A személyautó a legdrágább drogja a civilizációnknak

Amikor egy ember tolókocsiba kényszerül, egyéni drámát él át. A két lábon való járás, a kötetlen mozgás elvesztése az egész életét felforgató trauma.
Jó kérdés számomra, hogy az egészséges ember mikor és miért hitte el, hogy a személyautó kiteljesíti őt, megajándékozza az egyéni szabadsággal és egyéb előnyökkel, amikor némi pro-kontra gondolkozás feltárja a személyautózás addiktív és pusztító jellegét. Ha már egy picit ideges lettél, pusztán ennyitől, hogy leírtam az autózás=drog, a reakciód egy tipikus függőé és nem is kéne folytatnom a cikkemet. A feladat a tied, hogy átgondold, miért váltott ki belőled erős reagálást a tény, létezésed kerékkötője az autód. Hogyan láncol magához a technológia. Miért érzel félelmet az elvesztésétől. Oh, természetesen nyomban logikus érveket sorakoztattál fel: agglomerációban élsz, nincs tömegközlekedés vagy problémás, autóval jársz dolgozni és a gyereket is útközben kirakod az óvodánál/iskolánál, a nagy bevásárlás is könnyebben intézhető vagy bármi közepesen nagy dolog szállítása stb.
Azt kell mondanom, hogy súlyos hiányosságaid vannak, és problémáidra helytelen választ adtál, amely vélt megoldással újabb problémákat generáltál. Tisztában vagy egyáltalán az (autó)ipar környezeti terhelésével, a járulékos károkkal, amik körbeérnek, és végül te rád nézve is rombolóak lesznek? Egy esetleges közúti baleset következményei azonnaliak és néha halálosak. Összelegózni a szétszakadt testeket nem túl szívderítő... Ez a tény arra hívja fel a figyelmünket, hogy az ember egyáltalán nincs felkészülve semmilyen szinten egy vagy két tonnás, akár kétszázzal is repesztő gépjármű kezelésére, és a fizika törvényei még mindig érvényesek. Az utak, a parkolók, a töltőállomások, az autógyárak, a roncstelepek mind-mind hasznos élettereket vesznek el és élőhelyeket szabdalnak fel. Valahogy azért a több millió elgázolt állatért senki sem sír, pedig értelmetlenül pusztulnak el. Az ökoszisztéma összeomlása valóságos veszély, de valahogy ez sem jut el az elmédig, mert holnap hétfő és muszáj autóba ülnöd, hogy eljuss a munkahelyedre és így tovább. Tényleg szabad lennél, vagy pont olyan vagy mint bármelyik állat, amely ki van szolgáltatva a szükségleteinek. Kegyes hazugságokkal édesíted meg a kényelmetlen valóságot, miközben gyakran hallott érv a SUV-ok mellett, hogy kényelmesek. Kényelemre vágyó csecsemők a volánnál! Ez veszélyes.
Az egyéni önzés diadala a személyautó birtoklása, vagy inkább az ipar szemfényvesztésének áldozata lettél, aki elhitte, hogy ez a fajta technológiai drog tényleg az egyéni kiteljesedés biztosítéka. Közben több a kára mint a haszna. Pár év óta terjedő agyrém az autóipar zöldre mosási kísérlete, az elektromos autó, aminek előállítása abszolút mínuszos tevékenység, amit a kedves autós/drogos és mindenki más is megfizet. Az ökológiai katasztrófa küszöbénél már semmiféle módon sem kéne erőltetni egy ilyesféle ipari "fejlesztést". Semmi szükség rá. Persze ha autós/drogos vagy, máris hörögsz, hogy elment az eszem. Jól vagy? Máris elvonási tünetek gyötörnek? Ha igen, tényleg függő vagy, és komolyan el kéne gondolkodnod rajta, hogy miféle csapdában vergődsz.
A személyautózás sokat ártott nekünk. És itt nemcsak azokra gondolok, akik közúti balesetben hunytak el. Elszomorító, hogyan szeparál el minket egymástól. A szociális fóbia betegség, csak úgy megjegyzem. Nekem sem öröm tömve telt buszon utazni, de ezen a tömegközlekedés fejlesztésével, optimalizálásával, AI alkalmazásával, lehetne javítani. A városok is menten élhetőbb helyek lennének. Eleve úgy kéne alakítani életünket, hogy ne kelljen nagy távolságokat megtennünk. A kisebb távolságok áthidalására pedig a kerékpáros infrastruktúrát javasolt fejleszteni. Az autót is inkább telekocsis vagy bérkocsis rendszerben kéne hasznosítani. Káros az egyszemélyes autózás. Ha belegondolsz, abnormális, hogy egy környezetromboló egyszemélyű guruló térben adsz magadnak én-időt miközben egy nagyvárosi dugóban araszolsz. Ez nagyon beteg dolog.
Visszatérve a nyitó mondathoz. Én nagyon aggódnék személyes egészségemért, ha olyan nyomorék lennék, akinek technológiai segítségre van szüksége az élete megszervezéséhez. Tolókocsiba tényleg csak nyomós indokkal ülnék. Te miért viteted magadat minden téren extrém áru eszközzel? Mert kényelmes? Vigyázat, csecsemő a volánnál! Aztán csodálkozunk, hogy szétrohad a világunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése