Megbabonázza az embereket a világító gomba, pedig már tudjuk, hogy hogyan keletkezik a fény. A biolumineszcencia jelensége az állatvilágban szintén gyakori, közismert példa a szentjánosbogár. Az állatoknál nagyobb részt tisztázott a fénykibocsátás szerepe, de a gombáknál nem. Látszólag semmi járulékos haszna nincs. Egyszerűen az anyagcseréjük kémiai folyamata során a fölösleges energia „hideg” fényként kisugárzódik. Ha a termőtest kiszárad, akkor nem világít, és hiába áztatják be, nem fog újra felragyogni, tehát csak az élő, fejlődő termőtestek világítanak, vagy egyes fajoknál a micélium is vagy csak a gombatelep.
Hazánkban szintén élnek lumineszkáló kígyógombák: enyves kígyógomba Mycena epipterygia, fehértejű kígyógomba Mycena galopus, cifra kígyógomba Mycena inclinata, barázdálttönkű kígyógomba Mycena polygramma, retekszagú kígyógomba Mycena pura. Azonban náluk jóval ismertebb a világító tölcsérgomba Omphalotus olearius.
A gyűrűs tuskógombának Armillaria mellea csak a micéliuma és a gyökérszerű, sötét színű rizomorfái világítanak. Ha ezek növekedése leáll vagy szünetel, akkor elvesztik fényüket. Ez is azt bizonyítja, hogy az anyagcsere mellékterméke a fény.
Érdekes, hogy a zöld növények maradványait lebontó gombák zöld fényt bocsátanak ki.
Megjegyzés: A kép eredeti helyén még több felvétel látható a fénylő kígyógombáról.
Nagyon szépen köszönöm a cikket! Melyiknek van a legnagyobb fénye a kígyógombák közül?
VálaszTörlés