A Rungia klossii (a jobb oldali növény) ma délelőtt lett az enyém. Eredetileg egynyári virágokért mentem, amikkel tovább díszíthetem az előkertet. Azonban megragadta a figyelmemet egy felirat az egyik dísznövényárusnál: gomba ízű növény. Mi a csuda? fékeztem le és fordultam teljes figyelmemmel a nem túl különösnek tűnő növények felé. Bármi lehetett volna, ha gomba ízű, akkor kell nekem. Vettem egyet. Itthon egyből rákerestem és hamar megtudtam a tudományos nevét. Egyébként eddig nem hallottam felőle. Meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve volt. Mostanra tudom, hogy egy fagyérzékeny, közepes termetű évelő, ami Pápua Új-Guineából
származik. Egyszerre levélzöldség és gyógynövény őshazájában. Letéptem róla egy levelet, de erőteljes uborka ízen kívül mást nem produkált. Bár elég markáns, közel sem egy semleges uborka az aromája. Azért több levelet nem szedek le róla. Nem lesz belőle kerti növény, mert imádják a takácsatkák és egyéb kártevők, de nemsokára kap egy nagy cserepet tele humuszban gazdag földdel. Nem télálló, így ha ki is kerül valakinél a kertbe, télire be kell hoznia. Közepesen vízigényes, a tűző napot nem kedveli, inkább félárnyékban szeret lenni. Tőosztással, de akár dugványozással is könnyedén szaporítható. Kb. fél méter magasra nő és hasonló nagyságú a kifejlett tő átmérője is. A virágai kék színűek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése