Gombász a zöldben

A helyzetjelentés egy képből áll, mert nem tudtam semmi okosat írni. Oké, hogy szülőföldemre lehullott két havi csapadék mennyiség, de a sekély ciklon szeszélyesen mozgott, nem mindenhol öntözte meg a tájat olyan alaposan mint a Viharsarokban. Sajnos, az aszály már elvégezte romboló munkáját, egyes kultúrnövényeinknek későn jött az eső, de legalább megjött és a többi élőlényt kihúzta a bajból. Rekord meleg volt a július és nagyon száraz. Aggódva figyeltem a meteorológiai oldalakat, ahogy hétről hétre csökken a talajnedvesség. Mostanra sokat javult a helyzet dél-keleten, de folyton az eget lesem és még mindig esőre várok. Megviselt a hosszú szárazság. Kész csoda, hogy találtam friss termőtesteket Pósteleken július közepén. Ez annak a néhány kóbor zivatarnak volt köszönhető, amik hidegfrontokból pattantak ki. Adtak egy kevés esőt a szomjazó tájnak.
Reménykedtem, hogy esős júliusunk lesz, egyes években összejön mint például tavaly vagy 2011-ben és 2008-ban. Egyébként négy éve a sok csapadékot nyár derekán egy hőhullám után ugyanúgy egy sekély ciklon hozta mint most augusztus végén. Ha egy hónappal korábban alakul ki az esős idő, akkor nyáron is gombászhattunk volna. Egy csodás fotó 2011 nyári szezonjáról. Ezen a linken pedig 2014-ből kaphatunk kóstolót. Pechünkre idén az anticiklon ült ránk és délről kaptuk a forró levegőt. Pedig esős július esetén bokáig járunk a gombában. Tavaly tobzódtak a gombák, például hihetetlen mennyiségben jött elő a védett csoportos csiperke Agaricus bohusii. Nehéz feldolgozni, hogy egyik évben kegyes az időjárás, a rákövetkezőben pedig még a hegyi legelők is kiégnek. 2015-ben az Erdélyi-szigethegység sem kapja meg a szokásos csapadék adagját. Szomorúan jöttem ki a Béli-hegységből a hónap elején. Az erdő alja ugyanolyan száraz volt mint az Alföldön. A fákról pedig hullottak az összefonnyadt levelek. Szokatlan látvány volt és elkeserített. 

Azonban semmi sem tart örökké, reményt adott egy szó a kánikulában: elmúlik. Végre megkaptuk a várva várt esőt. Végre terem a kiváló mezei szegfűgomba Marasmius oreades, ami egyenértékű a vargányával és a rókagombával. Hamarosan özönszámra fognak tobzódni a többiek is. Ezért mosolygós az arcom a mobilos fotón. Helyreállt a világ rendje, jön az ősz és jönnek a gombák.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése