A sárga enyvescsészegomba Guepiniopsis buccina a szerdai túra során került a szemem elé egy csodálatos patakvölgyben. Az apróságot az élénk színe miatt vettem észre. Lecsíptem pár darab termőtestet és papírzsepire rakva szemléltem, hogy mi lehet? Ismerős volt az állaga, a kinézete. Kapart a memóriám, hogy miért olyan ismerős? Hazahoztam, megvallattam. Amikor megláttam a kavargó hifáit, ismerősnek véltem a látványt. Szerencsémre pár napja vizsgáltam a Vigyázó-hegységben gyűjtött narancsvörös kocsonyásgombát Guepinia helvelloides, amiről még nem raktam ki a vallatós bejegyzést.
A sárga apróságnak valamelyik fura állagú bazídiumos gombának kell lennie, ismertem fel. Ezután célirányosan keresgéltem a furcsaságok között és hamar a szemem elé került a gombámra nagyon hasonlító jószágot megörökítő fotó. Megnéztem a faj nevét, és onnan kerestem tovább mikroszkopikus képeket. És azonosítva is lett. Viszonylag gyorsan sikerült nevet találni neki, de nem minden gomba ilyen egyszerű eset! Oh, lesznek itt fejvakargatós, napokon át tartó, kudarcba fulladó vallatások is. Vannak olyan közeli fajok a bazídiumosok között, amiket csak a génjeik árulnak el. Szabad szemes és mikroszkopikus tulajdonságaikban is mint ha egymás tükörképei lennének. Ott megáll a középszinten tartózkodó gombász tudománya, és átadja a terepet a filogenetika mestereinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése