Az ember nem hátrálhat meg a negatív élmények elől, ha meg akarja őrizni tisztán látását. Bármennyire ódzkodtam a terepjárástól, egy kedves hallgatóm kedvéért kibújtam elefántcsonttornyomból és kimentünk együtt a tájba, Kétkörösközbe. Szerintem nem ismersz rá a helyszínre a képen, holott az évek során számtalanszor láthattad a blogomban. Ez a menedék, a 117B ültetvény hagyásfái, ahol sokszor megfordultam tíz év alatt. Például ebben a 2018-as cikkemben is szerepel. Ezen a helyen régen nem jártam, de más sem az elszáradt kórók alapján a művelési úton. Elfeledett hely lett, holott itt nagyon sok gomba él, és itt láttam életemben először széleslevelű nőszőfüvet Kétkörösközben. Pont itt az első számú indikátor helyemen. Akár jelnek is tekinthettem volna a természettől. Egy ajándék, mert régóta vágytam erre az őshonos orchidea fajunkra is. Ahogy megírtam a linkelt cikket, rá egy hétre megtaláltam a széleslevelű nőszőfüvet és pont ott, ahol annyiszor jártam 2012 óta. Annyira akartam látni, hogy végül megláttam. A hazai orchidea fajok szerény megjelenésűek, de ugyanúgy orchideák, akár színpompás, hatalmas trópusi rokonaik. Természetesen ősszel már nyugalmi állapotban vannak, májustól júliusig figyelhetők meg.
Most október végén a gombák termőtesteiben kellett volna gyönyörködnöm, de a tartós szárazság miatt erre esély se volt. Ezzel tisztában voltam, de a tudás sem készíti fel az embert a valóság megtapasztalására. Hiába is próbáltam racionálisan szemlélni a "negatív adatot", hiszen a felmérés célja az adatnyerés, de a hiány így is odacsapott nekem. A változás egyértelmű és a gyász érzése normálisnak tekinthető. Elfojtása csak további bajokat generálna. Muszáj mély levegőt vennem és higgadtan szemlélnem a klímaváltozás hatását a tájra. Az embernek szembe kell néznie a kihívásokkal és reagálnia rájuk. Ez a túlélésünk alapja. A tények ismeretében cselekedni növeli a siker esélyét. Természetesen választhatjuk a passzivitást is, de a tények tagadása rontana a helyzeten. Az egyre növekvő krízisek egy tagadásban lévő embert szabályosan felőrölnek! Csak a cselekvő embernek van esélye a túlélésre. Hiba hinni benne, hogy a globális tőke zsebében lévő pártpolitikusok a megoldásban érdekeltek. Nem. Egyszerű kisemberek ők is, akik röpke életidejük alatt a lehető legjobban akarnak élni. Ez természetes igény, minden ösztönlény közös vágya. A baj ott van, hogy az ember kényelmes életmódja iszonyatosan nagy energiaigényű. Egyáltalán nem normális két tonnás vasakban agglomerációból bejárni a nagyvárosba és vissza. Az emberléptékű élethez való visszatérés erősen kívánatos. Elfogadni a korlátainkat és ezeket önerőből meghaladni! Az emberi test és elme egészen csodálatos tud lenni, ha értelmesen vannak használva. Jelenleg végzetes módon pazaroljuk emberi értékeinket és tárgyakba kapaszkodunk.
Önmagunk elpazarlása és a természeti értékek elveszejtése együttes tragédiája az emberiségnek. Ezen érdemes elgondolkodnod. Szomorúan szemléltem a park díszeinek ültetett örökzöldeket, melyek közül a lucfenyők, jegenyefenyők és hosszútűs fenyők kivétel nélkül rossz állapotban vannak, többük már kiszáradt. Egyedül egy boróka faj példánya nézett ki egészségesnek. A fenyők nem őshonosak az Alföldön, az örökzöldek közül a tiszafa és a közönséges boróka, ami természetesnek tekinthető Békés megyében. Tehát a téli ünnepkör és a hegyek méltóságteljes fái mind kivétel nélkül kipusztulnak innen. Ez természetes folyamat, aminek ellentéte az invazív fajok terjedése. Különösen aggasztó a bálványfa, zöld juhar, nyugati ostorfa, vörös tölgy terjedése. Utóbbi nagyméretű makkjait a szajkó ugyanúgy hordja-viszi-rejti, és amiről megfeledkezik, bizony kicsírázik. Teljesen megváltozik és fajszegénnyé válik a flóra, ha az özönnövények kiszorítják az őshonos fajokat, amik közül a nedvesebb klímát igénylők természetes módon is eltűnnének, de a szárazságtűrők megmaradását veszélyeztetik az idegenhonosak.
A gyertyán őshonos lombhullató fafajunk, ami számos gombával társul. Másodlagos erdőalkotó, tehát a növénytársulásban a második koronaszintben található meg. Békés megyében is őshonosnak tekinthető, de a száraz és forró időszakok egyértelműen károsítják. A városban élő gyertyánok pusztulása feltűnő, ahogy Pósteleken is. Erősen kérdésessé vált számomra a fás vegetáció fennmaradása az Alföldön. A gyors felmelegedés a legtöbb élőlénynek ártalmas, az embernek is! Hamarosan mindannyian tapasztaljuk az ártalmait a saját bőrünkön. A fák helyzete figyelmeztetés, jobb lenne észhez térni. A szárazságtól és melegtől szenvedő fák a saját túlélésükért küzdenek, így a gyökérkapcsolt gombapartnereikkel elég nehéz lehet a kapcsolatuk, mert nem tudják biztosítani számukra például a termőtest képzéshez szükséges szerves vegyületeket. A fákkal társuló gombák jelenlétére egyetlen egy beteges nyárfa-érdestinóru termőtest utalt, amit az egyik tuti lakcímemen találtam. Itt jó időben bőven szedhető ebből a jó, ehető gombából. És most csak egyetlen egy beteg termőtest volt. Más gyökérkapcsolt gombának nem volt a felszínen látható jele. Bomlásnak indult csiperkéket találtunk a boróka alatt, egy pici csokor sárga kénvirággombát szintén fix lakcímén, egyetlen méreten aluli óriás bokrosgombát, ami normális időben tényleg feltűnően nagy termőtesteket növeszt, a fehér álpereszkéből kb. 5-6 darab volt, de valaki már felforgatta azokat, és volt egy kis fülőke fajból is mutatóba. És mikor hazaértünk, a ház előtt a fűben volt négy áltintagomba termőtest. Ezért a cikk címe. Pedig Kétkörösköz gombákban gazdag, de az időjárás lehetetlenné teszi számukra a termőtest növesztést. És ez csak egy a sok negatív változás közül. Vannak sokkal rosszabbak is. Ez nem riogatás, hanem figyelmeztetés. Kérlek, fogadd meg szavaimat a saját érdekedben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése