Ugrás a fő tartalomra

Póstelek tavaszi arca

Vasárnap egyedül baktattam Pósteleken. Bár időben szóltam az időpont változásról, de senki sem jött el, hogy együtt nézzünk körül. Sebaj! Legalább magányomban gondolkodhattam az élet nagy dolgain, például a mulandóságon, hogy semmi sem örök. A gazdasági célú faültetvények pláne nem, amik majd egy emberöltőig fejlődnek, aztán legszebb korukban kitermelésre kerülnek. A 117/B éktelen sebként tátong a kastélypark mögött. Aki látni akarja, hogy mit jelent az erdőművelés, nézze meg. A pusztítás totális. Fogok felrakni egy képválogatást, hogy mi minden pusztult el a tarvágással. Bármit is szeretsz, minden mulandó. Rezignáltan vettem tudomásul, hogy módosítanom kell a pósteleki felmérő útvonalamon. A 117/B területén majd csak a 2000 után születettek fognak gombászni, amikor újra felnő az ültetvény.
Most már meg kell néznem az egykorú 118/A-t, mert azt talán nem termelik ki a benne fészkelő holló pár miatt. Gomba vagy növény miatt egyiket sem kímélik, de védett állat jelenléte oltalomra adhat okot. Kár, hogy nincs a megyében érintetlen erdő. Megértem, hogy az ültetvény olyan mint a gabonatábla, hosszútávú növénytermesztés a faanyagért, de az nem fér a fejembe, hogy miért nincs békén hagyott fás élőhelyünk. Ennyire fontos lett volna minden művelésre alkalmas földet felszántani? A nagyüzemi mezőgazdaságnak nincs szüksége sok dolgos kézre, és nem ad megélhetést több százezer embernek. Nem véletlenül csökken a megye népessége. Nincs semmiféle megtartó ereje. És még így is sokan  vagyunk a puszta kínálta életlehetőségekhez mérten! Nem lettem optimistább a 12. kilométer végére érve.

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…