A kocsányos tölgy Quercus robur a legpompásabb, őshonos fafajunk. A honfoglalás korában jelen volt az erdős pusztán, a folyók ártereinek magasabb szintjén, a dombvidékeken. Amerre az őseink mentek, mindenhol találkozhattak a lenyűgöző méretű és korú példányaival. Tartós, erős fáját sok mindenre használták, és igaz volt rá, hogy elkísérte az embert annak születésétől a haláláig, mert készült belőle bölcső, ágy, koporsó.
A közvetlen felhasználásán túl jóval nagyobb hasznot ad közvetve, mert fontos erdőalkotó fafajunk és erdői helyi klímaszabályzók, valamint élőlények sokaságának adnak otthont és táplálékot. Egy tölgyerdő az egyik legnagyobb értékű országos kincsünk. Amikor fenyeget minket a klímaváltozás, és ezerszámra tűnnek el fajok a Földről, kiemelt fontosságú, hogy ne konferenciákon pánikoljunk, hanem helyi szinten vessünk gátat a negatív folyamatoknak és ebben nagy segítségünkre van a kocsányos tölgy és rokonai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése