Bejárva ismered meg

Március 29-én a békési-vésztői kirándulás alkalmával utóbbi helyen kijelentettem Atinak, hogy idén még egyszer eljövünk ide és megcsináljuk a kéktúra szakaszt. A mai nap megtörtént a visszatérés és Vidra tanyától Csolt monostorig sétáltunk az Alföldi kéktúrán. A nyitókép a Sebes-Körös előtt kicsivel készült a startponton. Ide busszal érkeztünk Vésztőről, ahol az autót hagytuk. Ati mindhárom kéktúra füzetet megvette, de még a harmadikba nem pecsételt. Ma három pecsétet ütött be az egyik oldalra, és ezzel elkezdte az Alföldi kéktúrát is. Nekem untig elég, hogy egy-egy szakaszt teljesítek, nincs bennem elég erő a végigjáráshoz. A mai perzselődés a pusztában éppen elég élményt adott nekem. Tényleg erdőjáró vagyok, nyílt terepen egyáltalán nem érzem jól magam. Ettől függetlenül tetszett a túra, amit a képek száma is jelez. Csak mobillal kattingattam, mert a fotózásra nem volt idő. Nagyon gyorsan éreztette a Nap, hogy nincs vége a nyárnak, és hamar melegedni kezdett a levegő, valamint túl erős lett a napfény. A Canon sem lőtt volna jobb képeket a kemény fényben.
Negyed nyolckor indultunk el a Vidra Tanyától és hamar a pusztában találtuk magunkat. A folyószabályozás előtt a Sebes-Körös uralta az itteni tájat és vize sokat időzött a földeken. A víz elvezetésre került, rá se lehet ismerni a vidékre. A szikesedést jelzi a sóvirág, ami errefelé is lila színfoltokkal hintette tele a tájképet. A réti őszirózsával szintén találkoztam, nyílóban van. Azonban a virágok mit sem változtatnak a tényen, hogy a faültetvényektől eltekintve a pusztában túráztunk. A Nap kedvére pirított minket. Egy kis pírt kent az én arcomra is. Hogy néznének az elődök, akik kemény munkát végeztek a nyílt ég alatt, hogy a leszármazottjuk mivel múlatja az időt! Kutyagol a tájban. Egyszerre nevetnének, értetlenkednének és bosszankodnának. Nagyot változott a világ. Ma már elfogadott és kedvelt időtöltésnek számít a túrázás. Az egyik legjobb módja a szülőföld megismerésének. Séta közben az ember sokkal több mindent észrevesz még az olyan unalmasnak vélt helyen is mint a puszta. Ha annyira unalmas lenne, egyáltalán nem lőttem volna ennyi képet. Valójában tele volt "rejtett" élettel. Nyulak, fácánok, őzek futottak el előlünk. Az égen fecskék, ölyvek szárnyaltak. A talajon fürge gyíkok iszkoltak szerte szét jöttünkre. Ezek csak azok az élőlények, amiket láttunk, de jóval többen élnek a pusztában.
 A Holt-Sebes-Körös és Dió-ér élővilága még inkább gazdagítja a tájat. A nyárias időben egyedül a levelibékák hallatták jellegzetes hangjukat, ami nekem igen kedves nóta. Ez a kép már a túrám végén készült, mielőtt leültem volna az emlékhelynél kifújni magam. A padnál előbb egy mohos ugrópók nőstény, aztán hím landolt rajtam. Életemben először láttam a viszonylag nagy méretű ugrópók fajunkat. Ez az a pók család, amit nagyon kedvelek. Hihetetlen profi és mókás mini ragadozók. Élvezet a megfigyelésük. Csak úgy repültek a percek. Ez egy jó példa arra, hogy ha nyitott vagy a világra, akkor bőven zúdulnak rád az élmények. Egyáltalán nem eseménytelen az élet. Tele van akcióval. Igaz, én évek óta gyakorlom az észlelést és nem jelent gondot alig egy centis apróságok megpillantása sem. 
A másik jó dolog, hogy rengeteg információ van a fejemben, így minden látnivalóhoz kapcsolódik valami. Például örömmel láttuk Atival, hogy árnyasabb részeken hihetetlenül bőséges a kökény termés. Itt-ott hatalmas szemeket láttunk. Ati kezén van lefotózva két "kis" kökényszem! Erről eszembe jutott a nemesített fajta, a Zempléni, amit kertészeti árudákban be lehet szerezni, akár online rendeléssel. A kökény termesztése új lehetőség, hiszen népszerűek a bio termékek. Ez jó dolog. A kék fanyarság mellett szerényebb mennyiségben, de galagonya piroslott. Ismerjük Weöres Sándor versét, szerintem te is mondod magadban. A galagonya szintén gyógyhatású gyümölcs. Érdemes gyűjteni. Az ősz gazdagon megterít a határban, csak ismerni kell az ehető és egészséges finomságokat. Tudtad, hogy a katángkóró gyökeréből ugyanúgy pótkávé készíthető mint nemesített változatáéból? Ez a "gyom" kedves kék virágait reggel nyitja ki és délre becsukja. Régóta kedvencem. Tele a puszta szívemnek kedves élettel. Ezért láttam meg oly sok mindent. Csak a testem fáradt el és leginkább az erős napfény gyötört meg. A szellemem elégedetten lubickol a mai túra emlékeiben. Lásd a képeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.