Ugrás a fő tartalomra

Helyzetjelentés

A déli tőkegomba Cyclocybe cylindracea Békéscsabán jött elő, de máshol is előbújtak termőtestei, érdemes felkeresni a "tuti helyeket". Termőre fordult a sárga gévagomba Laetiporus sulphureus is, ami az árterek gyakori gombája, de kertünk gyümölcsfáiban is megtelepedhet, nem túl válogatós "faölő". Illetve érdemes keresgélni fás élőhelyeken a nyári laskagombát Pleurotus pulmonarius.
Sajnos a csapadékos februárra száraz március érkezett és az április szintén kevés esőt ad, így számos gomba visszavonult, a kucsmagombákat napok alatt kivégezte helyben a nyárias időjárás, míg a májusi pereszkéket Calocybe gambosa a gombalegyek nyüvei szállták meg. Azonban szerencsésebb helyeken még teremnek, előfordulnak. Bár a kucsmagomba szezonnak a héten vége van.
A nyárias meleg pozitív hatása volt, hogy a lassabban száradó füves részeken előjött a mezei szegfűgomba Marasmius oreades, és próbálkozott a gyapjas tintagomba Coprinus comatus is, de őt gyorsan leállította a meleg szél. 

A növényzet állapota alapján minden egy hónappal korábban van. Rendhagyó, hogy a májusi gyöngyvirág, a vadgesztenye, a zelnicemeggy hetekkel korábban virágzik. Az enyhe télnek köszönhető a sietős lombfakadás, ahogy a kullancsok magas száma is. (Bár ennek másik oka a túltartott vadállomány, de ezt nem tisztem részletezni.) Ha mindez folytatódik, akkor a gyökérkapcsolt gombák is termőre fordulnak. Állítólag az akácvirágzás idején bújnak elő az első nyári vargányák Boletus reticulatus. Tavaly május közepén már szép nagyok voltak. Kíváncsi vagyok, hogy a bolond időjárás hatni fog rá és korábban előjön?

Megjegyzések

  1. sajnos nincsen "lájk" gomb, de valahogy szerettem volna jelezni, hogy nagyon értékelem az Ön írásait és hálás vagyok az Ön által megosztott sok tudásért - köszönöm :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …