A kenyérgomba Lactifluus volemus tipikus nyári gomba, június közepénél korábban nem jön elő. Amíg nyári vargányát találhatsz május elejétől is, addig kenyérgombát nem. Tehát a korábban látott világos vöröses tejelőgombák tutira más fajok. Például korai tejelőgomba Lactarius decipiens, amiről fotót ebben a bejegyzésemben láthatsz. Első ránézésre mondhatod, hogy teljesen egyformák. Nem azok. A kenyérgomba jóval nagyobb, keményebb, elképesztően bő fehér tejnedvű, színe egyöntetű, legtöbbször téglavöröses, és kalapbőre jellegzetesen körkörösen kireped, amikor szárazabbra fordul az idő. Valamint a fehér tejnedve megbarnul. Például a korai tejelőgombának megsárgul. A tejnedv színváltozása fontos határozóbélyeg. A kenyérgombát nem vágjuk le tönkjéről, sőt igyekszünk óvatosan fogni, mert sérülés helyén ömlik a tejnedv és mindent összeken. Sütve az egyik legfinomabb gomba.
Kiegészítés: A nyári, gyorsan száradó erdőkben még két ehető (és árusítható) tejelőgomba gyűjthető, a fehértejű Lactifluus piperatus és a zöldülőtejű keserűgomba L. glaucescens. Mindkettőre jellemző a sűrű lemezállás, a fiatal termőtesteknél olyan sűrűn vannak a lemezek, hogy alig láthatók. Nagyon hasonlítanak egymásra, de a zöldülőtejű fehér tejnedve zöldeszürke-kékes lesz. Sőt megsütve a húsa is színes. De ugyanúgy elkészíthető előfőzés után juhtúróval, szalonnával megsütve mint a fehértejű. A keserűgombák a nyár különleges csemegéi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése