A változás jele

Hétfőn gombásztársammal benéztünk az egyik indikátor tölgyültetvényembe felmérni a fajokat. Évek óta sajátos jelenség figyelhető meg: a gyökérkapcsolt gombák túlsúlya. Pedig a 90-es évek végén teljesen normális volt a talajlakó korhadékbontók tobzódása: csiperkék és őzlábgombák, valamint a különc életmódú mezei szegfűgomba is nagy mennyiségben gyűjthető volt. Pár nappal korábban mezőre is kinéztem, és egyetlen egy nyüvektől szétrágott nagyspórás csiperkén kívül semmit sem találtam. Pedig milyen jó esős volt a június! Ugye ezt hiszed? Tévedsz. A csapadékmérleg negatív. Közel sem hullott le annyi, amennyi régebben megszokott volt. Ne tévesszen meg a felhős ég és a csepergő eső! Ez nem a régi jó június, hanem egy torz karikatúrája a kora nyárnak. A gombák és a fák némák, de beszélnek, csak fel kell ismerni a jeleiket. Valójában nem sokkal jobb a helyzet mint tavaly volt. A száradás folyamata ugyanúgy zajlik tovább. A Kettős-Körösön kizárólag azért magas a vízszint, mert visszaduzzasztják. Ha elmész a hegyekbe, a Körösök forrásvidékére, kitérsz a hitedből a patakokat látva, amik alig csordogálnak. Pár év és jelentősen megváltozik a világunk.