Ugrás a fő tartalomra

Szépapó-tölgy

A Szépapó-tölgyhöz idén áprilisban mentem ki egy tavaszi túra keretében. A nagy fa a kép jobb oldalán látható. Próbáltam a Holt-Korhánnyal együtt fotózni, aminek a partján áll. Mindegyik nagy tölgyünkről a Dendrománia oldalon találtam az első információkat, így a tavaszi túrához innen írtam ki a fa GPS koordinátáit.
Szakmai dilim, hogy érdekel a kocsányos tölgy, mert fő erdőalkotó fafajunk helyben a kőrisekkel és szilekkel társulva, és számos gyökérkapcsolt gombával él együtt. Egy keményfás ligeterdő mindig jó gombászterepe a helyi gombásznak. Az idős egyedeket lenyűgöző méreteik és életkoruk miatt különösen kedvelem. Élő történelem mindegyik.
Ha minden a terv szerint alakul, idén még elmegyek Orosipusztára, ahol több öt méteres törzskörméretű van, és Szarvasra az Anna-ligetbe, amiben kettő hat méteres áll szépen kezelt állapotban. Aztán valamikor eljutok a Bányaréti-őstölgyesbe is. Kíváncsi vagyok, hogy segített-e a tölgyeken a 90-es évek végén megoldott vízutánpótlás, vagy még mindig haldokolnak az óriások.
Higgyétek el nekem, hogy a keményfás ligeterdő természetes formájában a legszebb erdő. Kár, hogy már nem tudunk gyönyörködve járni benne.
Ha tehetitek, ti is látogassátok meg az öreg tölgyeket. Minden évszakban gyönyörűek mint például a Szépapó-tölgy.
Nyáron és meleg ősszel legyetek óvatosak, az odvas fákban lódarazsak lehetnek.


Részletek a Körös-Sárréti útikalauzból (1984), ami online is olvasható.


"Mind a túránk során eddig járt, mind még a hátra lévő területeken a folyószabályozások korát megelőző időkből itt maradt őstölgyeseken és -szileseken kívül az ősgyep uralkodott a tavaszi tocsogóival és madárgazdagságával a tájon. A Tisza-birtokon 1934-tõl megkezdett fásítás átformálta a képet. Így alakult ki a helybeliek szorgos keze nyomán és az erdészek szakértelmének gyümölcseként ez a sok szép tölgyerdő, Müller Géza kerületvezető 40 éves munkáját is dicsérve."


"A Korhány mint annyi más, a szabályozások során megszűnt vízfolyás, Nagyszalonta és Nagyvárad közötti vonulatok vizeit hozta, és az Alföldön elterülve, szeszélyesen kanyargó medreket ásott. A legutóbbi vízrendezésig időnként vizet szállított, ma teljesen kiszáradt, csekély hazai belvizeket fogad."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …