Ugrás a fő tartalomra

Mai találat

A gyilkos galócára Amanita phalloides 2007 májusában találtam rá először. Gyökérkapcsolt gombaként nincs másra szüksége mint egy fára, amivel társulhat. Az Árpád soron lakó gombatelep egy gyertyánnal él együtt.
Egyébként a gyertyán Carpinus betulus egyik fő partnere a gyökérkapcsolt gombáknak. Vannak gombák, amik csak vele társulnak. A linkelt cikkben bemutatott gyöngyös tejelőgombát Lactarius circellatus megtaláltam a gyertyános-tölgyesben, ahol a rókagombákat gyűjtöttük. A gyertyán ugyanolyan jó "gomba jelző" mint a tölgy fajok Quercus spp.

Sajnos az időjárás sok éven át nem kedvezett a gyilkos galócának, de idén összejött neki minden, és végre ismét termőtestet növeszt. Éreztem, a tudás és tapasztalat súgott, hogy kint lesz. Egyből észrevettem. Nekem öröm, hogy itt van, mert gazdagítja a várost, növeli annak természetességét. Tudom, hogy halálosan mérgező, de NEM KELL megenni. A helyén hagyva teljesen ártalmatlan, veszélytelen. Fölösleges eltaposni, megsemmisíteni a termőtestét. Olyan ritkán tud teremni a belvárosban. Jó nagy kitolás lenne a gombateleppel, ha elvennék a szaporodását biztosító "gombát". Hagyd teremni, spórázni, mert nincs károdra.

Hasznos tudás: Ha nem eszed meg a mérgező gombákat, mert felismerted azokat, mindenki jól jár. A gyilkos galócának több jellegzetes vonása van, ezek közül kettő látható a fejlődő termőtesten: a bocskor, ami egy fél tojáshéjként övezi a tönk gumós végét, illetve a kalap "benőtten, sugarasan szálas" mintázata. Fontos jegyei még a fehér lemezek és a fehér gallér, amiket egy kezdő is azonnal észrevehet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …