"Facepalm"

Ahhoz mérten, hogy a 20. század klasszikus sci-fi szerzői a 21. század idejére micsoda nagyívű történeteket álmodtak meg, roppant szánalmasnak találom, hogy az erdő fontossága még csak most kezd a figyelem középpontjába kerülni. Ez olyan mértékű sötétség, ami abszolút letaglóz és kezembe temetem arcomat. Abszurd, hogy az élő ember nem képes felfogni, hogy életéhez élő környezetre van szüksége, és csak a globális veszély képes némi cselekvésre rávenni. A faültetési mozgalomért maximális tisztelet részemről, azonban világszinten elképesztő mértékű továbbra is az őserdők tarvágása. Elég csak átmenni a szomszédba, Romániába és olyan magas ökológiai értékű erdőket látsz elpusztulni, hogy guvad a szemed a döbbenettől. 
Ezeknek elment az eszük! Pontosabban az összes embernek elment az esze, mert elhitte, hogy a fogyasztói társadalom képes minden igényét kielégíteni, elég ehhez megfelelő pénztőkével rendelkeznie. Tévedés. Gondolj csak a pálmaolajra, ami népszerű adalékanyag, aminek termesztéséért feláldozzuk az esőerdőket. A te jóléted megteremtéséért igencsak komoly károk érik az élővilágot. És a pusztítás köre kezd bezárulni, vagyis az esztelenségünk árának megfizetése most következik. Senki sincs felkészülve a civilizációnk összeomlására. Én sem. Annyira elkényelmesített minket a fogyasztói lét. Rendkívül gyengék és óvatlanok, valamint tudatlanok lettünk a modern kori kommunikációs eszközpark ellenére. Ráadásnak elképesztően könnyedén össze lehet zavarni minket tudatosan csinált hamis hírekkel, félelemkeltéssel. Vagy elaltatni a figyelmünket...
 Sajnos ki kell ábrándítsalak, ha mentsvárként az ország "jelentős" erdősültségére gondolnál. Tavaly volt szerencsém a Bükkben gombászni és ott értékes tapasztalatokat szerezni, hogy miként hat az erdőre a folyamatos erdőgazdálkodás. Röviden, kész katasztrófa. Sajnos nincsenek érintetlen erdőink, komolyan sérült az erdei ökoszisztéma és sérülékenységét növeli a növekvő hőmérséklet és szeszélyes, hosszú aszályos időszakok. A faültetés nagyon jó dolog, én is ültettem a telekre két kocsányos tölgyet, többet nem, mert nincs elég helyem, de a fáknak vízre van szüksége a növekedéshez. A víz már most kulcskérdése az erdőtelepítésnek. Ezért kerültek előtérbe a szárazságtűrő őshonos fafajaink, lásd az idei év fáját.
 Mit hoz a jövő? Úgy vélem, hogy az egyén önzését maximálisan kihasználó, az anyagi javak hajszolását vágyott célként kitűző fogyasztói társadalom végnapjaihoz értünk. A globális változások mindannyiunkra rárúgják az ajtót és a földbe döngölnek minket. Senki se higgye, hogy egyedül boldogulni fog, vagy pénzzel megveheti a másik segítségét. Pénzpiacunk meglepően gyorsan fog semmivé lenni a húsba vágó változások korában. Egyébként mindenünk megvan a túléléshez, ha az önző céljainkat félrelökjük és körülnézünk, hogy mi mindent lehetne tenni. Az a jövő, amiről a 20. század klasszikus sci-fi írói írtak sosem jön el, ha mindenki gyilkos versenyben hajt oktalan célokért. Miféle gond lett a 80-as években épült kivagyi nagy családi házakból is! Gyerekek szerte szét, a rosszul szigetelt ház fűtése kész anyagi csőd... és benne vacog két idős ember, vagy csak a magányos asszony. És mennyi példát tudnék hozni, amikor az esztelen vágyaink később visszaütöttek! 
 Nekem egyetlen vágyam van, hogy halálom után az élet kereke ugyanúgy forduljon tovább, amikor eljön a kikelet a ligeti csillagvirágok kék szirmai kitáruljanak, a nyárfák alatt bújjanak elő a kucsmagombák, kora nyáron a gombák első termőhulláma lemenjen és folytathatnám a természet csodáit. Nem egy szemétdombon, romok között akarok nyugodni, hanem az anyagaimat vissza akarom adni az élet körforgásának. Egyetlen furcsa kis változata vagyok a nagy életnek, picike locsi-fecsi hullám, ami útja végén visszatér forrásához. Volt szerencsém látni az élet gazdagságát, és nekem senki se mondja, hogy felér hozzá a plázáinkban összehordott kacathalom, ami semmi több mint leendő szemét. Mert ehhez értünk, valódi értékből fillérekre váltható hulladékot csinálni. Valójában a bolygó legkártékonyabb élőlényei vagyunk. Kíváncsian figyelem, hogy miként fog hatni a többiekre az általunk generált klímaváltozás. Tanulságos történet. Kár, hogy a többség képtelen a tanulásra... facepalm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése