Egy beszélgetés közben a központosított hatalom említése kapcsán ugrott be, hogy a 19. századra a magyaroknak elege lett a Habsburg uralomból és függetlenedni akartak, és ez a vágy vezetett el az 1848-as forradalomhoz.
Tehát a magyarok függetlenek akartak lenni. A narancs rezsim propagandájában is központi téma a szuverenitás. Akkor nem értem, hogy a narancs rezsim miért is erőltette a központosítást, ha egyszer elismert érték a függetlenség. Ennek az értéknek az országon belül is érvényesülnie kellene, de nem, a rezsim teljesen ledarálta az intézmények és önkormányzatok ellenállását, és aki még őrizné függetlenségét, azt sem hagyja békén. Úgy néz ki, hogy a narancs galeri a viselkedése alapján birodalom-mániás labanc, és pusztán jelmezként viseli a kuruc gúnyát alaposan átverve az etnonacionalista magyarokat.
További gond, hogy alapvető nemzeti értékeink mint például Szent István választása, hogy nyugatra pozicionálta hazánkat, totális tagadásban van.
Visszatérve a függetlenségre, miért is orosz-kínai átjáróház a szuverén Magyarország? Miért is áll egyetlen agyaglábon, a külföldi autóiparon hazánk gazdasága? Előbb nyugati, aztán keleti ipari gyarmat leszünk. Ez nem éppen fejlődés, hanem rendkívüli veszély és kiszolgáltatottság! Úgy látom, hogy a nemzeti magyarok minden nagy szavuk és sértett önérzetük ellenére nemzetvesztők, avagy árulók. Persze mindig a másikat kell vádolniuk a saját bűneikkel. Micsoda ócska trükk. A nemzeti magyarok, akik a narancs rezsim hívei, egy birodalmi téveszme rabjai. Kár, hogy engedjük nekik, hogy tönkretegyék jobb sorsra érdemes hazánkat. Mindenünk megvolt hozzá, hogy európai nemzet legyünk, egyenestartású büszke magyarok. És inkább a narancs rezsim hívei vágya által lettünk csicskák, téveszmés bolondok, akik ismételten elárulják értékeinket.
Hétfőn meglátjuk, hogy mi maradt belőlünk, merre tart utunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése