Erdők hete 2015

Szeptember 28. és október 4. közt országos rendezvénysorozat, az Erdők hete keretében lehet megismerkedni hazánk erdeivel. Békés megyében a Dalerd Zrt. területén rendezik meg az országos eseményhez kapcsolódó "Muzsikál az erdő" programot. Ugyan a sekély ciklon még szombaton is felettünk lesz, de nincs rossz idő, csak vékony ruházat. Tapasztalatom szerint megfelelő öltözet és társaság esetén fel sem tűnik a "rossz idő" és repülnek az órák. A végeredmény pedig egy remek élmény. Ezért nem riaszt az időjárás, és nyugodtan készülődök a vasárnapi gombatúrára. Felmegyek a hegyekbe, hogy igazi erdőkben gombászhassak.
Szerdán kimentünk Szanazugba és az ottani gazdasági célú ültetvényekben szedtük össze a gombaklub bemutató gombáit. A képet félúton lőttem és három fafaj egyedei láthatók rajta: csertölgy Quercus cerris, gyertyán Carpinus betulus és fekete dió Juglans nigra. Az utóbbinak semmi keresnivalója egykori árterünkön, de ide ültetik, mert itt jól fejlődik és értékes bútoripari alapanyagot ad. Tudom, hogy gyógynövény, de a mi diónk is az, a Juglans regia, ami az egyik kedvenc fám.
A szanazugi ártereken puhafás és keményfás ligeterdők voltak. Ezeket régen kivágták és újratelepítették, majd megint kitermelték és így tovább. Amit ma látunk a nyaralóhely környékén az egy gyönge imitációja a régi erdőinknek. Nincs erdőnk. Felejtsétek el, hogy erdőnek nevezitek a gazdasági vagy vadgazdálkodási célú fás élőhelyeinket, amik olyan kicsik, hogy Békéscsaba és Gyula nagyobb kiterjedésű mint az "erdőink".

 Ha figyelmesebben megnézed a sötétzöld foltokat, amik a fás élőhelyek, feltűnhet mozaikos szerkezetük. Ezek bizony ültetvények. Mályvád őstölgyese pedig egy nagy vadaskert és semmi több. Egyébként utálom a túltartott vadállományunkat, mert ellehetetlenítik az "erdő" természetes megújulását. Plusz leromló élőhelyeinken könnyedén terjeszkednek az idegenhonos lágy- és fásszárú növényfajok. Hamarosan csak egy tucat növény fog osztozkodni a megyén. Tévedés, nem, inkább hazugság a természet és vizek otthonának nevezni a megyét. Való igaz, hogy vannak termálvizes kútjaink és ezekre épült fürdőink, de vizes élőhelyek rendkívüli mértékben összezsugorodtak és közel sem olyanok mint 200 éve voltak. A szinte egyenes mederbe terelt folyóink képtelenek továbbfolytatni tájalakító munkájukat, árhullámuk gyorsan levonul, miközben az ártérre települt ember rettegve nézi a gátat, át ne szakadjon. A folyószabályozás egyik káros hatása, hogy jóval kevesebb az éltető víz. Enélkül pedig nem tudnak megmaradni a fás élőhelyeink, úgynevezett erdőink. A megye éves csapadékmennyisége nem teszi lehetővé összefüggő erdőterület kialakulását, ilyen itt soha nem is volt. Fás puszta, vagyis az erdős sztyepp az eredeti képe a megyének, a folyók mentén galériaerdőkkel, az ártér magasabb szintjén elképesztő fajgazdagságú, nagy produktivitású tölgy-kőris-szil ligeterdőkkel. Keseregsz a brazíliai őserdők kiirtása miatt? Ugyan már, miért?! Az őseink ugyanezt csinálták itt helyben. Teljes lendülettel, a fejlődés, gyarapodás, mezőgazdaság érdekében felszámolták a természetes élőhelyeket, kiirtották a puhafás és keményfás ligeterdőket. Amit ma látsz, az csak egy illúzió, tömve invazív növényekkel, és nagyítóval keresheted az üde lomberdei fajokat és sírhatsz a haldokló, öreg, kocsányos tölgyeink Quercus robur láttán. Mind haldoklik, mert szomjaznak.
Erdők hete Békés megyében? >#&@>* Üdvözlöm az erdészeket!