Ugrás a fő tartalomra

Az Alföld dinoszaurusza, a kocsányos tölgy


A pósteleki öreg tölgy, amit Tatának becézek, fajának Quercus robur egyik utolsó idős egyede megyénkben. Mellbevágóan kevés hat méternél nagyobb törzskörméretű tölgyünk maradt, de öt méteresből sincs túl sok. Azonban még így is a Dendrománia falistáján a kocsányos tölgyből van a legtöbb nagy fa Békésben.
Július 2-án jártam kint az öregnél. Akkor készítettem a rövid videót, hogy valahogyan érzékeltessem a méreteit. Szerencséjére félreeső helyen áll, nincs semmi indok a kivágására. Sajnos kortársait Pósteleken mind kidöntötték. Egyetlen egy 200 évnél idősebb tölgyként élő tanúja a folyószabályozásnak. Körülötte másként telik az idő, flowba kerül az ember. Jó érzés a közelében lenni.
Idén makkokat nevel. Ősszel feltétlenül begyűjtöm reménybeli utódait, amik csemetekertben lesznek elvetve.
Aggódok a kocsányos tölgyért. A folyószabályozás, az Erdélyi-szigethegységben zajló elképesztő mértékű fakitermelés, a helyi erdőterület csekély mérete, a klímaváltozás együttesen a kiszáradást fokozza. Pedig a kocsányos tölgy másik neve mocsár tölgy! Igényli a plusz vizet. Egyszerűen szomjan hal. Ennek jele a korona fokozatos leépülése, az ágak letörése, az erős odvasodás, aminek oka az általános gyengeség, amit kihasználnak a nekrotróf életmódú gombák, végül a tölgy elpusztul. Elképesztő látni, hogy jóval fiatalabb tölgyek is betegesek. Ha nem sikerül a folyószabályozással felérő programot kidolgozni és végrehajtani a megye vízellátásának biztosítására, akkor a kocsányos tölgy belátható időn belül ki fog pusztulni Békés megyéből. És ennek oka, az ember.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…