A hiányzó gomba

A csoportos csiperke Agaricus bohusii Kétkörösköz első számú karakterfaja. Júliustól terem, így forrón reméltem, hogy még a hónapban megtalálom. Ezért ma terepre mentem, és tuti lakcímen ráleltem. Minden idősebb tölgy állományunkban jelen van, elterjedt, de egyelőre nem indult be mindenhol. Szerencsém volt, hogy a kiszemelt helyen ott volt. Akadtak vénebb csoportjai is, ami alapján bő egy hete teremni kezdett. Bújnak elő a zsenge példányok, nem állt le. Örültem neki, mert vele száz százalékos az év hetedik hónapja. Mindegyik karakterfajjal találkoztam. Meglepően jót gombásztam a szülőföldemen a hónap során. Hamarosan megírom a visszatekintőt. 
Nagyon jó volt Kétkörösközben mászkálni. Bár a név nem hivatalos, csak én használom, de pontosan leírja, hogy hol gombászok, a Fehér-Körös és Fekete-Körös egykori közös árterének magasabb térszínein nőtt keményfás ligeterdők helyére ültetett tölgyültetvényekben. Imádom. Ugyanolyan élvezetes végigpattogni a jól ismert ültetvényeken mint bóklászni a hegyi erdőkben. Az öröm nagyját a kedvenc gombák adják. Sajnos a tölgyesek állapota aggasztó. Ezek a hosszabb aszályos időszakok komolyan ütik a fás vegetációt. Ezért kevésbé tudnak ellenállni a kártevőknek és az elemek pusztításának. Benéztem Gyula-Városerdőbe és nagy pusztítással szembesültem. A vasárnapi vihar rettenetesen megtépte a tölgyeket, kőriseket. Az erdészet megkezdte a letört ágak, fák darabolását, de nagyon sok munkája lesz. Amíg nincsenek eltávolítva a sérült fák, addig életveszélyes a városerdő. Tehát az örömbe ürüm is került a mai felmérő túra során.