A nemzeti parkok a természeti tőkénk őrzői

Az elmúlt évek kormányzati döntései és változásai drámaian gyengítették Magyarország természetvédelmi intézményeinek működési kereteit. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a WWF Magyarország szerint az ágazat stratégiai szerepe már régóta hanyatlik, miközben a természeti értékek megóvása egyre sürgetőbb társadalmi kérdés lenne.
Az intézkedések sokszor nem tűnnek elsőre végzetesnek, de az egymást erősítő változások olyan láncreakciót indítottak el, amely az intézményrendszer leépüléséhez vezet. Például az állami támogatások folyamatos csökkenése miatt a nemzeti park igazgatóságok kénytelenek saját bevételek után kutatni, ami torzítja a szakmai céljaikat. Az ágazat irányításának széttagolása – például a Környezetvédelmi Minisztérium megszüntetése – pedig olyan bevételközpontú érdekekkel hozta egy tárca alá a természetvédelmet, amelyekkel korábban is konfliktusban állt.

A helyzetet tovább rontotta a védett területek vagyonkezelésének átszervezése a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, amely inkább a mezőgazdasági érdekek, semmint a természeti értékek védelmét szolgálja. Ez az átláthatóság csökkenéséhez, és a természetvédelmi célú földhasználat jelentős visszaeséséhez vezetett.
Az egykor reménykeltő európai uniós támogatások is kevésnek bizonyultak: az elérhető keretösszegek töredékei voltak annak, ami a valós beavatkozásokhoz szükséges lett volna. Eközben a nemzeti parkok és a velük együttműködő gazdák finanszírozási problémái az eddigi eredmények elvesztését vetítik előre.
Ezek az intézkedések nem csupán a természet állapotának romlásával fenyegetnek, de a magyar társadalom számára is komoly veszteséget jelentenek. A természet állapotának hanyatlása közvetlen hatással van életminőségünkre, hiszen az élővilág megóvása nem pusztán szép eszme, hanem alapvető életfeltétel.

A természetvédelem terén cselekvésre van szükség. Az érintett civil szervezetek hatásos lépéseket várnak a kormányzattól, például a nemzeti park igazgatóságok finanszírozásának helyreállítását, a védett területek természetvédelmi célú kezelésének megerősítését, valamint a környezeti szempontok érvényesítését minden kormányzati döntésben. Az Alaptörvény is kimondja: a természeti erőforrások védelme az állam és az állampolgárok közös kötelessége.
A kérdés tehát az: vajon meddig hagyjuk, hogy a természetvédelmi intézményrendszer lejtmenetben haladjon, mielőtt felismernénk, hogy a tét nem csupán a természeté, hanem a saját jövőnk is?