Könyvajánló

Peter Wohlleben A fák titkos élete című műve egy könyv terjedelmű szerelmes levél a fákhoz. Mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki szerint a fa nemcsak nyersanyag, hanem érző lény, ahogy a szerző és én magam is gondolom. A fák lenyűgözőek, a növényvilág császárai. Ma élő gigászok. A legnagyobb élőlény a Földön a Sherman tábornok fája. Sajnos az állati jogok betartásával is vannak gondok, így hogyan lehetne remélni, hogy egyszer gondolunk a növények jogaira? Pedig a fák és a lágyszárú növények, valamint egysejtűek, képesek a csodára, hogy szerves anyagokat állítsanak elő. Tulajdonképpen a Földön elég volna két nagy élőlénycsoport, a növények és a gombák. Az állatok pusztán potyautasok, haszonélvezői a növényi produktivitásnak. Ki az értékesebb, a termelő vagy a fogyasztó? A gomba mint lebontó hasznos a növény számára, mert az elhalt fák építőanyagait ismét elérhetővé teszi az újulatnak.
A fogyasztó, haszonélvező alázattal közeledjen az élővilág óriásaihoz. A fák remekül ellenének az ember nélkül, de mi senkik lennénk nélkülük. Ez az igazság. 
A könyv számos témát érint, bemutatja, hogy a fák éreznek, kommunikálnak, emlékeznek, és gondoskodnak az utódjaikról. Az erdő egy aktív közösség, amit fás szárú növények alkotnak. A gyökérkapcsolt gombák pedig közvetítenek a fák között. 
 
"Nézzünk inkább békésebb fa-gomba párosok után. Egy-egy fa megfelelő gombafajának fonalzata révén - ilyen például a tölgy számára a vörösbarna tejelőgomba - a fa megsokszorozhatja hatékony gyökérfelszínét, azaz számottevően több vizet és tápanyagot képes magába szívni. Azokban a növényekben, amelyek gombapartnerekkel működnek együtt, kétszer annyi létfontosságú nitrogén és foszfor található, mint azokban a példányokban, amelyek csak saját gyökereikkel szívják fel a tápanyagot a talajból. Hogy létrejöjjön a partneri kapcsolat a több mint ezer faj valamelyikével, a fának nagyon nyitottnak kell lennie. Mégpedig a szó legszorosabb értelmében, ugyanis a gombafonalak belenőnek a zsenge finomgyökerekbe. Nem tudjuk, hogy ez fájdalmas-e, de mivel a folyamat kívánatos, feltételezem, hogy a fákban inkább kellemes érzéseket vált ki. Bárhogy álljon is a dolog, innen fogva a két partner együttműködik. A gomba nemcsak a gyökérzeten hatol át és fogja körbe, de fonalzatával az erdő környező talaját is pásztázza. Ennek során átlépi a gyökerek megszokott terjeszkedési területét, és átnő más fákhoz is. Itt kapcsolatba lép más gombapartnerekkel és azok gyökereivel. Igazi hálózat jön így létre, amelyen keresztül most már gondtalanul folyhat a tápanyag- (lásd a "Szociális hivatal" című fejezetet), sőt az információcsere is, például egy közelgő rovartámadásról." 

Ha elolvasod, utána egész másként fogsz tekinteni az erdőre.