüli találat. Hihetetlen, hogy Budapest közelében felbukkant. Most is bebizonyosodott, hogy a gombák mindig képesek meglepni a gombászt.

Gomba gombának farkasa 9.

A Trichoderma harzianum egy hiperparazita, vagyis más parazita gombákon élősködik. A növénytermesztőknek áldás a jelenléte, mert a növényeik gyökérzónájában élve útját állja a többi gombának, amik a gyökérzet felől igyekeznének megszállni a növényt, hogy abban éljenek és sokasodjanak.
A petri-csészében a zöldes-fehéres gomba a Trichoderma, a jobb oldalra szorult és vesztésre álló barnás penész a Rhizoctonia solani, ami például megtámadja a cukorrépát és a paprikát is.
A Trichoderma nemzetség áldás a növénytermesztőknek, de átok a gombatermesztőknek! A zöldpenész nevű betegséget okozzák. A T. harzianum is felbukkanhat a csiperkén.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Láthatatlan ártalom

Az Aspergillus flavus szállta meg a földimogyoró szemeket. Jól láthatók a zöldes telepei. Az általa károsított magvakat: gabonák, dió, földimogyoró meg kell semmisíteni, nem kerülhetnek be az élelmiszerláncba. Az Aspergillus flavus az A. fumigatushoz hasonlóan anyagcseréje során aflatoxint is termel, ami az egyik legerősebb mikotoxin. Természetesen nem egyszeri alkalommal fejti ki a hatását, sokszor kell enni az általa megszállt magvakból, az azokból készült élelmiszerekből, mire betegséget okoz. Az egyik legkomolyabb betegség, aminek kiváltó oka lehet, a májtumor. Az A. flavus és A. fumigatus elsősorban korhadékbontó, de szervátültetéses betegekben a legyengített immunrendszerük miatt rendkívül súlyos mikózist, vagyis gombás megbetegedést okozhatnak. Elsősorban a tüdőt támadják, és az általuk okozott tüdőgyulladás halállal végződhet.
2004-ben a fűszerpaprika botrányt a melegebb éghajlatú országokból behozott és a határon nem ellenőrzött paprika őrlemény okozta, ami talán pont Aspergillus flavussal lehetett szennyezett.
Jó tudni, hogy a mikotoxinok csak huzamosabb és nagyobb dózisú fogyasztásuk esetén okoznak betegségeket. Természetesen jobb szűrni ezeket, és határérték alatt tartani a mennyiségüket élelmiszereinkben, de nem ezek felelősek a romló egészségünkért. Csak egy újabb szöget vernek a koporsónkba.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Szolgálati közlemény: rövid szünet

Ma Budapestre utazok, mert hétvégén oktatás lesz. Jelentkeztem a gomba szakellenőri tanfolyamra. Egyik ismerősöm támogatta az elindulásomat, de a folytatásról majd magamnak kell gondoskodnom. Tehát minden oldalról fel van adva nekem a lecke.

Kiegészítés: A tanfolyam jónak ígérkezik. Maximálisan elteltem a sok gombás anyaggal. Ezért csúsznak a cikkek.

A bomlás virágai

Extrém ritka eset

Nagyon ritkán fordul elő, egy az egymilliárdhoz az esélye, hogy egy gombás fertőzés így elfajuljon. A videóban szereplő férfit a kenyérpenész Rhizopus stolonifer támadta meg.
Aki nem bírja a durva testi elváltozásokat, ne nézze meg!

Egy jó Candida

A kaukázusi kefirgomba egyik alkotója a Kluyveromyces marxianus élesztő. Több neve van, nevezik Candida kefyrnek is. Ez egy hasznos élesztőgomba, amit a biotechnológia felhasznál különféle vegyületek előállítására. Például laktáz enzimet készít, ami a tejcukrot, a laktózt bontja le egyszerűbb cukrokra.
Az enzimet mi magunk is termeljük kiskorunkban, de felnőttként leáll a termelése. Ekkor jelentkezik a tejallergia, amikor a tejcukor emésztetlenül halad át a vékonybélen, és a vastagbélbe érve az ott élő baktériumok vállalják el a lebontását, ami túlzott gáztermelődéssel és hasmenéssel jár együtt.
A "tejélesztő" ártalmatlan. Nagyon ritkán, végzetesen legyengült embereknél okozhat másodlagos jelentőségű megbetegedést.

Kiegészítés: A boltban kapható kefirekből nem lehet kefirgomba tenyészetet készíteni, hiába élőflórás a legtöbb termék, mert az élesztőgombás csomókat kiszűrik. A kefirben csak a tejsavbaktériumok, például Lactobacillusok maradnak. Ha bolti kefirrel oltunk be otthon tejet, akkor aludttejünk lesz. Ha házi kefirre vágyunk, akkor az interneten mindig lehet találni eladó tenyészetet. Bár ezeket inkább elajándékozni szokták. Ha jól tartjuk a kefirgombát, akkor nagyon hamar kinövi a hűtőt, a konyhát, kis túlzással a lakást is.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Apró rontó-bontó

A Candida albicans élesztőgombáról annyiféle "rémhírt" olvastam el a hálón, hogy offlinera kell váltanom és elmennem a könyvtárba orvosi szakkönyvekből tájékozódni. A legtöbb cikk hatásvadász, ami mindig gyanús nekem.
Jelenlegi információim alapján nem a gomba a mumus, hanem a túlzásba vitt antibiotikum kúrák, a finomított élelmiszerek és a stressz. A gomba okozta megbetegedés pusztán bajaink jéghegyének a csúcsán tenyésző apróság, ami ellen lehet védekezni egészséges immunrendszerrel, bélflóra-pótlással, rostgazdag élelmiszerekkel, sok testmozgással, és elegendő pihenéssel. A legnagyobb baj, hogy hiába van meg a kellő tudásunk, az esetek 98%-ban eszünkbe se jut a megelőzés, az úgynevezett "egészséges életmód". Ha beüt a baj, és gondjainkat tetézi az élesztőgomba ámokfutása, akkor már elmondhatjuk magunkról, hogy sikeresen(?) tönkretettük magunkat. Inkább kerüljétek a nasikat, a készételeket, egyetek több nyers gyümölcsöt és zöldséget, valamint mozogjatok többet. Plusz tanuljatok meg különbséget tenni vírusos és baktériumos megbetegedések közt, mert vírus esetén semmit sem érnek az antibiotikumok, amik az esetleges baktériumos felülfertőződést akadályozhatják meg, de közben legyalulják a bélflórát is. A nátha nem baktérium, hanem vírus! Legjobb kezelési módja a sok forró tea, c-vitamin, fokhagyma és pihenés. Ha mégis társul mellé egy baktérium, akkor azt célirányosan "támadó" antibiotikummal kezelik. Bár jobb ilyenkor is több natúr, élőflórás joghurtot fogyasztani. A hasznos baktériumaink ügyesen sakkban tartják az élősdi élesztőgombát. A saját erőinkre támaszkodjunk, és ne higgyünk a csodaszerekben, valamint ne gondoljuk azt, hogy egyetlen mumus kergetése az összes bajunkat orvosolja.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Heti téma

Az év 48. hetén a mikózisokról és mikotoxinokról fogok írni. Bemutatom a gombák világának sötét oldalát. A téma nehéz és kellemetlen. Idő kell, hogy ráhangolódjak, de hamarosan kint lesz az első cikk.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Csak egy kép

A barna tinóru titka

A barna tinóru Xerocomus badius a nemezestinóruk nemzetségébe tartozik, de a nagyobb termetű, hasas tönkű példányait a kezdő gombászok gyakran ízletes vargányának Boletus edulis nézik. Fontos eltérés, hogy a barna tinóru fehéres vagy halványsárgás húsa és csövecskéi nyomásra, sérülésre gyengén kékülnek. Másik lényeges különbség, hogy a barna tinóru barnás, vörösbarnás tönkjén nincs hálózatos mintázat.
Ugyan nem vargánya, hanem egy nemezestinóru, de ettől még egy jó gomba, amit sokan gyűjtenek. Láthatatlan tulajdonsága, hogy egy theanine nevű aminosavat tartalmaz. Ez a zöld tea egyik hatóanyaga, így picit meglepőnek tűnhet, hogy egy gombában is jelen van. A theanine fő tulajdonsága, hogy nyugtató hatású, de nem álmosít el.
Azt nem tudom, hogy a gomba elkészítése során, a főzéskor mennyire károsodik a hasznos vegyület, de egyet tudok, hogy a gombák gyűjtése az egyik legjobb közérzetjavító tevékenység. Bizony, a gombászat is gyógyhatású.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gombákkal a világ körül 16.

A kétszínű nedűgombácska Chromosera cyanophylla nemzetségének egyetlen faja. A csigagombafélék Hygrophoraceae családjába tartozik. Erre utal, hogy apró termőteste nyálkás. Kalapátmérője 1-2,5cm, tönkje 1-4cm hosszú. Különleges tulajdonsága, hogy a termőtestei változtatják a színüket. Fiatalon teljesen lilák, majd a kalaptól és tönk aljától indulva fokozatosan sárgák lesznek. A lemezek világos krémszínűre változnak.
A tarka apróság Észak-Amerika tűlevelű erdőiben él, és késő tavasszal terem fenyők korhadó maradványain.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Színes lemezek

A vöröslemezű őzlábgomba Melanophyllum haematospermum a család szintjén rokona a "valódi" őzlábgombának Macrolepiota nemzetség, mindketten a csiperkefélék Agaricaceae közé tartoznak. A Melanophyllum nemzetség kicsike, csak három fajt tartalmaz. Ezek közül kettőnek feltűnően élénk színűek a lemezei. A másik szépséget majd a "Boldogság kék gombái" sorozatban fogom bemutatni, mert az érő spóráitól kékre színeződnek a lemezei. Egy tünemény, majd meglátjátok.
A vöröslemezű őzlábgomba
felülről nézve egy kicsi, jellegtelen gomba. A kalapja 1-3,5cm széles, sötétbarna, felülete szemcsés-lisztes. Csak ha felvesszük a gombát, és alánézzünk, akkor derül ki, hogy miféle ritkaságra akadtunk. Különlegessége, hogy spórapora kezdetben zöld, majd vörös színű lesz. Az érő spórák festik vérvörösre a lemezeket. Ez egy különös tulajdonság, nincs rá túl sok példa a kalapos gombák közt.
A vöröslemezű őzlábgomba a rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó. Májustól októberig nitrogénban gazdag, humuszos talajokon, fás élőhelyeken terem. Ha rálelnél egy kicsi, szemcsés kalapú gombára, akkor nézd meg a lemezeit! Lehet, hogy vöröslemezű őzlábgombát találtál. Örülhetsz neki, mert ritkaság.

Megjegyzés: A kép eredeti helyén több fotó van róla.

Csak egy kép

A boldogság kék gombái 6.

A kék rókagomba Polyozellus multiplex hasonlít a sötét trombitagombára Craterellus cornucopioides, de a hasonlóság látszólagos, még rokoni kapcsolat sincs köztük. Érdekes rokonsága van a csodás gombának, egy családba Thelephoraceae tartozik például a tölcséres szemölcsösgombával Thelephora caryophyllea.
A különleges rokonságán és fantasztikus színén túl van még egy jó tulajdonsága, a gyógyhatása. Polyozellin nevű vegyületet tartalmaz, amiből esetleg egyszer Alzheimer-kór elleni gyógyszer készülhet. A gomba hatóanyaga a gyomorrákra is hatással van, gátolja fejlődését. Étkezési és gyógyászati céllal egyaránt gyűjtik Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában. Sajnos Európában nem él.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Városi gombászat

A késői laskagomba Pleurotus ostreatus a hosszúra nyúlt nyári szünet után ismét teremni kezdett. Termőhelyét január elsején fedeztem fel a város belterületén. Az őszi idő beköszönte óta figyeltem a gömbjuhar tuskót, hetente ránéztem. A kíváncsiságomnak köszönhetően nagyon korán elcsíptem a termőtestek fejlődését. A legtöbb még igen kicsike, alig egy centis. A fotón látható csoport legnagyobbja is csak tíz centi magas volt. Ennyire zsenge gombát nem szoktam leszedni, a termetesebb, de még ropogós laskák a kedvenceim. Az idősebb csoportokat szintén békén hagyom, mert a kalapjuk húsa szívós, rágós, élvezhetetlen. A gombászatnál is örök szabály, jó időben és jó helyen elcsípni a gombát.
A késői laskagomba fás szárú növények korhadékbontója. Nem válogatós, de az akácon, a tölgy fajokon és a fenyőféléken ritkán jelenik meg. Ezeken kívül bármelyik fa a táptalaja lehet. A korhadékbontó életmód mellett még gyengeségi parazita is, de csak sérült, beteg fákon tud megtelepedni. Egészséges növényeket nem támad meg.
A termőtestképzését a hideg idő indítja be. Igazi őszi-téli gomba. A fagy nem árt neki, mert fagyálló fehérjéi vannak.
Minél hidegebb van, annál sötétebb színűek a kalapjai: szürke, acélszürke, szürkésbarna, kékesfekete. Az utóbbi árnyalata a leghatásosabb. Sokan kedvelik, én is.
A késői laskagombát könnyű felismerni a csoportos növekedéséről, egymáson tornyosulnak a kalapok, amik rendszerint rövid, oldalt álló tönkűek. A világos lemezek ráfutnak a tönkre. Kalapban rugalmas, tönkben szívós húsa kellemes illatú és ízű. Az egyik nagy tömegben termesztett gomba a világon, aminek számos magyar nemesítésű hibridje van. Népszerűségét növeli, hogy lovasztatin tartalmú. Ez a vegyület csökkenti a koleszterin szintet. Ezért gyógygomba. Egy másik vegyülete viszont ártalmunkra(?) lehet. Csekély mennyiségben arabit nevű cukoralkoholt tartalmaz, ami egyéni érzékenység esetén hasmenést okozhat.
Egyébként bármelyik gomba kiválthat allergiás tüneteket, nem véletlenül mondják, hogy "nehéz étel", azonban mértékkel fogyasztva "gyógyszerünk" lehet. Heti 10dkg jó gomba mindenkinek jót tenne.

Virtuális gombászat

Síró özvegy

A könnyező szálkásgomba Lacrymaria lacrymabunda angol és tudományos neve egyaránt "költői", az egyik találó, a másik ritmusos. Az egyik kedvenc tudományos nevem, jó kimondani, amikor az ember rálel a tulajdonosára.
A "síró özvegy" gyakori, mindenfelé elterjedt, talajlakó korhadékbontó. Kedveli a városi élőhelyeket is, a tápanyagban dús füves részeken magányosan vagy csoportosan bukkannak elő a jellegzetes termőtestei. A fotómon megfigyelhető néhány azonosítójegye: a lemezek élének fehér pillái, a kalap szélének csipkézettsége, és a névadó tulajdonsága, a könnyezés. A fiatal gomba lemezei vízszerű cseppeket választanak ki. Lefotóztam felülről és oldalról is a csoportját. Sajnos a tönk sötét szálas gallérzónája éppen csak kivehető a megörökített termőtesteken. A tönk szálas-pikkelyessége viszont látható. 
A külföldi szakirodalom ehetőnek írja, de nincs gasztronómiai értéke a törékeny húsának. Ha felbukkant kertedben, hagyd élni. Ártalmatlan.

A pereszke, ami fára mászott

A laskapereszke Hypsizygus ulmarius nem a valódi pereszkék közé tartozik. Az álpereszkefélék Lyophyllaceae családjában találjuk meg a kicsike nemzetségét. Pár éve még a pereszkefélék Tricholomataceae családjába volt besorolva, de fakorhasztó életmódja, csoportos növekedése, laskaszerű alakja miatt kikerült onnan. A magyar neve jól írja le, mert hasonlít a talajon növő pereszkékre is: lemezei a tönk előtt felkanyarodnak, spórapora fehér, húsa kemény, tönkben szívós, és liszt vagy uborka szagú. Egy-egy kalapjának az átmérője elérheti a 25 centit, vagyis feltűnő gomba, ami rendre összezavarja a kezdő gombászokat. Szerencsére könnyű felismerni, mert a csoportos növekedése ellenére rendes kalapos gomba alakja van, jól láthatóan kalapra és tönkre különül el a termőteste.
A laskagombáknak (Pleurotus fajok) a tönkje rendszerint rövid, oldaltálló, fehéres lemezeik a tönkre lefutnak.
A laskapereszke jóval ritkább a kedvelt laskáknál, mert fő tápláléka a szilfák (Ulmus nemzetség) megfogyatkoztak. Keményfás ligeterdőkben, természetközeli lomberdőkben lelhetünk rá. Nagy mérete miatt csábító gomba, de a védett fajok közé tartozik. Egy termőtestének eszmei értéke 5000Ft. Ha ráleltünk, akkor fotózzuk le, és ne bántsuk!

Kiegészítés: A kezdők szerencséje a mi szerencsénk is, mert egy hobbi gombász rálelt októberben és fotókkal dokumentálta találatát.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Angyal szárnyak

A hegyi laskagomba Pleurocybella porrigens angol neve az angyal szárnyak, mert fehér kalapjai tollakra hasonlítanak. Tüneményes gomba, ami első ránézésre  laskagombának tűnik, de nem az. Lényeges eltérés, hogy a valódi laskagombákkal ellentétben kagyló, lapát vagy fül formájú kalapjai tönk nélkül csatlakoznak az aljzathoz.
Fenyőerdőkben találkozhatunk vele, az örökzöldek korhadékbontója. Leginkább lucfenyők maradványain él és növeszti júliustól októberig fehér kalapjait. Hazánkban ritka faj. Ha rálelnénk, hagyjuk termőhelyén. Étkezési értéke nincs. Egyéni érzékenység esetén mérgezést okozhat.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gombák a pulton

A tartós szárazság után az első komoly gombászélményem az őrségi út volt, a második pedig a mai két órás gombász terefere.
A piac szakellenőre szerdán és szombaton délig szokott a standjánál lenni, így eldöntöttem, hogy megnézem mi a helyzet nála. A fotóm mutatja, hogy a gombák az őszi esőknek köszönhetően összekapták magukat és szépen teremnek. A pulton a következő fajok sorakoztak: mezei csiperke Agaricus campestris, csoportos csiperke Agaricus bohussi, óriás tölcsérgomba Infundibulicybe geotropa, lilatönkű pereszke Lepista personata (a képre nem fért rá), mezei szegfűgomba Marasmius oreades, nagy őzlábgomba Macrolepiota procera, ördögszekér-laskagomba Pleurotus eryngii, késői laskagomba Pleurotus ostreatus, szürke tölcsérgomba Clitocybe nebularis, gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea, szemcsésnyelű fenyőtinóru Suillus granulatus. A legtöbb a lilatönkűből volt, ami ilyenkor késő ősszel nagy tömegben terem. Érdekes tudnivaló  róla, hogy a fagymentes mediterrán tájakon akár egész télen át növeszti a termőtesteit. Nálunk a keményebb fagyokig gyűjthető. Ritkán tavasszal is előjön.
A hobbi gombászok leginkább a gyűrűs tuskógombával "lepték meg" a szakellenőrt. Szintén most ontja a termőtesteit. A városban már négy helyen leltem rá.
Egy hölgy ládányi márványos pereszkével Lepista panaeolus érkezett, majd inkább egy kiló lilatönkűvel távozott.
Egy másik gombász néhány öreg rozsdasárga tőkegombát Pholiota aurivella hozott, amik már jó tenyérnyi méretűek voltak.
A hobbi gyűjtők mellett jöttek a vásárlók is, akik az ebédhez kerestek valami finom gombát. Szépen fogyott az óriás tölcsérgomba, a lilatönkű pereszke, a mezei szegfűgomba, hamar elkelt az egy adag ördögszekér-laskagomba. A gyűrűs tuskógombára senki sem vágyott és a szürke tölcsérgombából sem láttam, hogy bárki vett volna. Ezek ketten túl soknak bizonyulnak az átlagos gombafogyasztónak, de azért vannak rajongóik.
A két óra gyorsan elrepült. Remekül szórakoztam a tudásom átmozgatása közben.

A gomba rejtett haszna

A gyapjas fészekgomba Nidula niveotomentosa közeli rokona a csíkos pohárgombának Cyathus striatus. Nemzetségeik a fészekgombafélék Nidulariaceae családjába tartoznak. A rokonság látszik a maximum egy centi magas pohárkáin. A képen megfigyelhető névadó tulajdonsága, a sok kis fehér sörte, amiktől gyapjasnak tűnik. A belseje teli van a spóratartó peridiolákkal, amiket ragacsos zselé borít. Ha kirepülnek, landolási helyükön megtapadnak. Már ettől érdekes lehet számunkra, de az igazán figyelemreméltó tulajdonsága szemmel nem látható. Ez a bájos gomba számos bioaktív vegyületet termel, például a málna-ketont, ami a málna aromájának fő összetevője. Jelenleg is folynak kutatások, hogyan lehetne ipari méretekben hasznosítani a sejtjeinek vegykonyháját.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Téli kedvenc

A téli fülőke Flammulina velutipes biztos jele a közeledő télnek. Azon kevés gombák közé tartozik, amik a hideg évszakot választották termőidejüknek. Speciális fehérjéi vannak, amik a jégkristályok alakját tudják befolyásolni, illetve kialakulásukat lassítani, akár -10Celsius fokig. Ezért a téli fülőke termőtestei nem fagynak szét, és ha megenyhül az idő, akkor tovább tudnak fejlődni.
Hasonló "fagyálló fehérjék" vannak a késői laskagombában Pleurotus ostreatus is, ami szintén ősztől kezd el teremni.
A téli fülőke egész évre kiterjeszti a gombaszezont. Tehát érdemes fagymentes téli napokon fás élőhelyeken keresgélni a sárgás kalapú, bársonyos tönkű téli fülőkét. Más fajjal nem tudod összetéveszteni, ha figyelsz a barna-fekete tönk bársonyosságára. Csak a kalapja ehető, tönkje túl szívós. A kalapbőr nyálkássága egyeseket zavarhat. Azonban fogyasztása biztos egyre gyakoribb lesz, mert a gyógygombák közé tartozik. Ázsiában nagy mennyiségben termesztik. A termesztett példányok másként néznek ki, mert kevesebb fényben és direkt oxigénhiányos állapotba hozva termesztik. A szén-dioxid hatására nyúlnak meg a tönkök. Ha teljes sötétben nő a termőtest, akkor nem hoz kalapot, mert a fény mértéke szabályozza a kalap fejlődését és színeződését.
Hazánkban nem termesztik, de vadon bőségesen elérhető. Békéscsaba belvárosában már két tuskón találkoztam vele. Lombhullató fák maradványain tenyészik, de ritkán fenyőféléken is. Sárgás kalapjáról, világosabb sárga, krémszínű lemezeiről, bársonyos tönkjéről könnyedén felismered.

Kiegészítés: 1993-ban a Columbia űrrepülőgépen több tudományos kísérletet is elvégeztek. Ezek közül az egyik a gombák termőtest növekedését vizsgálta. Hogyan reagálnak a súlytalanságra? Kiderült, hogy a gombáknak is van "egyensúlyérzéke" és gravitáció hiányában mindenfelé nőttek a termőtestek. A képpár felső részén földi körülmények közt nőtt a fülőke, a lentin a Columbia fedélzetén. Jól látható a különbség.

Egy gyilkos, ami fákat öl

A gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea kettős életet élő gomba, mert korhadékbontó és parazita életmódok közt váltogat. Fekete színű, cipőfűzőszerű micéliumával képes egyik fától a másikig eljutni, és egy gyökérbe befurakodva megszállni az új áldozatát.
Találtam a képkeresővel egy fotót, amin a tuskógomba rizomorfája egy cseresznye gyökerén van átbújva.
Ha egyszer bejutott a fába, akkor előbb-utóbb elpusztítja, majd szinte teljesen felfalja. Egyszerre bontja a cellulózt és a lignint. Végül a faanyag kifehéredik, morzsalékony lesz, tömegét veszti. A tuskógomba termőtestei pedig egy őszi napon megjelennek a fán, vagy a tövében, esetleg a gyökérzet mentén bukkannak elő. Kisebb-nagyobb csokrokban fejlődnek. A csoportos megjelenés jellemző a fajra. A kalapok rendkívül változatos színűek, de gyakori a mézsárga árnyalat, amiről az angol nevét kapta, mézgomba. A kalapbőr közepén sötét, letörölhető pikkelykék vannak. A lemezek krémszínűek, majd megbarnulnak, rozsdásan foltosodhatnak. A tönkre kissé lefutnak. A tönkön múlékony gallér van. Színben és méretben változatosak a termőtestei. A kalapátmérője akár 18cm is lehet!
A mézgombát, vagyis tuskógombát biztosan felismered a fekete rizomorfáiról, amiket meg fogsz találni a közelében lévő fa törzsén a kéreg alatt.
Fontos tudnivaló, hogy kalapban puha, tönkben szívós, jellegzetes szagú, kissé fanyar húsa kizárólag 20 perces főzés után ehető, mert csak így fogyasztható biztonságosan. Nem kellő hőhatás esetén alaposan elcsapja a hasunkat.
A megosztó gombák közé tartozik, kedvelik vagy kerülik. Nem mindenkinek jön be. Részemről nem gyűjtöm, mert nem bízok a hőérzékeny (mérgező) vegyületeket tartalmazó gombákban. Nem kockáztatom meg, hogy kialakuljon nálam a gombaundor. Felemás megítélése ellenére egyes tájakon fontos élelem, mert ősszel nagyon nagy mennyiségben gyűjthető, és könnyű tartósítani. Ettől függetlenül nem lesz a kedvencem, mert egy megátalkodott parazita. Amikor megláttam a fekete rizomorfáit a halott fán és a sok-sok termőtestét, életemben először megdöbbentem egy gombától. Ez aztán tényleg egy faölő rettenet! Bizony a gyilkos galócánál Amanita phalloides is van rosszabb.

Kiegészítés: Egyes orchidea fajok képesek "átverni és meglopni" a tuskógombát, vagyis a parazitán élősködnek.

Figyelmeztetés

Újabb tragikus eset történt, aminek nem a gyilkos galóca Amanita phalloides a főszereplője, hanem az ember felelőtlensége. Néhányan elmentek gombászni a budapesti 14. kerületben és a maguk szedte gombával nem a helyi piac és annak szakellenőre felé vették az irányt, hanem az ismerőseik felé és szétosztogatták a gyilkos galócákat és gyűrűs tuskógombákat Armillaria mellea. Az utóbbi faj kalapjai (tönkje túl szívós) 20 perces főzés után ehetők. A gyilkos galóca azonban mindenféle elkészítéssel halálos mérgezést okozhat. Hihetetlen, hogy az emberekből kezd kiveszni minden morális gátlás és a józan belátás. Ezért figyelmeztetlek, hogy NE fogadj el gombát tapasztalatlan gombaszedőtől! Kizárólag szakember által bevizsgált gombát egyél meg, de azt is jól főzd meg. Csak nagyon kevés gomba fogyasztható nyersen, mert még az ártalmatlan csiperkében is vannak trükkös vegyületek. De ezek kizárólag hihetetlenül nagy mennyiségű csiperke elfogyasztása után okoznának bármit is. Több mázsa csiperkét pedig senki sem képes megenni. A gyilkos galócából viszont elég egyetlen termőtest is, hogy kórházba vagy a temetőbe küldje az egész családot. A gombászat nem játék! Nagyon szeretem a gombákat, de a családom és a szeretteim fontosabbak nekem. A gombászat az életem, és nem a halálom.
Legyetek óvatosak! Ne féljetek nyaggatni a gombaszakértőt! Amikor fiatal voltam, a helyi szakembert hetente felkerestem, amikor a kedvenceim teremtek. Vittem neki a gombáimat. Pedig egy alig felnőtt voltam, még fejemen billeget a tojáshéj, de mentem és kérdeztem, mert már a hobbim elején felfogtam, hogy igen is vannak halálosan mérgező gombák, és én senkit se akarok megmérgezni.
Gyúljon fény az elmékben, ébredjen fel a lelkiismeret!

Tündérek pohara

A csíkos pohárgomba Cyathus striatus gyakori korhadékbontó hazánkban. Nincs mit enni a kicsi termőtestein, amik pohárra vagy madárfészekre hasonlítanak. A kinyílt poharakban látni lehet az ivaros szaporodást szolgáló spóratartókat, a "madár tojásokat". Ezek lencsealakúak, és nyéllel rögzülnek a pohár aljához. Esőben szerte szét repülnek. Ezt mutatja be a szöveg alatti videó.
A csíkos pohárgomba tágabb rokonságát a pohárgombafélék
Nidulariaceae családjában találjuk meg, ami a kalaposgombák Agaricales rendjébe tartozik. Senki sem gondolná, hogy közismert kalaposgombák a távoli rokonai.
Jellegzetes termőtesteivel bárhol találkozhatunk, ahol talált magának korhadó növényi maradványokat. Egyszer egy kerti út repedéseiben fedeztem fel picike poharait. Ha mostanában erdőben fogtok járni, nagy valószínűséggel találkoztok vele. Hálás fotótéma.