Reggel ötkor egyik oldalamról a másikra fordulva morfondíroztam, hogy felkeljek-e, érdemes kitennem magamat a hőhullám negatív hatásainak? Sóhajtottam egyet és kiléptem az ágyból. Több mint két hónapja eldöntöttem, hogy elmegyek Jásziványba a szarvasgomba fesztiválra, akkor a forróság már nem fog megállítani. Hat húszkor a barátommal beültünk Tojásba (remek becenév tojássárgája színű, törékeny "mi autónknak") és elindultunk. Az út a ritka forgalomnak köszönhetően nyugodt volt, csak egy bolti vásárlás idejére álltunk meg. Kilencre megérkeztünk Jásziványba és elindultunk felfedezni a fesztivál területét. Gyorsan megtaláltuk az információs standot, ahol jelentkeztünk az első szarvasgomba túrára. Aztán átnéztük a többi stand kínálatát. Azonnal megragadta a figyelmemet a mikorrhizált csemeték csapata. Ellenállhatatlanul vonzódni kezdtem a kocsányos tölgyek felé és kijelentettem, amikor végzünk, veszek egyet, hogy legyen társa a kertben fejlődő, magról kelt rokonnak. Így is lett. Délután fél háromkor megvettem az egyik legnagyobbat. Az autóban kettő közénk raktam a palack tartóba és hazaúton közöttünk lengedezett. Most a nagyszobában vár velem együtt a hidegfrontra, ami elsöpri a forróságot és megöntözi a tájat. Amint lehűl a levegő és megázik a kert, azonnal viszem ki és elültetem végleges helyére. Ha minden jól alakul és szépen megered, akkor két kocsányos tölgy lesz a telken. A jövő ígérete van bennük. Mikor már nem leszek és csontom is elporladt, a tölgyeim állni fognak.
Kiegészítés: A Jásziványba vezető hosszú bekötőútról látni lehet a Mátrát. Hegyeket is láttam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése