Promenád az összeomlásba

Ökológiai értelemben az erdő egy összetett ökoszisztéma. Biológiai sokféleség jellemzi, beleértve a különféle növény- állat- gombafajokat és persze a baktériumokat. Az erdő évezredeken át ugyanazon a helyen fennmaradhat, mert természetes folyamatok során megújítja önmagát. Persze előfordul, hogy nagy időtávlatok során változik a klíma és ha szárazabbra fordul egy mérsékelt övi terület időjárása, onnan a vízigényes lombhullató erdő eltűnik, de amint ismét csapadékosabbra fordul a klíma, újra erdősül a terület. Az egyenlítő mentén az esőerdők ősinek tekinthetők, hiszen a klíma változatlan, de a mi égövünkön jelentősen nagyobb változások fordultak elő a földtörténeti korok során. Sőt egy földtörténeti koron belül is mint a jelenkoré, ami a holocén. Éppen most néztem át ismét a különféle szakaszokat: fenyő-nyír, mogyoró, tölgy, bükk 1 és bükk 2 fázisok. Az utóbbi végét jelenti a fajunk által felpörgetett melegedés, mely során a bolygó elveszíti jégsapkáit és ismét egy forróbb-szárazabb földtörténeti korszak következik, hasonlatos a pliocénhoz, de mégis más lesz, mert valószínűleg a fajunk által hátrahagyott hulladék nagyban hatni fog az élővilágra. 

A gombász terepem a megyeszékhely szűkebb környezete, és a Fehér-Körös valamikor komolyan fenyegette nagyobb áradásaival Békéscsabát is. Az egykori élő folyók többlet vizet biztosítottak a tájnak, és kis kiterjedésű, ligetes erdők fennmaradását tették lehetővé. Ezért a terület megfelelt az erdős-sztyepp kritériumainak. Az Alföld a keleti pusztákkal rokon tájegységünk. A fűfélék nagyarányú elterjedése pont a szárazabbra forduló klíma miatt volt lehetséges a pliocénben, amikor kontinensünkön is megjelentek a füves puszták. A fűfélék száraz hidegnek és melegnek is jobban ellenállnak mint a fás szárú növények. A fák jelentősen vízigényesebbek mint a füvek. Egy erdőnek évi 600 mm csapadékra van szüksége. Bár elképesztően szélsőséges az évek során tapasztalt vízmennyiség, és többször előfordul 600 mm vagy még több is, például 2014, 2016, 2020, de ezekre mindig jut egy-egy olyan, amikor 400 mm körül érkezett összesen. Kész őrület, de lehet fokozni. A folyószabályozás, a lápos területek lecsapolása a megye élhetősége szempontjából elkerülhetetlen volt, de túl lett méretezve. A Körösök meglepően szélsőséges vízjárásúak. Amit nyáron látsz, az mind visszaduzzasztás eredménye. Amikor véget ér a mezőgazdasági szezon a duzzasztók befejezik munkájukat, hiszen eleve karban is kell tartani ezen ember alkotta műtárgyakat. Na, ilyenkor alaposan megdöbbennél látva, hogy milyen kevés víz van a medrekben és a mederalja mennyire bűzlő. Sajnos a folyóink szinte teljesen mozdulatlanok nyáron, az egész egy hatalmas tórendszernek tekinthető, amiből öntözővizet emel ki a mezőgazdaság. Hogy hogyan hat a folyók élővilágára mindez? Rosszul, nagyon rosszul. Elképesztő bajok vannak és mivel a felmelegedés igencsak rákapcsolt, a változások is felgyorsultak. 

A városi fákon is megfigyelhető a szárazság és hősokk együttes károsító hatása. A lombjuk már nyár végére sokuknak tönkrement, amitől őszies hangulata lett a zöldterületeknek. Közben a nyár felzabálta az őszt, és jelenleg sem a vénasszonyok nyarát tapasztaljuk meg, hanem ugyanúgy nyáridőt. Ugyan volt egy markáns hidegfront, ami lehűtötte a levegőt, de három nappal később rendkívül meleg légtömeg érkezett Afrika felől. Október második felében 20 Celsius fokos hajnali hőmérséklet extremitás. A kényelmes és biztonságos életmódunkat garantáló ipari termelés és közlekedés, de még számos tevékenységünk, amikhez fosszilis energiahordozókra van szükségünk, túl sok szén-dioxid kibocsátásával jár együtt. Az üvegházhatást fokozó gáz egyre növekvő jelenléte a légkör összetételében pörgeti a felmelegedést. Eredetileg a klímaváltozásról akartam írni, de megláttam egy programajánlót a nemzeti parkunk honlapján és fejem tetejére szaladt a szemöldököm: Őszi erdőkön keresztül. Aztán az ölembe esett a szemöldököm ettől a pár szótól: "védett természeti területeken folyó erdőgazdálkodás." A természetes részeknek azzal tennénk a legjobbat, ha békén hagynánk azokat. Viszont a gazdálkodás fenntartása jelzi, hogy ezek a részek nem természetesek, önmagukban életképtelenek. Egy igazi erdő eléggé ellenálló, de ezek nem erdők, mert túl kicsi a kiterjedésük, megdöbbentően fajszegények, és a mélyre süllyedt talajvízszint, a már említett hősokk miatt is a fák le vannak gyengülve, a kártevők sikeresen ostromot folytatnak ellenük és bizony pusztulnak. A trauma hatásban már csak bosszantó apróság a töménytelen kullancslégy, ami a túltartott patás vadállományon vígan tenyészik, hogy aztán a túrázót is szállás és táplálkozó helyének tekintse. Katasztrófaturizmusra készülhetsz, ha meg akarod tekinteni Békés megye "erdőit". Bocsáss meg, de kínomban röhögök. Én ugyan ki nem megyek már 2023-ban terepre. Eleget jártam és láttam.

2017-ben egyszer és 2020-ban kétszer voltam tavaszi időszakban Geszt környékén. A vénséges fa a Szépapó-tölgy a Holt-Korhány partján. Tudnék én is mesélni az Alföld erdőiről. Lásd a keményfás ligeterdőről szóló online magazinszámomat. Abban például olvashatsz a megye néhány megmaradt idős tölgyéről is. Nagyon tanulságos, ahogy elveszejtettük a természetes élővilágot, mert bizony az emberi faj az egyik oka a hatodik fajkihalásnak. Olyan mértékben alakítjuk át a felszínt és fúrunk le a mélybe, hogy megváltoztatjuk vele a világunkat. A szén-dioxid extrém mértékű kibocsátásával pedig a globális klímára hatunk. Javaslom, hogy menjél el a túrára, ha helyi vagy. Csak úgy megjegyzem, hogy a geszti erdőket az 1930-as években a Tisza család telepítette. Nem volt arrafelé erdő korábban, hanem vizes pusztaság volt. Nézd meg mindhárom katonai felmérést, nincs erdő jelölve egyiken sem. Aztán lesd meg a Google Mapson a település körül lévő rendkívül kis kiterjedésű gazdasági célú ültetvényeket. Ezek képtelenek betölteni az erdőre jellemző ökológiai szolgáltatásokat. Most dühös és kétségbeesett vagyok egyszerre. Az erdő témában több tucat cikket írtam az évek során! Nagyon is tisztában vagyok a fás vegetáció helyzetével Békés megyében és 2022-ig figyeltem, ahogy pusztulnak zöld szentélyeim. Nekem ez már sok(k). És nem halljátok fájó kiáltásom, hogy természet nélkül meghalunk, mert élőlényekként az élővilágból élünk.