A hidegfront nyertese, a monília

Tavaly zavartalan napsütésben virágozhattak a gyümölcsfák. Egy éve készítettem a fotót a meggyvirágokról. Idén a másik időjárási helyzet következett be, vagyis veszteglő anticiklon helyett frontok vonulnak át és öntözik meg az országot. Ami a szántóknak áldás, az a gyümölcskerteknek átokverés, mert a Monilia laxa és Monilia fructigena a szeles, esős, hűvös időben viharos gyorsasággal terjed. A kinyílt virágok bibéjén át jutnak be a fákba, hogy éljenek és sokasodjanak. A Monilia laxa kizárólag a rózsafélékhez Rosaceae tartozó csonthéjasok kártevője: meggy, kajszibarack, cseresznye, őszibarack, alma, körte, illetve ezen növények kerti díszként tartott rokonain is élősködik. A Monilia fructigena megtámadja a mogyorót és a szőlőt is. A kertekben nincs gyakorlati jelentősége a megkülönböztetésüknek, mert egyszerre jönnek, így mindenképpen védekezni kell ellenük. Ha ragaszkodunk a természetkímélő módszerekhez, akkor virágzás előtt 1,5%-os, virágzás után 1%-os bordói lével alaposan mossuk le a fákat. A fák köré ültessünk tormát, és a torma leveléből készített főzettel permetezzünk hetente. Ha már megtörtént a fertőzés, a fertőzött ágakat az egészséges rész 10 centis darabjával vágjuk le és égessük el. Az összeszáradt gyümölcsmúmiákat, lehullott, moníliától fertőzött gyümölcsöket szintén semmisítsük meg, mert ezeken telel át. Lombhullás után még egyszer javasolt lemosni a fákat 2%-os bordói lével.
A monília fajok a tömlősgombák Ascomycota törzsébe tartozó növényi kórokozók. Ritkán termőtestet is fejlesztenek, ami miniatűr csészegombára hasonlít.
A leggyakoribb kerti kórokozónk elleni hadakozás bizonyítja, hogy a kertészkedés egyáltalán nem egy habkönnyű kikapcsolódás, hanem hozzáértést, figyelmet igénylő munka.