Ugrás a fő tartalomra

A gombák mindig készek meglepni minket

A rozsdásodó rókagomba Cantharellus ferruginascens úgy meglepett, hogy még mindig kóválygok, nem tértem magamhoz. Ezt csak akkor értheted meg, ha több száz kilométert mentél gombák után, és kifulladva túrtál dús bükk-gyertyán avarba, hogy kiemeld onnan a barack illatú csodákat. Sőt, még jobbat mondok, ha sétáltál szelídgesztenyés, erdeifenyő elegyes kocsánytalan tölgyesben, szülőföldedtől 500 kilométerre és örvendeztél a rókagombának, amit csak ott leltél addig, akkor kezdheted sejteni, hogy mit érzek most. Rókagomba a háztájiban?! Álmodom... Pedig nagyon is valóságos volt a tegnap esti vacsorám. A vargánya aszalásból maradt tisztítási törmelékkel vegyes tejszínes ragut főztem belőle, és ugyanolyan kiváló étel volt mint ha a hegyvidéki sárga rokonából főztem volna. Elképedve ettem a finomságot. Soha sem gondoltam rá, nem is reméltem, hogy egy nap a szülőföldemen lövök képeket valamelyik rókagombáról.
Elsőre sárgának véltem, de már az élőhelyen feltűntek egyedi vonásai, például más a színe. Órákon át töprengtem itthon, keresgéltem a nemzetségben, mire ráleltem a lehetséges fajra. A sárga rókagombának nincs megfelelő talajú élőhely a megyében. Kizárt, hogy megélne a Viharsarokban. Azonban egyértelműen rókagombát találtam. Szerencsére egyik rokona, a rozsdásodó kedveli a meszes talajt és jól érzi magát a síkvidéki erdőkben. Bár nálunk nincsenek igazi erdők, de a gomba erre kevésbé figyel. Az a fontos neki, hogy találjon megfelelő fapartnert és kocsányos tölgyeink Quercus robur tökéletesek számára. Az őshonos, nemes fánknak köszönhetjük, hogy él nálunk a rókagomba. Becsüljük meg a tölgyeinket és adjunk nekik több élőhelyet. Nem a nemesnyár, az akác, a fekete dió az igazi fánk, és belőlük sosem lesz tölgy-kőris-szil ligeterdő, amiben a gombák jól érzik magukat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …