Év gombája szavazás

A gombák az életünkre gyakorolt számos hatásuk ellenére nem túl népszerű élőlények, aminek oka lehet a médiában való egyoldalú bemutatások. Mindenféle bőrparaziták és az évenkénti galócamérgezések keltik az emberben az undor és riadalom érzetét. Szerencsére a negatív benyomást enyhítik a kiemelt gasztronómiai értékű gombák: szarvasgombák, vargányák, amikről szintén lehet hallani rádióból, tévéből. Azonban ezek a fajok felkeltik a mohóságot, és megint ott vagyunk, hogy a gombák ismét csak szenvednek. Pedig a gombák életünk szerves részei. Nagy bajban lennénk a sokféle hasznos mikrogomba nélkül, melyek közül a sörélesztőt Saccharomyces cerevisiae mindenki ismeri. Úgy illene, hogy áldásos hatásaikat méltányoljuk, és nagyobb figyelemmel forduljunk feléjük. Sokszor csak azért fél valaki tőlük, mert semmit sem tud róluk. Pedig a gombákat könnyű megismerni. Ilyenkor ősszel különösen sokfelé lehet látni a makrogombák termőtesteit, a kalaposokat. Ezek közül az egyik legismertebb a mesegomba, vagyis a légyölő galóca Amanita muscaria. Bár a hegyvidéki fenyvesek, fenyőelegyes erdők az élőhelyei, de találtam már az Alföldön is lucfenyők közt. Követte a fapartnerét. Ez egy csodálatos tulajdonsága a gombáknak, hogy bárhol megjelenhetnek. A légyölő galóca felbukkanásához elegendő volt néhány fenyő.
Bár valóban szívós élőlények, de nem halhatatlanok, és az ember alaposan oda tud csapni nekik, ha nem figyel rájuk.
A gombák a földi élővilág egy nagy csoportját alkotják, rendkívül fontos a lebontó tevékenységük, és egyre több fajukról derül ki, hogy gyógyhatású vegyületeket termelnek. Van még egy ok, amiért illik védeni a gombákat, a biológiai sokféleség. Bármennyire tűnik úgy, hogy elszakadtunk a természettől, valójában a jó létünket mind a mai napig a természetnek köszönhetjük. Jelenleg kevesen hiszik el, hogy természet nélkül nem létezhetünk. Pedig egyértelmű. Élőlények vagyunk és a földi bioszféra az otthonunk. Nem lehetünk meg nélküle.
A gombák ismerete közelebb visz téged a természethez. Szó szerint, mert számos fajukért terepre kell menni. Nem teremnek a negyediken. A gombászat az egyik legjobb szabadtéri tevékenység, mert jót tesz a testnek és a szellemnek. Erdő, mező egyaránt csodálatos. Mindig van mit látni, tapasztalni, átélni. A kellő ismeret megszerzése után kiteljesedik az élmény, és a legtöbb gomba jó ismerőse lesz a természetjárónak. Az ehető fajok pedig változatosabbá teszik az ételeit. Minden ehető gombának megvan a maga sajátos illata, íze. A legtöbbre igaz, hogy remek fűszer. Fűszeres ízeikkel kényeztetnek minket.
Az év gombája szavazás célja, hogy évente egy-egy fajt bemutasson a nagyközönségnek. Sajnos nincs mód közönségszavazásra, az év gombáját a Magyar Mikológiai Társaság tagsága választja meg. Idén öt gomba közül lehet választani. Én a mezei szegfűgombára szavaztam.

A bronzos vargánya Boletus aereus a tinóruk közt az egyik legszebb és legfinomabb. Szépsége miatt külön cikkben írtam róla. Sajnos még az élőhelyén nem volt hozzá szerencsém. Savanyú talajú erdeink gyökérkapcsolt gombája, elsősorban a tölggyel és a bükkel társul. Ha az év gombája lenne, kiemelt figyelmet kaphatna a vargányák védelme. Kellene már valami ésszerű szabályozás a gyűjtésükre. Teljes agyrém a gereblyés módszer, amikor szó szerint végiggereblyézik az erdőt. Ugyan a gombák "gyümölcseit" szedjük, nem az élőlényt, de az élőhelye feltúrása zavarhatja, kárt tehet benne.

A mezei szegfűgomba Marasmius oreades sokak kedvenc gombája. Részletesen írtam róla egyik korábbi cikkemben. Kiváló illatú és ízű csemegegomba. Szerencsére sokfelé megtalálható, a füves élőhelyeket kedveli. Találtam már lakótelepi gyepben és Debrecen belvárosában is. Ha az év gombája lenne, sok laikus felfigyelne rá, mert a piacon rendre keresik a szakellenőrnél. Finom, gyakori, bár itt-ott ritkulóban van a legeltetés hiánya miatt. Mérgező hasonmásai által nagyobb figyelmet kaphatna a gombaismeret.

A közönséges süngomba Hericium erinaceus az egyik védett gombánk. Eszmei értéke 5000 Ft. Bár eredeti élőhelyei az idős erdők, de megjelenhet városi környezetben is. Érdekes termőteste és gyógyhatása miatt saját cikke van a blogban. Megérdemelné, hogy az év gombája legyen. Általa nagyobb figyelmet kaphatnának a védett gombáink és a gombák védelme.

A hegyes kucsmagomba Morchella conica a kakukktojás, mert a többivel ellentétben tömlősgomba és a tavaszi szezonban terem. Szerencsére nem veszélyeztetett faj. Sőt a süngombával ellentétben jó ütemben urbanizálódik a mulcsozásnak köszönhetően. Tavaly a szülővárosomban is felbukkant. A hegyes kucsmagomba több szempontból ideális év gombája a sajátos termőteste, tavaszi termőideje, finom íze, városba költözése miatt.

A világító tölcsérgomba Omphalotus olearius a többiekkel ellentétben mérgező, fogyasztásra alkalmatlan gombánk. Viszonylagos ismertségét annak köszönheti, hogy mérgező hasonmása a sárga rókagombának Cantharellus cibarius. Azonban a világító tölcsérgomba kalapja sötétebb színű, nagyobb termetű, csoportosan termő korhadékbontó, ami fatuskók mellett vagy azok közelében nő. Különös vonása, hogy a lemezei fényt bocsátanak ki. Az egyik "világító" gombánk. Külön cikket még nem kapott, említés szintjén szerepel az egyikben. Ha az év gombája lenne, nagyobb figyelmet kaphatnának az ehető-mérgező gombapárok.


Kiegészítés: "Németországban 1972 óta választják meg az év fáját. 1972 és 2008 között az „Umweltschutzvereins Wahlstedt” jogutódja a „Verein Baum des Jahres” volt a mozgalom vezetője. 2008 óta a „Baum des Jahres Dr. Silvius Wodarz Stiftung”, melyet a „Verein Baum des Jahres” és a „Stiftung Baum des Jahres” közösen alapított, a mozgalom vezető szervezete. A mozgalom keretében fa nagykövetként (Baumbootschafter) elismert és ismert tudományművelők és közéleti személyiségek segítik a fák megismerését, védelmét, a természetvédelmi szemlélet erősödését, terjedését. A hazai mozgalomhoz hasonlóan az egyes években év fájának választott fafajokat ismeretterjesztő cikkekben, illetve kiadványban ismertetik meg az érdeklődő nagyközönséggel." forrás