A világító tölcsérgomba Omphalotus olearius több éves jelölése után végre megnyerte az év gombája szavazást. Kétségtelen, hogy fás élőhelyeink egyik leglátványosabb korhadékbontója, aminek nagy, élénk narancs-vöröses csoportjai könnyedén felkeltik a hobbi gombászok figyelmét. Szép, de sajnos ehetetlen gomba. Én csak 15 percesnek becézem, mert elfogyasztva hamar visszaköszön a gyomorból. Nincs értelme leszedni és megfőzni. Ellenben élőhelyén hálás fotótéma. Komolyabb, fényérzékenyebb technikával teljesen sötét helyiségben a névadó tulajdonsága is megörökíthető. Az élő, friss termőtest lemezei "világítanak". Ez a biolumineszcencia jelensége. Az állatvilágban fontos szerepe van, ellenben a gombáknál még nem tisztázott, hogy miért csinálják. Talán csak a bonyolult anyagcseréjük során keletkező fölösleges energiát sugározzák ki "hideg fényként". Számos gomba világít, ebben a cikkben felsoroltam néhányat.
A világító tölcsérgomba a kezdők csali rókagombája, mert gyakran rókavörös színben pompázva, főleg a fiatal termőtestei hasonlítanak a csemegegombára. Jó tudni, hogy a rókagomba szétszórva nő az avarban, vagy moha párnákba bújva, és bár megjelenhet csoportosan is, de mindig kisebb és halványabb színű mint a világító tölcsérgomba. A rókagombának nincs rókavörös színe, egyszerűen sárga, csibe sárga. Lemezei sincsenek, termőtestén lapos ráncokon-ereken található a termőréteg. Húsa gyakran kellemes barackillatú. Elég néhányszor látni a két fajt, és sosem kevered össze a világító tölcsérgombát a sárga rókagombával.
Most az októberi esők biztosan előcsalják a korhadó fák környékén a világító tölcsérgombát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése