Ugrás a fő tartalomra

Csoda Békésben

A rókagombáért Cantharellus sp. kivételesen nem kellett átkelnem a határon és 100 kilométert utazni a Béli-hegységig. Ezek a termőtestek itt nőttek a szülőföldemen. Csak 20 kilométert mentem értük. Hihetetlen, döbbenet, élő csoda. Oké, eddig is értek meglepetések a háztájiban, például találtam párducgalócát Amanita pantherina és kajsza lisztgombát Clitopilus prunulus is. Ha ezek a fajok megtelepedhettek csöppnyi fás élőhelyeinken, akkor más üde lomberdei fajok szintén. Azonban a rókagomba egészen más kategória mint a mérgező galóca és a tölcsérgombákkal összetéveszthető lisztgomba. Elképzelhetetlennek tartottam a helyi jelenlétét, pedig hallottam híreket felőle, hogy itt-ott találtak. Úgy gondoltam, hiszem ha látom. Megláttam, és majd beszédültem az aljnövényzetbe a gomba mellé. Van egy szabály: a gomba ott nő, ahol akar. Ezt a rókagomba tökéletesen bizonyította nekem a mai napon. Elképedve állok a gombák szeszélyes, ugyanakkor szívós természete előtt. Hogyan lehetséges, hogy él nálunk?
Egykori, gyakorlatilag kiirtott zárótársulásunk, a tölgy-kőris-szil (keményfás) ligeterdő a gyertyános-tölgyesekkel rokon társulás. Ennek mementói a leromlott erdőmaradványok, például Mályvád. A telepített kocsányos tölgyeseink ligeterdei elemekkel gyarapodnak évtizedek alatt. Tehát a gomba megtalálhatja élőhelyeit. Egy veszély fenyegeti, hogy letermelik a lakhelyét, mert itt már csak gazdasági célú ültetvények vannak és pár foltnyi közjóléti telepítés. Ezért is csoda, hogy egy ennyire "kényes" gomba megél "erdeinkben".
Feltétlenül érdemes alapos kutatást végezni a fás élőhelyeinken, mert több érdekesség is előkerülhet. Jó lenne a ritkább fajok élőhelyeit helyi védelem alá venni. Egyszerűen minden kényesebb gombafaj jelenléte Békés megyében komoly érték. Reményt adnak rá, hogy a hegyvidéki erdőkből az üde lomberdei fajok visszatérhetnek hozzánk. Egy feladatunk van, meglévő élőhelyeiket óvni és újabb erdőket adni nekik. Ideje az erdőtelepítést folytatni.


Kiegészítés: A pontos faját illetően egyelőre tippem van: rozsdásodó rókagomba Cantharellus ferruginascens.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …