Egy kamera emlékére

A februári plakát háttérképének eredetije. 2016. szeptember 10-én készítettem a Pádis-fennsíkon egy szálaskalapú nyálkásgombáról az öreg kompaktommal. A HP Mz67 2009 karácsonya óta volt az állandó társam. Az évek alatt összecsiszolódtunk; rájöttem, hogy mikor készít szép képeket. Mindig szabad kézből fotóztam és sosem hasaltam le. Egy adott témáról maximum tízet lőttem és a legjobbat megosztottam a blogban vagy a közösségi oldalon.
Sajnos a hét év alatt párszor leejtettem és utolsó alkalommal ismét a sarkára esett, aminek következtében az akkutartó lapkáról letört még egy pöcök, így már nem zárható. Ez az Achilles-sarka, mert egyébként masszív házba csomagolt egyszerű technika, ami sokat kibír. A mechanikája működik, csak már energiát nem tud kapni, hiszen nem zárható le az akku tartója. Kár érte. Több mint tízezer fotót lőttem vele, amik internetes publikálásra tökéletesek voltak. Most az íróasztal fiókjában van, nyugdíjaztam. Sajnos az utódja még csak a képzeletemben az enyém. Valahogyan majd összegyűjtöm az árát, mert kamera nélkül nem lehetnének saját fotók a blogban.