Mai találat

A hónap utolsó napján elmentem összeszedni a maradék cseh kucsmagombákat Verpa bohemica. Bőven tudtam gyűjteni, idén nagyon jó szezonja volt a szeszélyes időjárás ellenére. Érdekes, hogy a gombák zömmel az avar alatt maradtak, és a levelek közt nőttek meg hatalmasra. Amiknek normálisan megnyúlt a tönkje, azokat mind fagykár érte, és süvegjük jóval kisebb volt a takarásban lévő termőtesteknél, amik közül sokan 6cm magas kucsmákat viseltek. Valószínűleg a sok víztől lettek hatalmasak. A kosár aljába terített újságpapír percek alatt átázott.
A cseh kucsmagomba kevésbé értékes, de ettől függetlenül jól esik a fogyasztása, mert szeretem a friss gombát. Azonban oda kell figyelni a termőtestek állagára, a felpuhult, elszíneződött, kókadt példányokat nem szabad felhasználni. Azok sem jók, amiknek a belsejében narancs-vörös foltok vannak. A cseh kucsmagombát is szeretik a gombabontó szervezetek, penészek és baktériumok. A félig-meddig lebontott termőtest is okozhat ételmérgezést. Alaposan át fogom nézni a gombáimat.
Az utolsó adag cseh kucsmagombás étellel lezártnak tekintem a Verpa bohemica idei szezonját, ami Békéscsaba környékén, a sok éves átlaghoz mérten, nagyon jó volt. Ahová léptem, cseh kucsmagombát láttam. Remek élmény volt.

Könyvajánló

Szombat délután elsétáltam a könyvtárba továbbfolytatni a régi Természetbúvár számok átnézését. Kijegyzetelem és fénymásolom a Gombászösvényeken sorozatból az igazán érdekes részeket. Természetesen egy kezdő gombász az összes cikket érdekesnek fogja találni! Sőt jó lenne digitalizálni az egész magazint, ami nem lenne egyszerű feladat, hogy a rendkívül értékes tudásanyaga könnyebben elérhető legyen a fiatalok számára is. Tehát kezemben egy újabb adag magazinnal elindultam az olvasóteremben a kedvenc helyem felé, amikor az új könyvek polcán megakadt a tekintetem. Azonnal lepakoltam mindent a legközelebbi asztalra és csillogó szemmel léptem a természetbúvár szívemet azonnal rabul ejtő kötetekhez: A Kárpát-medence állatai, A Kárpát-medence gombái és növényei. Az utóbbit vettem el. Egyetlen egy kekeckedő gondolat ugrott elő, miközben elégedetten és mohón lapozgattam a könyvet, hogy miért nincs harmadik kötet, aminek a címe: A Kárpát-medence gombái? Sajnos a téma nagyságához mérten nyúlfaroknyi részt kaptak a gombák, 25 oldalt. Minden más csodálatos. A könyv nagyszerű. Ha lenne pénzem, gondolkodás nélkül megvenném a másik kötettel együtt. Kiváló és részletes a képanyaga. Nagyon jók a kis megjegyzések is. Számtalan meglepő és érdekes információt oszt meg a természet kedvelőivel. Maximálisan megéri az árát. Jó szívvel ajánlom.

A boldogság kék gombái 12.

Az Amanita cyanopus az egyetlen ismert galóca, ami kék pigmenteket tartalmaz. A vakuzástól kissé túlzóak lettek a színei, de tényleg kék. A felvételen az első példánya látható, ami alapján leírták új fajként 2002-ben. Guyanában, a  Pakaraima-hegységet borító esőerdőkben találtak rá egy expedíció során. 
Étkezési értéke nincs. A leírása szerint húsának klórszaga van.
A "kék galóca" a bizonyíték rá, hogy érdemes járni az erdőket-mezőket, mert még mindig vannak ismeretlen fajok, és nemcsak kicsik, hanem nagyok is.


Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gombákkal a világ körül 21.

A Gyromitra californica talán a legszebb papsapkagomba. Feltűnő méretű, a lapos süvegje akár 20cm átmérőjű is lehet. A termőtest nyele 3-12cm magas, szabálytalanul bordázott. A képen látható, hogy az alja rózsaszínes-pirosas. A süveg olívbarna vagy sárgásbarna színű. A termőréteg a felületén van. Gyakorlatilag a papsapkagomba egy nagyra nőtt csészegomba, ami evolúciója során kalapos gomba alakú lett, azonban semmi köze a bazídiumos gombákhoz, igazi tömlősgomba. 
Sajnos a kaliforniai papsapkagomba nem él hazánkban, de még Európában sem. Észak-Amerika nyugati részén, a tűlevelű erdőkben terem késő tavaszi, kora nyári időszakban. Korhadékbontó. Étkezési értéke nincs.

Megjegyzés: A képet innen vettem

Tavaszi erdő

Március eleje jól indult, kitavaszodott és a meleg hatására teremni kezdett a cseh kucsmagomba Verpa bohemica. Aztán a hónap második felében ismét téliesre fordult az időjárás. Amikor a cikket írom, még nagy pelyhekben esik a hó. Bár rendkívülinek tűnik a téli idő márciusban, azonban nincs benne semmi meglepő, mert a nedves kontinentális éghajlat a szélsőségeiről nevezetes. Ráadásnak a klímaváltozás következménye, hogy ezekből a szokatlannak tűnő esetekből egyre több lesz. Azonban mindenkit megnyugtatok, ami késik nem múlik és visszatér a tavasz. A mai cikket a tavaszvárás jegyében írom meg. A témáját a Természetbúvár magazin Virágkalendáriuma adta. Tegnap régi számokat lapoztam fel, a Gombászösvényeken érdekelt, és a hátlapon mindig szemembe tűntek a csodás virágfotók. Az 52. évfolyam első számának hátlapját a keltikés száraz tölgyesek néhány virága díszíti. Sajnos az Alföldön nincs túl sok erdő, de a fás élőhelyeken megtalálhatók a keltike fajok. Az első képen az odvas keltike Corydalis cava látható, ami felénk is közönséges. Lombfakadás előtt virágzik, és mire kizöldülnek a fák vissza is húzódik gumójába, ami idővel odvas lesz. Erről kapta a nevét. Valamikor gyógynövény volt, de kiderült róla, hogy mérgező vegyületeket is tartalmaz. Manapság nem használják gyógyításra. Egyszerűen csak gyönyörködjünk lila vagy fehér virágaiban.

A fehér ibolya Viola alba számomra megkülönböztethetetlen az illatos ibolya V. odorata fehér változatától. Az illatosnak van gyógyhatása, a gyökeres gyöktörzsét használják drogként. Légcső- és hörghurutoknál segít. Köptető hatású. 
A sárga tyúktaréj Gagea lutea kis termetű, kora tavaszi virág. Március és május közt találkozhatunk vele meszes talajú üde lomberdőkben, ligeterdőkben. Sajnos ritka hazánkban. Különleges vonása, hogy egyetlen tőállású levele van. Tulajdonságait megfigyelhetjük ezen a rajzon.
Az epergyöngyike Muscari botryoides hegyi réteken, erdőtisztásokon, ligeterdőkben, száraz tölgyesekben, de még karsztbokorerdőkben is megtalálható. Nevezik Szent György virágnak is, mert gyakran akkor virágzik. Hazánkban védett, eszmei értéke 5000Ft.
A kónya vicsorgó Lathraea squamaria lombhullató fák gyökerein élősködik. Parazitaként felhagyott a fotoszintézissel, nincs benne klorofill. A talaj felett a rózsaszín virágai jelennek meg, amik idővel kifakulnak. Áprilistól májusig virágzik.
A lónyelvű csodabogyó Ruscus hypoglossum mediterrán flóraelem hazánkban. Védett ritkaság, eszmei értéke 10000Ft. A virágai jelentéktelenek, ellenben termései szembetűnő, élénkvörös bogyók. A különös, örökzöld évelő bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, karsztbokorerdőkben él, de szerencse kell a megtalálásához.

Megjegyzés: A növények fotóinak eredeti helyét a magyar nevükre kattintva éred el.

CNN műsor a varázsgombáról

Tündérek csillagszórója

A Xylaria tentaculata egy különleges megjelenésű agancsgomba. Észak-amerikai erdőkben él, a hazai rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó. Kicsike, 3cm magas. A termőrétege a nyúlványain található. Sok kicsi, kifelé nyíló peritéciumban vannak a tömlők, és azokban a spórák.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Köhögés ellen zuzmó

Az izlandi zuzmó Cetraria islandica nyálka- és keserűanyagokat tartalmaz. Legfontosabb vegyülete a lichenin, ami egy poliszacharid. Keserű ízét a cetrársav adja. Tápláló és gyógyhatású zuzmó. Számos hatása van, pl.: gyulladáscsökkentő, étvágyjavító, köhögéscsillapító. Régebben fontos népi gyógyszer és élelmiszer volt Izlandon. Manapság is hagyományőrző ételekhez felhasználják.
Találtam egy receptet. Nem tudom, hogy hazánkban kapható-e szárított izlandi zuzmó, ha igen, elkészíthető a kenyér. Hozzávalók: fél kiló tönkölybúzaliszt, egy csomag zuzmó, egy csomag szárított élesztő, 1 tojás, 2 evőkanál olívaolaj vagy kókuszolaj, 1/4 csésze víz, 1 csésze tej. A zuzmót a meleg vízbe áztatjuk néhány percig. Az élesztőt belekeverjük a lisztbe. Aztán a felmelegített tejhez öntjük a zuzmót vízzel együtt. Hozzáadjuk az élesztős tésztához, amibe még beletesszük az olajt és a tojást. Az egészet összegyúrjuk, 20-30 percig kelesztjük. A legjobb kenyérsütőgépben elkészíteni. Különleges íze lehet.

Megjegyzés: A képet innen vettem

A tapló, amire rajzolni lehet

A deres tapló Ganoderma applanatum nemzetségneve jelzi, hogy közeli rokona a pecsétviaszgombának G. lucidum, ami a gyógyhatásai miatt lett híres gomba. A deres taplót nem tudjuk gyógygombaként hasznosítani, de van egy kevésbé ismert tulajdonsága, ami viszont érdekessé teszi. A fehér, apró pórusú termőrétege nyomásra, sérülésre megbarnul. Angol nyelvterületen "művészek taplójának" nevezik, mert rajzolni lehet rá, amint azt a képen láthatjuk. Ha kedvet kaptunk a rajzoláshoz, a tapló termőtesteire rálelhetünk egész évben fás élőhelyeken. A termőteste több éven át fejlődik, mindig új termőréteget növesztve. Ezek egymás fölött helyezkednek el, köztük sötét választóvonal látható. A kalapja barnás, matt, vékony kérgű, a növekedő széle nem túl vastag, fehér. A spórapora bőven hullik, rozsdabarna színű. Ez is feltűnő. Sajnos csak egy vakus fotóm van a fajról, de legalább bemutatja, hogyan is néz ki az élőhelyén.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Csak egy kép

Viola odorata

Illatos, de nem virág

A mezei szegfűgomba Marasmius oreades a füves élőhelyek legjobb gombája. Illata, íze méltó vetélytársa a sokak által favorizált ízletes vargányának Boletus edulis. Ha valaki még csak most ismerkedik a gombák csodálatos világával, jó ötlet első fajnak felírni és elindulni a keresésére. Kellemes, egyedi, fűszeres illata és íze garantálja a pozitív élményt. Érdemes vegyes gombás ételt készíteni belőle vagy egy jó levest, mert nagyobb mennyiségben, rendkívül erős aromái miatt gyengébb gyomrúakat megtréfálhatja. Egyébként teljesen ártalmatlan gomba. Egy gond van vele, hogy a gyűjtése babra munka, mert sokat kell hajolgatni érte. Azonban sok kicsi sokra megy. Nagyon jól szárítható. Vízbe áztatás után kalapjai ismét teljes értékűek. Szívós tönkje nem ehető, kizárólag a kalapját fogyasztjuk.
A kezdő gombászok beleeshetnek abba a hibába, hogy türelmetlenek lesznek és az összes barnás gombácskát összeszedik a mezőn. Rossz ötlet! A füves élőhelyeken mérgező gombák is élnek. Ne szedjük fel a szegfűgomba helyett például a mezei tölcsérgombát Clitocybe rivulosa vagy a kerti susulykát Inocybe rimosa. Szerencsére a mezei szegfűgombának több, nagyon jellegzetes ismertetőjegye van. Ezek közül az első a kellemes illata. Tényleg jó szagolgatni. A másik fontos tulajdonsága, hogy a sima felületű, középen púpos kalapja, ami lehet okkeres, krémszínű vagy halvány barna is, szárazon világosabb színű, vagyis higrofán. A harmadik fontos ismertetőjegye a ritkán álló, változó hosszúságú lemezei, amiknek színe a kalaphoz hasonló vagy kissé halványabb. A negyedik, hogy a tönkje nehezen elszakítható, merev, szívós. Amikor első alkalommal mentem gombászni, ezeket az ismertetőjegyeket mantráztam, és egyetlen egy hasonmását sem szedtem fel helyette. Ha alaposan odafigyelsz kalapszínű, ritkán álló lemezeire, nehezen eltéphető tönkjére, rendkívüli illatára, lehetetlenség összetévesztened másik gombafajjal.
Természetesen a gondos figyelmem ellenére a gombácskáimmal elmentem a gomba szakellenőrhöz, és csak az ő helyeslése után főztem egy jó levest a mezei szegfűgombából.

Ne játssz az életeddel! Ha kezdő vagy, soha ne egyél meg olyan gombát, amit nem határozott meg neked gombához értő, vizsgázott szakember!

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Rém a kertben

A Gymnosporangium juniperi-virginianae egy bonyolult életciklusú, parazita gomba. Hazánkban nem él, de van helyette rokon faja, a G. sabinae. Közös vonásuk, hogy a teljes életciklusukhoz több gazdára van szükségük. Ez ismerős lehet, mert ilyen gomba a búza feketerozsda Puccinia graminis is. Mindhárman a rozsdagombafélék Pucciniaceae családjába tartoznak. A növénytermesztőknek sok gondot okoznak, szinte mindegyik haszonnövénynek megvan a maga rozsdagombája. A két Gymnosporangium faj a ciprusfélékre Cupressaceae és a rózsafélékre Rosaceae specializálódott. Az amerikai faj odaát a Juniperus virginianus ágain telel át, majd a tavaszi esők idején növeszti a bizarr, medúzafejre emlékeztető "termőtesteit". A narancssárga "csápok" kb. 4cm hosszúak és zselés állagúak. Tele vannak kétsejtű teleutospórákkal, amiket a szél sodor tovább a nyári gazdára, az almafára, melynek nemcsak a levélzetét támadja meg, hanem a virágokon át a leendő gyümölcsöket is. A linkelt képen látható a károkozása a fiatal almaterméseken. Ezekből nem lett finom gyümölcs. Az almán a borókát visszafertőző spórák képződnek, vagyis a gyümölcsfára kizárólag a borókán termelődő spórák a veszélyesek. Ezért almaültetvények közelében kiirtják a borókákat, vagy gombaölő szerrel igyekeznek meggátolni a gomba megtelepedését.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Mai találat

Borzas kalap

A gyapjas tintagomba Coprinus comatus mindenfelé elterjedt az országban, így városok füves részein is sokszor felbukkan. A fotómon látható példányt az élővízcsatorna partján fotóztam le tavaly ősszel. Májustól novemberig terem, egészen a fagyokig. Kedveli a tápanyagban gazdag talajokat, ami érthető, hiszen korhadékbontó. Rendes kalapos gomba, vagyis tönkre, kalapra tagolódik a termőteste. A termőrétege lemezes, azonban a lemezeinek van egy különleges tulajdonsága, hogy elfolyósodnak, "tintásodnak". Ez egy spóraterjesztési technika. Sajnos ettől rövid életűek a termőtestek, és sietve, időben kell leszedni a még zsenge tintagombákat. Csak addig jó, amíg a kalapok zártak és a lemezek fehérek. Ha időben szedjük le és készítjük el, az egyik legjobb étkezési gomba. Jó íze és gyógyhatása miatt termeszteni kezdték. Komposztálatlan szalmán is szépen fejlődik. A gombatermesztők türelmes munkával kiválasztották olyan törzseit, amiknek termőtestei lassabban bomlanak le, és megfelelő hűtéssel napokig felhasználhatók maradnak. Azonban még ezek sem annyira tartósak mint a termesztett csiperke Agaricus bisporus. Ezért inkább egyből feldolgozzák. Gyakran fagyasztva szárítják. Népszerűségét növeli, hogy vércukorszint csökkentő hatása van. Ezért gyógyhatású gombának tekinthető. 

Csalafinta virág

A vörösbarna nőszőfű Epipactis atrorubens az egyik "csalafinta" orchidea, ami evolúciója során egyre jobban "rákapott" a gyökérkapcsolt gombák kihasználására. Ismertek klorofillhiányos egyedei is, amik teljesen függnek az átejtett gombapartnereiktől. Meglepően sok gombával, tömlőssel és bazídiumossal egyaránt társulhat.
Hazánkban védett, eszmei értéke 10000Ft.
A vörösbarna nőszőfűről és a rokonairól sok-sok információt találhatsz a Magyarország orchideáinak atlaszában. Kiváló könyv! 

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Folyik a kalapja

A Cortinarius vanduzerensis különleges tulajdonsága, hogy a termőtestét vastag nyálkaréteg fedi. Ettől olyan fényes a kalapja. Egy másik felvételen még jobban látszik, hogy mennyire nyálkás, szinte csöpög. A csigagombákat (Hygrophorus nemzetség) is leköröző pókhálósgombára amerikai honlapon találtam rá. Sajnos hazánkban nem él. Azonban a rokonaira rálelhetünk, például a ráncoskalapúra C. lividoochraceus, aminek kalapja esős, nedves időben szintén nagyon nyálkás. Savanyú talajú lomberdőkben itt-ott gyakori lehet nyáron, kora ősszel. Nem ehető, ahogy az észak-amerikai rokonának sincs étkezési értéke, hiszen annyira nyálkás, hogy ehetetlen.

Kiegészítés: A pókhálósgombákról még többet megtudhatsz egyik korábbi cikkemből.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Virtuális gombászat

Ünnepi bejegyzés

A zászlót a Wikipédia egyik cikkéből vettem át. 1867-1918 között volt hivatalos állami zászló, az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Bár a mai napon az 1848-as forradalomra emlékezünk, de jó tudni, hogy 1867. március 20-án, a forradalom kitörése után tizenkilenc évvel és öt nappal aláírták a kiegyezést elindító négy törvényt. Kevesen gondolnak rá, főleg nem a mai napon, hogy a kiegyezés után fejlődésnek indult az ország, és ennek bizonyítékait a mai napig láthatjuk, például az Országházat. Az ország későbbi megpróbáltatásait a magyar néplélekben jelen lévő kisebbrendűségi komplexus generálta irigység és kivagyiság okozta. Sokan hülyeségnek tartják "az ismerd meg önmagad" tanácsot, pedig ez minden fejlődésnek az alapja. A strucc-politika, és gyűlölettel terhes délibábok kergetése sehová sem vezet, a rombolási kényszert fokozza. Természetesen büszke vagyok rá, hogy az egyik legszebb nyelvet használom, és szeretem a hagyományainkat, a hazai földet, de sosem szegném meg értük sem a legfőbb törvényt: élni és élni hagyni. A "win-win" szituációkat támogatom, és elfogadom, ha mégsem úgy sikerülnek a terveim, ahogy elképzeltem. A lényeg számomra, hogy mindenbe, amit csinálok beletegyem az eszemet és a szívemet.
Plusz még egy észrevétel, aki folyton folyvást a múltat éli újra, annak sosem lesz jövője. Pedig az élet mindig kínálna fel újabb és újabb lehetőségeket, ha az emberek el tudnák engedni a sérelmeiket, és pozitívabban tekintenének önmagukra, a másikra és a hazájukra, valamint a velünk együttműködni szándékozó európaiakra. Azonban a sértett ember a baráti jobban is a haragos öklöt látja és ütést vár.
Szép hazánkat senki sem akarja elvenni tőlünk. Ami tönkreteszi, a saját felelőtlenségünk, hogy nagyobb részt hőzöngünk, de nem cselekszünk. Például sokan természetesnek veszik, hogy háztartási hulladékukat dűlőutak mellé, erdőkbe hordják ki. Könnyen el tudom képzelni, hogy mekkora hazafi lehet a szemetelő... Tehát, amíg a fejekben nincs rend, addig minden csak pótcselekvés, az ünneplés is.
Az elmélkedés után következzenek a gombák. A nemzeti lobogó színei megihlettek, és kiválasztottam három fajt, amit még nem mutattam be a blogban. Egy pirosat, egy fehéret és egy "zöldet".

A csoportos piros csészegomba Microstoma protractum kicsike, csészéje 4-10mm átmérőjű. A nyele 20-40mm hosszú. A termőtestek a nyelük aljánál össze vannak nőve. Ezért csoportos. Másik jellemzője, hogy a csészék széle karéjos, a külső fele szőrös. Tavasszal termő korhadékbontó. Nincs étkezési értéke. Ellenben gyönyörű, akár egy virág.
Az árvalányhajgomba Clavaria fragilis nevét hazánk egyik védett növényéről kapta. A linken sok érdekesség olvasható az árvalányhajról, amire alig hasonlít a korallgombafélék Clavariaceae családjába tartozó kicsiny gomba, ami 4-8cm magas. Gyakran több szál nő együtt, ahogy azt a képen látod. Erdőben, mezőn némi szerencsével egyaránt meg lehet találni júniustól októberig. Sajnos ritka.
A zöldhátú zsemlegomba Albatrellus cristatus az előző fajokhoz mérten óriás, kalapja 3-10, néha 15cm széles. A színe sárgászöldes, barnás zöldes, és ritkán pont olyan zöld mint a képen. A csöves termőrétege vékony, szűk pórusú, a tinórukéval ellentétben nehezen fejthető le. Savanyú talajú erdőkben terem, leginkább bükk alatt, augusztustól októberig. Hazánkban ritka.

Megjegyzés: A gombák fotóinak eredeti helyét megtekintheted a nevükre kattintva.

Pöfetegnek álcázza magát

A lemezes pöfeteg Chlorophyllum agaricoides nagyon ritka gomba hazánkban. A gombász fórumban egyetlen, 2006-os bejegyzés van róla. Akkora kuriózum volt a felbukkanása, hogy a szakemberek azonnal autóba pattantak és siettek megnézni a termőtesteit. Miért olyan különleges? Nézd meg a fotóját és a nemzetsége nevét. Bár a magyar neve is árulkodó: lemezes pöfeteg. Valójában nem pöfeteg mint például az óriás pöfeteg Calvatia gigantea, hanem egy olyan kalapos gomba, ami még csak félúton jár a teljesen zárt termőtest felé vezető evolúciós úton. Ez egyébként, hogy egy lemezes gombából pöfeteg lett, sokszor megtörtént a csiperkefélék Agaricaceae családjában, mert az óriás pöfeteg a család szintjén rokona a lemezes pöfetegnek. Közelebbi rokonai a Chlorophyllum nemzetség őzlábgalócái például a C. molybdites, ami mérgező. Kalapos gomba eredete még jól látható a kettévágott termőtestein: a tönk maradványa és az összegyűrt lemezek. Az ép termőtest paprika alakú, 6-12cm magas. Nem golyó formájú mint a pöfetegek. Márciustól novemberig terem. Kedveli a homok talajú, füves élőhelyeket, de homoki erdőkben is felbukkanhat. Sajnos visszaszorulóban van. Ha rálelnél, ne vidd haza! Védett gomba, eszmei értéke 5000Ft.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Ez aztán a találat

Tegnap a gombász fórum egyik bejegyzésében csodára leltem, déli tőkegombára Agrocybe cylindracea, aminek ilyenkor még nem kéne teremnie. Rákérdeztem a fotó készítőjénél, hogy szintén mai?
Coci73 gyors válaszában elárulta a csoda nyitját, a "titkos" déli tőkegomba lelőhelyét egy termálkút vize tartja melegen. Ennek köszönhető, hogy március első felében nemcsak cseh kucsmagombát, hanem déli tőkegombát is gyűjtött. Mázlista.

Gombamániás vacsorája

A gombás ételeket ritkán szoktam túlbonyolítani. Az egyik alapétel, amit gyakran készítek, a gombás rizs. Tegnap ráleltem a cseh kucsmagombára Verpa bohemica ugyanott, ahol először, egy idősebb nyárfa telepítésben. Kellemes meglepetésként ért, hogy ennyire korán ehető gombát találtam a természetben. Ez egyébként a legnagyobb értéke a cseh kucsmagombának. A közepes értékű ehető gombák közé tartozik. Ettől függetlenül gombás rizsként, picike kék sajttal ízesítve, annyira ízlett, hogy két tányérral ettem belőle. Egészen más az íze mint a csiperkének, laskagombának, vargányának. Mindig feldob, amikor rácsodálkozok a gombák eltérő ízére. Sokan nem is sejtik, hogy az "ijesztő" gombák mennyire finomak. Fűszerei az életünknek. Bár tudom, hogy vacsorára nem kéne gombás ételt enni, mert a gomba nehezen emészthető eledel, de fütyülök az intelemre, amikor tombol a gombamániám.

Mai találat

Rózsaszín veszedelem

A Hypomyces rosellus illene a Gomba gombának farkasa sorozatba, mert más gombákon élősködik. A gombatermesztők jól ismerik, pókhálós penészgombának nevezik, mert a fiatal telepe pókhálóra hasonlít. Fehér micéliuma két hét alatt rózsaszín-pirosra színeződik. Sajnos kevés érdemi információt találtam róla. Egy holland gombatermesztős oldalon a kártételéről olvastam. Kevésbé veszélyes a Trichoderma fajoknál mint pl.: T. harzianum, de attól még védekezni kell ellene.
A csiperke termesztőknek okozhat gondot. A túl nedves takaróföld, a légmozgás hiánya, a hiányos fertőtlenítés kedvező számára. Átszövi a csiperke micéliumát és megfullasztja, aztán lebontja. Nagyon gyorsan fejlődik, és már a negyedik napon szórni kezdi ivartalan spóráit. 

Azt hiszem, nem vigasz a termesztőnek, hogy a kártevő gomba szép rózsaszínű.

Kiegészítés: Eddig két rokonáról írtam: a "tinórufaló penészről" H.
chrysospermus és a "homárgombáról" H.  lactifluorum.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gombákkal a világ körül 20.

A Crepidotus cinnabarinus  a változékony kacskagomba C. variabilis színpompás rokona. Apró gomba, kalapja 2-18mm átmérőjű. Kis mérete ellenére a színe egyből megakasztja a gombász tekintetét. Lombos fák korhadékbontója. Megtalálható Kanadától Mexikóig fás élőhelyeken, de sehol sem gyakori.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

"Hotlips"

Az Octospora humosa angol neve a forró ajkak, ami roppant különösen hangzik a sok lényegre törő gombanév után. A szokatlan elnevezést pályázat útján nyerte el Angliában két évvel korábban. A Natural England a pályázattal kívánta népszerűsíteni a gombákat és a természetet. Ezért volt örömteli, hogy több ezer név érkezett. A nyertes egy akkor 12 éves kislány lett. Ő nevezte el forró ajkaknak a gombát, mert a termőtestek élénk színe és az idősebb csészék fodros széle női szájra emlékeztette.
Az angliai pályázat egy jó példa, amiből kiderült, hogy a fiatalokat igen is érdekli a természet.
A "forró ajkak" hazai előfordulásáról nincs információm. Angliában homok fövenyek lakója. Együtt él a Polytrichum piliferum mohával. Kapcsolatuk nem tisztázott.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Fehér júdásfülgomba

A fehér júdásfülgomba Auricularia auricula-judae var. lactea nevéből sejthető, hogy a júdásfülgomba színváltozata. A tejfehér színétől eltekintve mindenben megegyezik az alapfajjal. Érdemes elolvasni a linkelt cikket. Az ott leírtak érvényesek a fehér júdásfülgombára is. Egy a gond a különleges színváltozattal, hogy ritka. Pedig jó lenne élőben látni.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Sárga trombitagomba

A sárga trombitagomba Craterellus konradii meglehetősen titokzatos gomba számomra. Alig találni érdemi információt róla a világhálón. Nehéz eldöntenem, hogy önálló faj vagy csak egy színváltozata a sötét trombitagombának C. cornucopioides. 1997-ben hazánkban is előkerült a Mátrából. Sőt a gombász fórumban 2010-es találata a legfrissebb. A linkelt képen látható, hogy a sárga és a sötét trombitagomba együtt nőhet. A rendes trombitát nyugodtan gyűjthetjük, de a "fura" színűt ne szedjük fel! Ritka gomba.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Nagyobb mumus a galócánál

A Borrelia burgdorferi sokkal nagyobb mumus számomra mint a gyilkos galóca Amanita phalloides vagy bármelyik "veszélyes" gomba. A galócánál is ijesztőbb lény egy baktérium, ami a Lyme-kórt okozza. A kullancsok terjesztette kórság az egyik legkellemetlenebb lehetséges velejárója a gombászatnak. Sokkal gyakoribb mint a gyilkos galóca mérgezés. Bár antibiotikumokkal kiirtható, de egyes esetekben évekre befészkeli magát az ember testébe. Ezért fontos, hogy túrák után alaposan átböngésszük az egész testfelületünket, és eltávolítsuk a potyautasunkat. Csípjük össze a bőrt, így kissé felemeljük a kullancsot, majd a speciális csipesszel a nyakánál megfogva és elforgatva vagy húzva szedjük ki. Ha beszakad a fej/szájszerv, nem gond, mert kilöki a bőrünk. Lyme-kór ellen nincs védőoltás, agyvelőgyulladás ellen van. A legjobb védelem a megelőzés, amelynek része a kullancsriasztó szerek használata és a kullancsok gyors és ügyes eltávolítása.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A galambgombák fekete báránya

A Russula subnigricans tudtommal az egyetlen galambgomba, ami halálos mérgezést okozott, így a halálosan mérgező gombák közé tartozik. A mérgezés különleges tünete a vázizomzat károsodása, a rhabdomyolysis, az izomsejtek szétesnek, aminek nyomán mioglobin szabadul fel. Ez a fontos vas és oxigén megkötő fehérje ártalmas a vesékre. A gombamérgezés egyik tünete a vesekárosodás. A szívizomzat is károsodik, és ha nagyon sérül a szív, akkor bekövetkezhet a halál. Eddig kb. tucatnyi dokumentált haláleset van. Szerencsére a Russula subnigricans nem él nálunk, Kínában, Tajvanon, Japánban található meg. Észak-Amerikában a hasonmása a Russula eccentrica él, ami nem mérgező.
A galambgombákon belül külön csoportot alkotnak a vörösödő-feketedő húsú fajok, amilyen a hazánkban is gyakori szenes galambgomba R. nigricans. Ez egy ártalmatlan gomba, de nem ehető, mert nagyon kemény a termőteste. Érdekes, hogy ennek ellenére gyűjtik és fogyasztják Ázsiában. A hobbi gombagyűjtők vesztét az okozta, hogy helyette a mérgező hasonmását ették meg.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Virtuális gombászat

A kis áldücskőgomba titka

A kis áldücskőgomba Panellus stipticus gyakori korhadékbontó hazánkban. Egész évben megtalálhatjuk a lombos fák elhalt tuskóján, törzsén, ágain. Időnként fenyőn is megtelepszik. Jellegzetes megjelenésű, csoportosan termő gomba. Okker-agyagszínű termőtestei emeletesen egymás fölött nőnek. Féloldalasan álló, rövidke tönkje bézsszínű. Lemezei kalapszínűek vagy barnásak. Spórapora fehér. Kalapja, tönkje molyhos-szemcsés. A fiatal termőtestek kalapszéle begöngyölt, az időseké hullámos. A kalapátmérő 1,5-3,5cm. Étkezési értéke nincs, mert húsának kellemetlen íze van. Azonban mégis megtalálhatjuk a hálón gombatermesztő készleteit. Bizony, termesztik. Talán gyógygomba? Bár a kínai orvoslás használja külsőleg vérzéscsillapításra, belsőleg hashajtóként, de nem hagyományos gyógygomba. Ne is kísérletez vele. Akkor miért vehetünk a neten termesztőcsomagot vagy gombakultúrát? A linken megtaláljuk a választ, de leírom: a kis áldücskőgomba lumineszkál, vagyis világít. Sajnos az európai törzsei nem hajlandóak erre, de az észak-amerikaiak igen. Ezeket forgalmazzák.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Mézillatú nyár

A mézszagú galambgomba Russula melliolens egy igazi, nyári gomba a csodálatos Russula nemzetségből. A galambgombákat könnyű megkedvelni, mert színesek, furán törékeny húsúak, és egyes ehető fajok nagy tömegben teremnek az év meleg időszakában. Sajnos a gombalegyek nyüvei is rájuk esküsznek és hamar megszállják a finom gombákat. A mézszagú galambgomba szintén ehető, enyhe ízű. Különleges ismertetőjegye a magyar nevében benne van. A mézillat a gomba szárítása során felerősödik. A friss termőtesteken kevésbé érezhető.
A fotón látható, hogy egy pirosas kalapú galambgomba, de lehet rózsásabb, sárgásabb és a színe idővel kifakulhat. A tönkjén időnként rózsás foltok lehetnek. Lemezei fiatalon fehéresek, majd krémszínűek, végül sárga árnyalatúak lesznek. A pirosas kalapja miatt a kezdő gombász óvakodhat tőle, hiszen a hánytató galambgomba R. emetica szintén "piros". Jó tudni, hogy a hánytató fenyvesekben terem, míg a mézillatú előnyben részesíti a tölgyet és a bükköt, ezeknek a gombapartnere. Persze elegyes erdőben mindkét faj és a többi pirosas galambgomba is felbukkanhat. Ekkor kell az orrunkat használni. Ha jó a szaglásod, a friss termőtesten is érezni fogod a mézillatot.
Bár ehető gomba, de ne vidd haza, mert nem túl gyakori. Ráadásnak tényleg leszedhetsz helyette egyéb, nem ehető galambgombákat.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gombavilág különcei 10.

Az őzlábgalóca Amanita vittadinii különleges galóca, a gyökérkapcsolt rokonaival ellentétben korhadékbontó. Ezért nem az erdőkben lelünk rá a fák alatt, hanem réteken, mezőkön a fű között. Akár ha egy csiperke Agaricus sp. vagy egy tarlógomba Leucoagaricus sp. lenne. Egyik sem, valóban egy galócához van szerencsénk, amikor megpillantjuk jellegzetesen csipkézett, pikkelyes termőtesteit.
A képen jól megfigyelhetjük egyedi tulajdonságait. A csiperkéktől könnyű elkülöníteni, mert a lemezei fehérek, idősen lehet rajtuk sárga árnyalat. A tarlógombák viszont szintén szabadon álló, fehér lemezes gombák, azonban az őzlábgalóca fehér pikkelykékkel dúsan díszített, nagyobb termőtestével kilóg közülük.
Ha nyáron vagy kora ősszel meglep téged egy nagy méretű, erősen pelyhes gomba a mezőn vagy egy városi park füves részén, akkor nézd meg a lemezeit, és ha fehérek, könnyen lehet, hogy az őzlábgalóca van előtted. Semmiképpen se vidd haza, mert hazánkban védett. Eszmei értéke 2000Ft.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A tavasz egyik jele

A gombász fórumban megjelent az első idei cseh kucsmagomba felvétel. Hagymatech leplezte le a fejlődő gombákat. Ezek még kicsik, a legnagyobb is csak 2-3 cm magas lehet. Nem érdemes kirohanni a közeli ártéri erdőbe és keresgélni a cseheket a nyárfák és fűzfák közt, mert javarészt az avar alatt rejtőzködnek. Akkor válnak láthatóvá, amikor a növekvő tönk felemeli a süvegeket. Addig vakszerencse kell a megtalálásukhoz.
A kezdő gombászokat óvatosságra intem. A cseh kucsmagomba egyéni érzékenység esetén gyenge mérgezést okozhat, ami zömmel emésztőrendszeri tüneteket jelent. Ne fogyasszuk nagy mennyiségben. A termőtesteket forrázzuk le, és utána főzzük meg. Természetesen ettől még nem kerül be a mérgező gombák közé. Bár egy-két nyugati honlap mérgezőnek tartja és nem javasolja a fogyasztását. Ettől még bátran megkóstolhatod, miután leforráztad és megfőzted.
Március közepétől érdemes keresgélni az ország melegebb részeinek ártéri erdeiben. Aztán fokozatosan mindenhol teremni kezd. Legjobban 20 Celsius fokon nőnek a termőtestek, de már három is elég nekik, hogy fejlődni kezdjenek. Ez alapján meg tudod saccolni, hogy mikor lesznek nálad cseh kucsmagombák.