Ugrás a fő tartalomra

Nincs az a sok, ami el ne fogyna

Egy nemzet szervezettségéről és fejlettségéről sokat elárul, hogyan bánik a természeti értékeivel. Messze áll tőlem, hogy bárkit kioktassak, azonban vannak egyértelmű tények, amikkel jobb ha tisztában van mindenki. Az érintetlen erdő sokkal értékesebb mint a belőle kinyerhető faanyag. Az erdő egyszer termelhető ki, egyszer ad hasznot egyetlen generáció életében, aztán újratelepítés hiányában örökre eltűnhet, mert a vékony talajt lemossa a víz a hegyről. Tehát a tarvágás a favágó apunak munkát és csekélyke fizetést ad, amiből etetheti a gyerekeit, akik már tutira nem lesznek favágók és el is költözhetnek a kopár hegyek közül.
A gombatúra során a Bihar-hegységben sok helyen láttam tarvágást vagy éppen zajló fakitermelést. Külföldi és helyi cégek, valamint illegális fakitermelők egyaránt aprítják Románia erdőit. Senki sem látja a sok fától, hogy mennyire nagyarányú és esztelen az erdőirtás odaát. Pedig globális térkép is van a fás élőhelyekről, amin meg lehet nézni, hogy melyik országban mi zajlik, milyen arányú a kitermelés (piros) és az újratelepítés (kék). Ahol lila színt látsz, ott párhuzamosan zajlik a két folyamat. A térképből másoltam ki a Bihar-hegység egy részét. Jól látható, hogy 2000-2012 közt az erdőirtás nagyobb volt a telepítésnél és ez így lehet a jelenben is. Keresgéltem egy kicsit és találtam néhány cikket a témában.
"Egymilliárd eurót "termeltek" a román erdők" Ebből megtudható, hogy osztrák cégek tevékenykednek Romániában. Az osztrák otthon védi az erdőit, máshol bagóért megveszi és kitermeli. Ráadásnak letarolja a helyi vállalkozásokat.
Megjegyzésem: a pénz semmire se jó, csak névleges értéke van, de egy ideig a papírpénz fűtésre használható, miután összeomlott a fenntarthatatlan rendszer.
"RISE Project: a mócok esete a
Holzindustrie Schweighoferrel" A helyi lakosok megelégelték, hogy kitermelik erdeiket, és lázadoznak az osztrák cég túlsúlya ellen.
"Erdőirtás a Fogarasi-havasokban Natura 2000 területen" Itt valószínűleg illegális fakitermelők ténykednek.
A cikkek és a látottak alapján Románia elég nagy szószban van. Tévedés gazdasági fellendülést várni a természeti javak elkótyavetyélésétől. Ez rövid életű pezsgés, aztán jöhet a hosszútávú nyomor.


Jó tudni, hogy mindenki a természetből él, még a fogyasztói társadalom piacról élő embere is, mert a kapitalista rendszer üti-vágja, kifosztja a bioszférát, hogy kiszolgálhassa a fogyasztókat. A rendszer fenntarthatatlan. Sokan hiszik, hogy a természeti javak ingyen vannak, elvesszük és viszlát. Ugyanezt gondolhatták a Húsvét szigeten élő törzsek is belefeledkezve a szoborállítási őrületükbe. Aztán éheztek, egymás hulláit is megették és többségük így is meghalt, mert már kopár volt a sziget, se termelni, se vadászni nem tudtak. Végük volt. Ugyanígy jár globálisan az emberiség. A törzs egyenlő nemzet, a nemzeti gondolkozás, a határon belüli melldöngetés kicsesz mindenkivel.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …