Ötleteltem

Az év 9. hetére már itt is lesz a meteorológiai tavasz kezdete, március elseje. Igazából a harmadik hónappal indul el az újév, mert az időjárás, a hosszabbodó nappalok hatására berobban a vegetációs szezon. Ötletelek, hogy mivel lehetne feldobni a szezonkezdetet, hogy igazán eredményes év lehessen a 2024-es annak ellenére, hogy a klímaváltozás egyre inkább érezteti a hatását. A február picit sem érződik téli hónapnak. A korai meleg viszont nem téveszti meg a cseh kucsmagombát, jelenleg 1 centisek a termőtestei, bőven az avar alatt rejtőzködnek. Idén is március közepére lesznek elég nagyok az elsők, hogy észrevehetőek legyenek. Erre is gondoltam ma délelőtt, ahogy a piaci helyemen tervezgettem a szezont. A kis, kilenc négyzetméteres stand az enyém, és a berendezésén, dekorációján, világításán töprengtem. Apránként, ahogy az anyagi lehetőségeim engedik, az igényeim alapján akarom átrendezni. Arra is gondoltam, hogy mivel a tudás a legfőbb érték, amit tényleg fontosnak tartok, egy kis zöld információs pontot is kialakíthatok, ahol nemcsak a gombákról lehet tájékozódni, hanem minden olyan helyi kezdeményezésről, például közösségi kertekről, amik az élet megőrzését és a közösség építését tűzték ki céljaiknak.

Jó példát szeretnék mutatni, egy picike reményt sugallni, amikor a média agresszíven a rosszat harsogja, de direkt, mert a félelemkeltéssel hatásosan lehet befolyásolni az embereket. Én viszont egészen másban utazom és mást tekintek fontosnak. Abszolút tisztában vagyok a küldetésem kicsinységével és erőtlenségével, valamint hiábavalóságával, de mivel semmit sem veszthetek, ami erőmből telik megteszem. A tavaszi nap-éj egyenlőségre szeretnék kész lenni a dekorációval. Négyszáz eurónak megfelelő összegből gazdálkodhatok hónapról hónapra. Tényleg apránként fogok haladni a szűkös keret miatt. Ez már csak ilyen, az élet kemény menet. De ehhez is hozzászoktam életem 46. évét betöltve, és megbocsátó nevetéssel engedem szélnek az illúzióimat, a reményeimet. A hitet régen felszámoltam magamban, mert az ember is csak egy állat, nincs semmiféle magasztos küldetése. Amit teszek, azért teszem, mert kedvem van hozzá és még mozog kezem-lában, működik az agyam, ver a szívem, és a tüdőm se halt el embólia következtében. A természet siker ismérve alapján sikeres vagyok, mert még élek. Tart, ameddig tart. És nem fogok senki után futni. Mint valami sárkány betekeredek a helyemre és onnan nézlek titeket. Ha gombával jössz, egyből közös nevezőre állhatunk és jó élményben lesz részed.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése