Mik vannak: bonsai és gomba

Gyerekkorom óta érdekel az "élő művészet" a bonsai készítés, amikor az ember a fás szárú növényekből nevel esztétikus törpe példányokat. A kertészeti kiállításon körüldongtam a törpe fákat, amik közt volt gyertyán Carpinus betulus is. A közönséges gyertyán koreai rokona Carpinus koreana ugyanúgy társul gombákkal, így természetes, hogy a szabadban tartott törpe példány is szövetkezett a húsbarna pénzecskegombával Laccaria laccata. A pénzecskegomba mindenféle talajtípuson megél, ha van a közelében fa is. Gyökérkapcsolt gombaként a fás élőhelyek egyik gyakori gombája. Szerintem mindenki, aki a blogomat látogatja már találkozott vele. Könnyű felismerni a ritkán álló, vastag lemezeiről, középen köldökösen bemélyedő, higrofán (nedvesen sötétebb, szárazon világosabb) kalapjáról, fehér spóraporáról. A törpe koreai gyertyán és a gomba kölcsönös jó viszonyát mutatja, hogy a gomba termőtesteket hozott. A fák és gombák szoros együttélésének egyik jele, hogy a gomba csak akkor tud termőtesteket hozni, ha az ehhez szükséges szerves vegyületeket megkapja a fapartnerétől. Leginkább cukrot kap a fától, ami a fő üzemanyaga az élőlényeknek. Miért előnyös a fának a gombával társulás? A gomba tenyészteste jóval nagyobb mint a fa gyökérzete. Ráadásul a finom, vékony gombafonalak hatékonyabban tudják feltárni a talajban lévő ásványi anyagokat. A gomba tenyészteste száraz időben szivacsként működik, tárolja a vizet. Plusz a gomba védi a gyökérzetet a talajban élő, parazita szervezetektől. A gyökérkapcsolt gomba kemény védvonal, hiszen komoly tápanyagforrás számára a fa, igyekszik is megvédeni. Ezért termelnek antibiotikumokat a makrogombák is.
A gyökérkapcsolt gombákkal komoly kutatások folynak, és a mezőgazdaság, erdészet is felhasználja őket. A fákkal való szoros kapcsolatuk miatt a termesztésük nehézkes, csak partnerrel lehetséges. A szarvasgombák egyes fajait már tudjuk "termeszteni".

Megjegyzés: A fotót innen vettem.