Gomba a kertben

A kerti tintagomba Coprinellus micaceus az egyik legközönségesebb gombánk. Az erősen korhadt faanyag a kedvenc táptalaja. Tuskókon, gyökérzeten tenyészik és fejleszti termőtesteit. Amikor a fűben rálelünk, akkor is valami faanyagon nőtt ki, amit eltakar a talaj. Termőközege miatt bárhol rálelhetünk az év fagymentes részében, vagyis áprilistól decemberig terem erdőkben, parkokban, városok egyéb zöld területein, és kertekben eső után. A mostani kissé nedvesebb időjárás máris előcsalogatta. A fotóm tegnapi, a város belterületén örökítettem meg. Általában nagyobb csoportokban jön elő. Csoportos megjelenése az egyik jellegzetessége. A másik, a csillámok a jobb oldali kalap tetején még éppen észrevehetők. A sűrűn álló lemezei fiatalon fehéresek, de gyorsan feketére színeződnek a sötétbarna-fekete spóráktól. Vékony tönkje üreges, gallérja nincs. Az érő termőtestek kalapja kiterül, széle felpöndörödhet, közben egészen fekete lesz, végül elfolyósodik, lebomlik. A rövid életű termőtesteket időben elcsípni nem könnyű, és nem igazán érdemes. Bár ehető gomba, de törékeny és nincs különösebb íze. Ráadásul az alkohol lebontását gátló vegyületet tartalmaz, amivel kellemetlen órákat szerezhet nekünk, ha ittunk rá alkoholt.
Mostanában tömegével jön elő mindenfelé, így a gombákban járatlan laikusok meglepve állnak előtte a kertjükben. Nem kell tartani a kerti tintagombától. Ártalmatlan korhadékbontó, aminek közvetett haszna van, humusszal gazdagítja a talajt.