A cékla tinóru Neoboletus luridiformis és a változékony tinóru Suillellus luridus gyakran megkavarja a kezdő gombászokat, mert mindkettő termőteste nyomásra, sérülésre erősen kékül. A változékony gyakoribb, így a feltűnő, erős kékülést egy idő után ehhez a fajhoz kapcsoljuk. Ha rálelünk a cékla tinórura, ami ritkább, a hasonló elszíneződés miatt változékonynak vélhetjük. Pedig második ránézésre észre kéne venni, hogy a tönk mintázata jelentősen eltér. Direkt olyan képeket választottam, amiken tisztán látható a különbség: a cékla tinórunak sárga alapon kárminvörösen pontozott; a változékonynak sárgás alapon vöröses, megnyúlt szemekből álló durva hálózattal díszített a tönkje.
Tehát, ha erősen kékül a tinórunk, és pontozott a tönkje, akkor cékla tinórura leltünk; ha feltűnő, vöröses hálószemes minta díszíti, akkor változékonyra.
A környezeti igényeik közt szintén van különbség: a cékla savanyú talajt, míg a változékony a meszes talajt kedveli.
Mindketten gyökérkapcsolt gombák, így fákkal élnek együtt.
A változékonnyal gyakrabban találkozhatunk erdei túráink során. A könnyen felismerhető gombák közé tartozik. Az erős kékülés, a tönk mintázata, a termőrétegének színei, a csövecskéi sárgászöldek, a nyílásaik téglavörösek segítenek azonosítani. A kalap változatos színű, olívsárgás, narancsbarna, olívbarnás lehet, időnként vöröses árnyalat is előfordulhat. A változékony tinóru kissé paráztató gomba, mert hiába gyakori és jó illatú, kellemes ízű, ha egyszer hőre lebomló méreganyagai vannak. Alapos sütés-főzés nélkül gyomorrontást okoz. Nyersen mérgező. Azonban mindenki életében eljön a pillanat, amikor semmi mást nem talál csak sok-sok változékony tinórut. Ilyenkor dönteni kell, enni vagy nem enni.
A cékla tinóru szintén ehető legalább 20 perces főzés, sütés után.
Megjegyzés: A gombák fotóinak eredeti helyét megnyithatod, ha a nevükre kattintasz.
Kiegészítés: 2015.01.10. Átírtam a tudományos neveiket, mert mindkettőnek megváltozott 2014-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése