14x80 méteren a biológiai sokféleségről

A gombamániám egyik hajtása a természetszeretetemnek. Amióta járni tudok, amatőr természetbúvárként járom a szülőföldemet. Eleinte csak a dédnagyanyám házához tartozó udvart fedeztem fel. Még most is emlékszem, hogy sünt találtam a tyúkólban a szalmán összegömbölyödve. Nappalra ide vonult vissza aludni. Emlékszem a prémesbogarakra, amiket a virágokról gyűjtöttem össze. Kicsiny ujjaim közé csippentve alaposan megnéztem őket. Majd vadásztam a rózsabogarakra. Hétévesen folyékonyan olvastam, így könyvek segítségével egyre több fajt tudtam azonosítani. Lenyűgözött a Természet. Sok év elteltével még mindig mosolyogva állok meg megszemlélni a bokrok alatt futkosó fekete rigókat, vagy hallgatom a délutáni órákban lármázó verebeket. Ma sem tudom, hogy miért gyűlnek össze a verebek közösségi kiabálásra. Mind egyszerre csivitel, mint ha fórumot tartanának. Szeretem kilesni az állatok mindennapjainak apró mozzanatait. Az élet nagyobb folyamatai rajzolódnak ki előttem a sok kis pillanatból. Lenyűgöző a nagyobb kép. Esténként, ha derült az ég, még nagyobbra nyitom a megfigyelési ablakomat, és ilyenkor egyetlen gigászi űrhajónak látom a Földet, amit magával húz a szülőcsillagunk, a Nap. 280 millió évente körbejárja a csillagunk a bolygóival együtt a Tejutat. Ami mint tudjuk, egy cirka 100.000 fényév átmérőjű küllős spirálgalaxis. Ha nagyon el akarok merengeni, ránézek a szabad szemmel látható Androméda-ködre, amely galaxissal 3 milliárd év múlva találkozója lesz a Tejútnak, hogy egy több százmillió évig tartó tánc során összeolvadjanak egyetlen, hatalmas elliptikus galaxissá.
Az emberi tudat egyik legjobb tulajdonsága, hogy képes ilyesmiket kideríteni és elképzelni. Mindannyian felfedezők vagyunk.
Visszatérve a szűkebben vett életteremhez, az előbb hallhattam a padlástéren lakó kuvikpár egyik tagjának a nyávogását. Szinte sorsszerű, hogy egy gondolkodó ember felett kuvik lakik. Erre mindig megtiszteltetésként gondolok, mert számomra státuszszimbólum a kuvik, és évekig sóvárogtam utána, vágytam rá, hogy itt fészkeljen. Kívánságom teljesült. Évekig korai denevérek lakták a padlásteret. Ők is hasznos és érdekes lakók voltak, de a kuvik, Athéné szent madara, az igazi főnyeremény.
„Nálatok laknak-e állatok?” Mi az, hogy. Nagyon is. Csak körül kell nézni, és egyből a gyengébb idegzetű ember sokkot kaphat a sok „nem kívánt albérlőtől”. Például egy ideggyenge városi elviselhetetlennek találná a kuvikok hangját. Amíg én ellágyulva hallgatom a nyávogásukat, ő a falat kaparná, és halálmadarat kiáltana.
Kora nyártól az éjszakai rovarok, és békák hangja ringat álomba. Májustól a mezei tücsök hímeket próbálom megközelíteni, hogy tetten érjem a fekete frakkos dalnokokat. Az egyik legkedvesebb rovarom. A bogarak közül a futrinkák a kedvenceim. Kiérdemelték tőlem a gyepszint tigrisei elnevezést. Többségük ragadozó.
Lépten-nyomon élőlényekbe botlok. Egyszer kertészkedés közben darázspók pottyant a kézfejemre. Kölcsönösen meglepődtünk, de legalább alaposan megnézhettem a jól fejlett pókocskát. Majd visszasétáltattam a helyére. Egyetlen állattól tartok, de attól joggal, a lódarázstól. Ez sem fóbia, hanem jogos óvakodás.
Sokévnyi megfigyelés után még mindig nem teltem be a természettel. Nem is fogok. Ez egy életre szóló kaland, a felfedezés.


Északi szélesség 46 fok 39 perc, keleti hosszúság 21fok 10 perc környékén található a családi házunk és a keskeny telkünk. Google Earth keresőjébe Békéscsaba Fényest beírva egyből meg lehet nézni egy 2010-es nyári felvételen a megyeszékhelyhez tartozó kertvárosi részt. Fényes alig pár évtizede még tanyavilág volt, hiszen az alacsonyan fekvő területet gyakran elborította a belvíz. Ezért elsősorban marhalegelőként hasznosították. Majd a belvíz elvezetése után szőlőket telepítettek. A 80-as években a gyermekes családoknak osztottak ki telkeket az egykori tanyavilágban. Rövid idő alatt még inkább rendezettebb képet öltött az egykori marhalegelős vidék. Az alföldi flóravidék részeként  őrzi az eredeti természetes növénytakaró hírmondóit, az erdős-ligetes sztyeppre jellemző növény és állatfajokat. Ugyan a 19. század végére széltében-hosszában feltörték a jó öntéstalajokat, és az erdőterület 25 ezer hektárra csökkent, azonban az állat- és növényvilág alkalmazkodott az emberhez. Tulajdonképpen még mindig a természet az úr, bármennyire ügyeskedünk. A természet csendes és szívós taktikáját mutatja, hogy keskeny telkünkön mennyi élőlény fordul elő. Egyébként ennél jóval több, de ezekre biztosan emlékszem. A pontosabb fajlistához tavasztól őszig ismét monitoroznom kellene a mini élőhelyet, de erre idén nem lesz lehetőségem, így maradt az emlékeimből megírt fajlista, ami 68 fajt tartalmaz. Az utolsó a „hódító” ember.

Gyógynövények:


Mezei katáng

Gyermekláncfű

Nagy csalán

Madárkeserűfű

Nagy útifű

Papsajtmályva

Cickafark

Szöszös ökörfarkkóró

Fekete nadálytő

Fekete bodza

Hamvas szeder


Ízeltlábúak:

Koronás keresztespók

Darázspók

Szongária cselőpók

Mezei tücsök

Zöld lombszöcske

Imádkozó sáska

Ragyás futrinka

Bőrfutrinka

Szarvasbogár

Kis szentjánosbogár

Sebes acsa

Fecskefarkú lepke

Kardoslepke

Farkasalmalepke

Égszínkék boglárkalepke

C-betűs lepke

Kis rókalepke

Nappali pávaszem

Atalanta-lepke

Bogáncslepke

Nagy pávaszem

Kacsafarkú lepke

Folyófűszender


Kétéltűek:

Barna varangy

Zöld varangy

Nádi varangy

Erdei béka

Zöld levelibéka

Pettyes gőte


Hüllők:

Fürge gyík

Vízisikló


Madarak:

Fekete rigó

Széncinege

Kék cinege

Fenyvescinege

Tengelice

Zöldike

Csíz

Sárgafejű királyka

Kerti poszáta

Vörösbegy

Ökörszem

Házi rozsdafarkú

Mezei veréb

Házi veréb

Meggyvágó

Erdei pinty

Fenyőpinty

Tövisszúró gébics

Karvaly

Kuvik


Emlősök:

Erdei cickány

Európai sün

Korai denevér

Vakondok

Menyét

Ember


Csodálatra méltó, hogy az ember agresszív biomassza átalakító tevékenysége ellenére - mindent dolgozzunk fel, hogy még többen lehessünk, mert az ember a teremtés csúcsa -, ennyire gazdag a helyi élővilág. Az örömömbe bánat is vegyül, mert sejtésem szerint egy gazdagabb múlt őrzői a ma is a területen élő növények és állatok.

Miért fontos a biológiai sokféleség? Amiért fontos az oxigén. Ennyi a válaszom. Ha nem értenéd, kifejthetem bővebben, de attól tartok, ha a tömör válasz visszapattant elmédről, a hosszabb még inkább le fog peregni róla.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése