Ugrás a fő tartalomra

Tompapusztán jártam

Egy éve februárban írtam egy bejegyzést, amiben felsoroltam a megye legöregebb kocsányos tölgyeit. Azóta vágytam látni a tompapusztai öreget. Ma négyen egy autóban a megye déli részén a Maros hordalékkúpján bolyongtunk, mert kerestük a pusztai kucsmagombát. Sajnos nem sikerült túl sokat találnunk, de más élményben bőven volt részünk. Ezek közé tartozik a tompapusztai tölgy is. A fa él, rügyei duzzadnak. Jó lenne rügyfakadás után ismét felkeresni, amikor a pusztán nyílnak a löszpusztarétek virágai. Különleges hangulata van a megye déli felének, egészen más mint az északi, ahol én élek. Sőt én még nem is a legészakibb részen vagyok. Oda szintén mennem kell, mert ideje mindent látnom, ami a szülőföldemen van. 
A lenyűgöző tölgyfa az egykori keményfás ligeterdő utolsó gyermeke lehet. Az ilyen nagy fákat kastélyparkok kialakításakor meghagyták, így élhet ma is. Azonban a park elpusztult a kastéllyal és birtokkal együtt. Az egykori pompára és gazdaságra semmi sem utal. Pedig ez volt a birtoka Horthy Miklós földművelésügyi miniszterének, Purgly Emilnek. Valahogy a nemzeti tőkéseink mindig pusztát hagynak maguk után... És ez komoly tanulság a jelenben.
Találtam egy filmhíradó részletet az archívumban 1955-ből. Szintén történelem. Amikor az erőszakos téeszesítés végleg megtörte a parasztságot alkotó emberek gerincét és kiölte belőlük az önálló akaratot. Gyakorlatilag a magyar társadalom kicsinálta saját magát. Ami most van az egy hosszan elnyúló agónia. Végül a puszta marad egyetlen fával.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…