Az év 34. hetén kétszer jártam a háztájiban: hétfőn és csütörtökön. A beillesztett videót tegnap készítettem Szanazugban ott, ahol életemben először láttam a rózsáskalapú tinórut Rubroboletus legaliae 2014. augusztus 10-én. Idén nagyon "megvadult", mert elképesztően sok termőtestet növesztett. Pedig hallható, hogy csörög az avar, és felénk sem esett több eső mint az ország más részeiben. Rejtély, hogy hogyan képes ilyen bőségben teremni egy ennyire mostoha időjárású évben. Sajnos nem vargánya, nincs étkezési értéke. Elméletileg ehető, de gombásztársam szerint, aki fogyasztott belőle, nem érte meg elkészíteni, mert ment tőle a hasa. Jobb a helyén hagyni, de nincs kezdő gombász, aki ellen tudna állni a hatalmas, színes gombáknak. Hozzák a vizsgálóba.
Érdekes, hogy inkább a gyökérkapcsolt gombák tudták hasznosítani a kevés csapadékot és közülük is a tinóruk, illetve a galambgombák. Természetesen néhány korhadékbontó szintén terem, pl.: a védett csoportos csiperke, a nyári laskagomba, a déli tőkegomba. Azonban semmi nyoma a nagy őzlábgombának. A mezők teljesen üresek. Kizárólag fák alatt találni gombákat, és csak a zárt tömbökben, amik még esőt is jobban kaptak a zivatargócokból.
Fura, de kimondottan szerencsésnek tarthatom magamat a háztájim miatt, mert egészen sok gomba van/volt benne. Több gombát láttam itt mint a hegyvidéki túrákon.
A jövőt illetően nem bocsátkoznék jóslásokba. Előbb-utóbb meg kell jönnie az esőnek, hogy előcsalja az őszi fajokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése