A pusztai búcsúja

A pusztai kucsmagomba Morchella steppicola újabb élőhelyét jártam be tegnap. Természetvédelmi őr ismerősöm hívta fel a figyelmemet a területre. Tehát címre mentem. Az útvonalat követve meg is találtam az elöregedett termőtesteket, amikkel a kora nyári időjárás végzett. Éppen még fotózható állapotban volt néhány darab, a többi szinte "felrobbant". A fotók közül kiválasztottam a leginkább tipikusat, ami alapján el lehet indulni 2019. márciusában a keresésére. Erre az évre Békés megyében letermett. Azonban a Viharsarok jó terep számára, itt bőven talál löszös és agyagos talajokat. Sajnos puszta kevés van, mert szinte minden fel van szántva, de azért akad nyílt füves terület. Ezek közül több viszont védett, így csínján a vérmes gombász álmokkal, mert jön a természetvédelmi őr és nyakon csíp. Azonban gátoldalban is találtak idén pusztai kucsmagombát. Bárhol ott lehet! A lényeg, hogy csapadékos legyen a tél-tavasz. Figyeld a csattogó szamócát! A képen is ott vannak a levélkéi. Az alacsony növényzetet. Magas fűben nem érzi jól magát a pusztai. Szikes foltokon ne keresd. A sziket csak kevés gomba bírja, és nem tartozik közéjük. Ha szikesen jársz, keresd a magasabb részeit, elég egy méternyi szintkülönbség, hogy másmilyen legyen a talaj. Ne add fel a reményt! Éveket vártam egy ideális időjárású tavaszra, és egyből két élőhelyen fotózhattam a ritka gombát, ami talán nem is olyan ritka.