A járvány II.

A kitridiomikózis a kétéltűeket sújtó halálos, gomba okozta megbetegedés. Bár ez szinte csak a természetvédőket érdekli, átlagember nem foglalkozik más fajok bajaival. Sokan undinak találják a "nyálkás" és hideg kétéltűeket, holott ezek az állatok rendkívül fontos ízeltlábú pusztítók és táplálékállatai számos ragadozónak. Tehát nélkülözhetetlen részei a táplálékláncoknak, az élővilágnak. Elvesztésüket mi is megéreznénk, hiszen dominóláncszerűen omlanának össze a táplálékláncok, amiknek végén jelenleg az emberi faj áll. Nem úsznánk meg súlyos károk nélkül.
Sajnos a kórságot az ember szabadította rá a kétéltűekre, akárcsak annak idején a gesztenye kéregrákot az amerikai és európai gesztenyefákra. A Batrachochytrium dendrobatidis Dél-Afrikából terjedt szét kísérletekhez használt karmosbékákkal. Hazánkban 2004-ben fedezték fel a gombát hordozó, de még nem beteg kétéltű populációkat. Máshol fajokat pusztított el, és a kétéltűek egyharmadát komolyan veszélyezteti. Szegény csóri békáknak nem elég, hogy meg kell küzdeniük az élőhelyeik elvesztésével, a klímaváltozással, az UV-sugárzás időnkénti erősödésével, de még egy ember által széthurcolt gomba is fenekedik rájuk. A kitridgomba tönkreteszi a bőrüket, amin át lélegeznek és ionokat cserélnek. A nátrium-kálium egyensúly felborulása végül szívleálláshoz vezet náluk is. Szerencsétlenek szívinfarktust kapnak. 
Ha az embert veszélyeztetné egy ilyen kórokozó, már a WHO kongatná a vészharangot, és még a 2009-es H1N1 influenzánál is komolyabb védekezési terv kerülne végrehajtásra. De hát csak a kétéltűek pusztulnak el tőle, mit is érdekel minket a sorsuk? Azonban ne feledd, ha borul a tápláléklánc, vele borulunk mi is.

Megjegyzés: Az illusztrációnak választott festmény Otto Marseus van Schrieck (1613-1678) holland festő alkotása. Kedvenc témái voltak: kerti növények, hüllők, békák, lepkék.