A tudományos nevében a fajnév a különleges gallérjára utal. A leírásából kiemeltem az erre vonatkozó részt: "Gallérja jellegzetes, fiatalon a részleges burok maradványa lefelé, az általános burok maradványa pedig felfelé álló, egy élben találkozik, keresztmetszetben háromszög alakú, majd idővel a gallér lelógóvá, vékonnyá, múlékonnyá válik."
Önálló faj létét genetikai vizsgálattal állapította meg másik két remek mikológusunk, Vasas Gizella és Locsmándi Csaba.
A mai napon csiperke szakértő ismerősömmel, aki tevékenyen hozzájárult a faj leírásához, kerestem fel a hungarikum élőhelyét, ahonnan a holotípus előkerült. Mivel korai termőidejű gomba, majdnem lemaradtunk a termőtesteiről, amik a nyárias melegben gyorsan beértek és bőven spóráztak. Éppen fotózható állapotban voltak. Többet is találtunk. Sőt a délutáni séta során a mályvádi ültetvény-rengeteg sitkai részén egy vadtúrásban magam is ráleltem egyre. Hogy hogyan került oda, rejtély. Közben a héten egyik kezdő gombásztársam Szanazugban bukkant rá egy csiperkére, amiről képet küldött. Egyik általam ismertre sem hasonlított, bár a mezei csiperkére picit emlékeztetett, de a hosszabb tönkje alapján kizártam, hogy az lenne. Ma a találati helyre vezettem szakértő gombásztársamat, aki megerősítette, hogy a szanazugi termőtestek is a körösi csiperkéé. Hirtelen négy ismert élőhelye lett. Valószínűleg mindegyik idősebb ligeterdő jellegű ültetvényünkben jól érzi magát. Kétkörösközben gyakori lehet, miközben csak innen ismeri a tudomány.
A gombák pechére hiába mérték fel a megye gombáit szakemberek a 80-as években, és került elő innen sok érdekesség, azóta a mikológusok által bejárt öreg "erdőket" mindet kitermelték. Nem kaptak védelmet. A haszon minden előtt.
Megjegyzés: A felmérő munka során összefutottunk egy erdésszel, aki megerősítette a szakmai mítoszt, hogy az erdészek munkájának köszönhető, hogy ennyi "erdő" van a megyében. Eredetileg(?) csak foltnyi kis ligetecskék voltak itt, minden más vízben ázó, fátlan lapos volt. Ezt erősen kétlem. Az ingovány pont az erdők letermelése után keletkezett, amikor a vízi malmok miatt elrekesztették a folyókat, és árvíz idején mindenfelé ment a víz. Aztán megrekedt a tájban. De mindegy is, hogy mit hiszünk. A tény, hogy az ember extrém magas egyedszáma totális katasztrófa a természet számára és faanyag igényünk pokoli terhelést ró az erdőre. Ezért jöttek létre a török dúlás után fátlanná vált Kétkörösközben az egykori ligeterdők helyén a mai ültetvények, amiknek lágyszárú növényzete árulkodik a múltról. Volt itt erdő. Most már nincs. Ami van, mind ültetvény. Ebben igaza volt az erdésznek, nélkülük ezek sem lennének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése