A sárga gévagomba Laetiporus sulphureus tökéletes állagú termőtesteit idén szeptember 24-én fotóztam le egyik városi lakcímén. A 2024-es év gombája szavazásra a gombásztársak valamilyen szinten vízhez kötődő gombákat választottak ki. A gévagomba egyik népi neve, a fűzfatüdő jelzi, hogy szereti a fűzfák puha faanyagát, és a füzek természetes élőhelyei a folyóink árterei. Tényleg elképesztő gévatelepeket lehet látni gombász csoportokban ártereken fotózva haldokló fákon.
Sajnos a gévagomba faparazita, megtámadja a legyengült fákat és lebontja azokat. A lignint nem tudja lebontani csak a cellulózt. A vörösesbarna lignin hátramarad és meglepően szabályos kockákra tördelhető.
A sárga gévagomba szerepel a piacainkon árusítható gombák között a "20 perces főzés" kitétellel, mert nem kellően hőkezelve elcsapja a hasunkat. Egyszerűen tíz percig lobogó vízben elő kell főzni és utána ételnek elkészíteni. Én mindig így csinálom, és még nem okozott semmiféle problémát. Fontos, hogy csak zsenge állapotában finom, amikor még olyan puha mint a félkemény sajt és csak úgy folyik belőle a víz. Jellegzetes íze van, szép sárga színét főzés során is megtartja, az állaga pedig olyan mint a csirkemellé. Nagyon kiadós zsengén is. Módjával javasolt fogyasztani. Sokféle módon elkészíthető. Kissé megosztó gomba, egyéni érzékenység még jól megfőzve is előfordulhat esetében. Sokan viszont rajonganak érte. Ezért aztán könnyedén megnyerte az év gomája szavazást és 2025-ben a kedvenceinket képviseli az "év élőlénye" kampánysorozatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése