Ugrás a fő tartalomra

Francia gombás bélyeg


Van egy kiváló, bőséges anyaggal feltöltött, gombás bélyegeket bemutató oldal a hálón, amit régóta ismerek. Néha szemezgetek róla, mert kedvelem a gombás illusztrációkat. Most egy 87-es francia bélyegsorozatot választottam, hogy kedveskedjek a blogom francia látogatóinak. Mostanában a hazai gombakedvelőket megelőzték a franciák a statisztikában. Ennek okozója egyetlen lelkes gombász is lehet, aki a majd 1500 bejegyzést végignézi.
Akkor jöjjenek a gombák a bélyegekről. Érdekes válogatás. Ami elsőnek feltűnik, hogy nincs köztük kalaposgomba Agaricales rend. Pedig ez a legtöbb nemzetséget tartalmazó rend. Balról jobbra Boletales, Gomphales, Pezizales és Russulales rendek egy-egy képviselője látható. A Pezizales a tömlősgombák törzsébe tartozik, tehát a hegyes kucsmagomba Morchella conica egyből szembetűnik. Ráadásul ez egy tavasszal termő, 20 perc főzés után ehető gomba. Nagyon finom. A jobb szélen látható varashátú galambgomba Russula virescens szintén jó, ehető gomba, amit könnyű felismerni mentazöld, felrepedező kalapbőréről, kemény, pattanva törő fehér húsáról. Igazi nyári gomba, a meleg-esős időszakot kedveli. A bal szélen lévő kékesedő tinóru Gyroporus cyanescens szintén a könnyebben felismerhető fajok közé tartozik: sárgás, gyapjas kalapú termőteste, aminek üreges a tönkje és megsértve mindenhol kékül csak rá jellemző. A negyedik gomba annyira egyedi megjelenésű, hogy nincs hozzá hasonló és elég érdekes a rokonsága is, rokonai a korallgombák Ramaria spp. és a papsapka csupasz-álpöfeteg
Gautieria morchelliformis. A disznófülgomba Gomphus clavatus az érintetlen hegyi erdők lakója, amik viszont egyre kisebb területre szorulnak vissza, így a gomba élőhelyvesztés miatt egyre ritkább. Ezért hazánkban védett. Eszmei értéke egy termőtestének 10000 Ft.

Valószínűleg a gombák egyedisége volt a szempont a bélyegsorozat tervezésekor. Ez jól sikerült, mert tényleg mind a négyen érdekesek. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…