A mai napig lenyűgöznek a növényektől jelentősen eltérő gombák termőtestei, amiket öröm megtalálni. Sajnos kissé minden kitolódott, így az őszi nedvesebb időszak is. Ezért jelenleg még üresek a helyi élőhelyek. Erősen kétlem, hogy előjött volna az őzlábgomba. Talán a jövő heti ciklon után.
Jelenleg az emlékeimből élek, és a gombász fórumban keresem vissza a régi fotóimat. Akkoriban egy három megapixeles kompakttal fotóztam. A gépet 2008-ban cseréltem le a mai napig használt nyolc megapixeles utódjára. A gombászás kísérő tevékenysége a gombák fotózása. Bónusz egy-egy jól sikerült fotó. Jó visszanézni a régi felvételeket, mert képi emlékei a gombászélményeknek. A fotózásnak köszönhetem, hogy viszontláthattam az egyik délceg herceget. Persze még jobb volt rátalálni. Sose felejtem el az első találkozásomat a nagy őzlábgombával. Szinte reménytelennek tűnt átvágni a sűrű aljnövényzeten, de csak mentem előre, kerülgettem a kökény és galagonya cserjéket. Aztán hirtelen megláttam az őzlábgombákat. Aznap nyílt ki a kalapjuk, még frissek voltak. A hatból négyet vettem fel és tettem a kosaramba. Rántott gombának készítettem el a kalapokat, ami klasszikus felhasználási módja az őzlábgombának.
Remélem, hogy idén is lesz alkalmam őzlábgombát látni, szedni, enni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése