Mézillatú nyár

A mézszagú galambgomba Russula melliolens egy igazi, nyári gomba a csodálatos Russula nemzetségből. A galambgombákat könnyű megkedvelni, mert színesek, furán törékeny húsúak, és egyes ehető fajok nagy tömegben teremnek az év meleg időszakában. Sajnos a gombalegyek nyüvei is rájuk esküsznek és hamar megszállják a finom gombákat. A mézszagú galambgomba szintén ehető, enyhe ízű. Különleges ismertetőjegye a magyar nevében benne van. A mézillat a gomba szárítása során felerősödik. A friss termőtesteken kevésbé érezhető.
A fotón látható, hogy egy pirosas kalapú galambgomba, de lehet rózsásabb, sárgásabb és a színe idővel kifakulhat. A tönkjén időnként rózsás foltok lehetnek. Lemezei fiatalon fehéresek, majd krémszínűek, végül sárga árnyalatúak lesznek. A pirosas kalapja miatt a kezdő gombász óvakodhat tőle, hiszen a hánytató galambgomba R. emetica szintén "piros". Jó tudni, hogy a hánytató fenyvesekben terem, míg a mézillatú előnyben részesíti a tölgyet és a bükköt, ezeknek a gombapartnere. Persze elegyes erdőben mindkét faj és a többi pirosas galambgomba is felbukkanhat. Ekkor kell az orrunkat használni. Ha jó a szaglásod, a friss termőtesten is érezni fogod a mézillatot.
Bár ehető gomba, de ne vidd haza, mert nem túl gyakori. Ráadásnak tényleg leszedhetsz helyette egyéb, nem ehető galambgombákat.

Megjegyzés: A képet innen vettem.