A zivatarszezon titánja

Május hetedikén szintén egy hidegfront vonult át az országon. A front csapadékmezője elkerülte a megyét, átlósan szelte át az országot, ide dél-keletre nem jutottak el a felhői. Ellenben a hidegfront mellékhatásaként létrejött Békés megyében egy szupercella, ami Hódmezővásárhelytől elindulva egészen Békéscsabáig eljutott. A megyeszékhelyhez érve még látszódtak szupercellás vonásai, de már leépülőben volt. Élete legnagyobb produkcióját Orosháza és Gerendás térségében mutatta be, előbbinél tornádót, utóbbinál kiadós, jéggel kevert záport produkált. Békéscsabánál már csak felhő-felhő villámokra és egy rövid záporra futotta az erejéből.
Túl gyorsan vonult, mire eldöntöttem, hogy nem is olyan veszélyes, kimehetnék a határba teljes panoráma fotót készíteni róla, már késő volt. Töprengés közben az észak-nyugati ablakból fotóztam. A mellékelt képen jól látható az alacsony felhőalapja és a falfelhője. Jellegzetes megjelenése, és a lassú, forgó mozgása egyértelművé tette számomra, hogy tényleg egy szupercellát látok. Nagyon ritka a független, nem rendszerbe ágyazott szupercella. Sőt az is ritka, hogy ne takarja el előlem a csapadékja. Talán ez volt az első eset, amikor sikerült tisztán rálátnom a zivatarfelhők királyára. Annyira izgatott voltam, hogy nyárfalevélként reszkettem. Azt hiszem, terepi munkára alkalmatlan lennék, mert egy felhőtitán biztonságos megfigyelése is túl soknak bizonyult nekem.
Az egyik viharvadásznak sikerült Gerendásról megfigyelnie a szupercellát. Az ő beszámolója sokkal profibb.

Kiegészítés: A heves és pusztító zivatarok mindig felidézik előttem Goya óriását.